A leander kevés kertből hiányzik. Ennek nagyon egyszerű az oka. A leander ugyanis egyszerűen gyönyörű. Ráadásul igazán könnyedén szaporíthatjuk mi magunk is. Az egyetlen, ami miatt érdemes határt szabni a leander gyűjtésének, hogy a fiatal növényeket teleltetni szükséges, ezért először gondoljuk át, mennyi helyünk van, és csak utána szaporítsuk a leandert kedvünkre.
Ha pedig ismerjük a leander apró titkait, egészen biztosan egész nyáron gyönyörködhetünk benne, hiszen tele lesz csodás virágokkal. Érdemes tehát minél többet megtudni erről a gyönyörű növényről.
Így szaporítsd a leandert
A leander szaporítását ne magvetéssel végezzük, ugyanis úgy nem gyakran koronázza meg siker a munkánkat. Ezért inkább a dugványozás lesz a mi módszerünk.
Dugványozásnak nevezzük, amikor a növényi részeket közvetlenül a földbe dugjuk és úgy várjuk meg, amíg megered a növény. Ehhez a leanderről éles késsel vágjunk le erős, 12-20 cm hosszú hajtásdarabokat. A hajtásdarabokat úgy távolítsuk el, hogy az alsó szárcsomó alatt meghagyunk egy körülbelül 1 cm-es szárat. Azonban távolítsuk el az alsó leveleket és a bimbókat, mert a növény ezeknek a nevelésére fog koncentrálni, és nem a gyökérképződésre. Fontos, hogy olyan hajtást válasszunk, amelyen már elkezdődött a fásodási folyamat.
Miután levágtuk a szárat, ültessük 3-4 cm mélyre jó minőségű talajba. A növényrész fele kerüljön a föld alá, majd alaposan nyomkodjuk le a földet, és öntözzük meg, hogy ezzel biztosítsuk a páratartalmat.
Amíg a leander nem ereszt gyökeret, tartsuk árnyékos helyen, és ügyeljünk rá, hogy rendszeresen öntözzük. A 18-22 Celsius-fokos hőmérséklet az ideális számára. Mivel gyökerek híján a növény csak a levegőből képes felvenni a számára szükséges nedvességet, ügyeljünk rá, hogy megfelelően párásítsunk.
A legjobb, ha befőttes üveggel takarjuk le a növényt, így biztosítva számára a kellő páratartalmat. A gyökérképződéshez 2-4 hétre van szüksége, melyet az jelez, hogy új hajtások jelennek meg a növényen. Ekkor már nem lesz szüksége takarásra, azonban továbbra is ügyeljünk az öntözésre, megelőzve, hogy a leander kiszáradjon.
Így lesz rengeteg virág a leandereden
Ha tudjuk a leander apró kis titkait, meg fog minket ajándékozni a gyönyörű virágaival. Az első és legfontosabb, hogy a leander imádja a napfényt. A második, amit érdemes tudnunk, hogy a leander az előző évi hajtásokon virágzik. Az egyenletesen bő virágzás elérése érdekében tehát érdemes harmadoló metszést alkalmazni, azaz minden második oldalhajtást a kétharmadával, a többit pedig a harmadával kell megrövidíteni.
A leandert tavasszal kell megmetszeni. Mivel a hajtások végein hozza leveleit, nem szabad túlságosan nyurgára hagyni az ágakat, hiszen akkor a növény nagyon terebélyes lesz. A metszés során a hajtások felső 30-40 centiméteres szakaszát kell eltávolítani. 5-6 évente azonban nagyobb mértékű ifjító metszést igényel a növény. A szárakat ilyenkor a talajtól mérve kétarasznyi magasságban vágjuk el. Ez azért fontos, mert így képes a növény új hajtásokat hozni.
A harmadik fontos tudnivaló, hogy a leander, ha jól érzi magát, nagyon gyorsan képes növekedni, ezért érdemes 2-3 évente átültetni. Ha azt látjuk, hogy a gyökerei átszőtték a nevelőközeget, akkor feltétlenül ültessük át. Az átültetés során a gyökérzetet akár 10- 20 %-kal is megnyeshetjük, és ekkor metsszük meg alaposan az ágait is. A cserép aljára tegyünk mosott kavicsot, hogy ne álljon meg a víz a cserépben, a pangó víz ugyanis nagyon nem tesz jót a leandernek.
Ha nagyon visszametsszük a koronát, akkor ne lepődjünk meg, ha a növény egy évet kihagy, és csak jövőre fog újra virágba borulni. Áprilistól adjunk neki tápoldatot, legalább kéthetente. Ügyeljünk rá, hogy a növényt úgy helyezzük el, hogy a szél ne tudja felborítani a cserepét, hiszen ez a növény sérüléséhez vezethet.
A leander csodás virágaiban egész nyáron lehet gyönyörködni. Fotó: Shutterstock
Az is nagyon fontos, hogy ahhoz, hogy megvédjük a különféle kártevőktől és betegségektől, évente 3-4 alkalommal le kell permetezni. Leginkább a közönséges takácsatka támadja meg, amely a levél fonákján keresztül szívja el annak nedveit. Sajnos emiatt a levelek előbb elsárgulnak, majd elszáradnak és lehullanak.
A pajzstetű és a levéltetű is kedveli, de a gombabetegségek is gyakran megtámadják. Leggyakrabban a leander sztemfíliumos levélfoltossága fordulhat elő nála, de veszélyes még rá a leanderrák is. Ekkor feketés daganatok jelennek meg a növényen, amelyet könnyen átvihetünk a többi növényre, például metszőollóval. Teleltetés előtt is érdemes tetű- és atkairtó permettel kezelni.
Amire pedig nagyon oda kell figyelni, hogy a leander rengeteg vizet igényel. Egy kifejlett növény egy meleg nyári napon akár 20 litert is képes elpárologtatni. Azonban soha ne álljon pangó vízben, hanem helyette a leandert többször, kisebb adagban öntözzük. Nyáron, ha tehetjük, naponta kétszer is öntözzük meg a leandereket, reggel és délután, amikor már nem tűz rájuk a napfény. Szeptember végétől azonban, ahogy közeledünk a nyugalmi időszakához, csökkentsük az öntözővíz mennyiségét.
Gyönyörű leanderekben gazdag nyarat kívánunk!
