Az éghajlatváltozás és az iparszerű termelés nyilvánvaló fenntarthatatlanságát mutató jelek miatt világszerte egyre több gazdálkodó fordul a biogazdálkodás felé. A váltást a kormányzat és az unió is egyöntetűen támogatja, ami az ambiciózus célok mellett komoly többletforrásokat is jelenthet már az idén megjelenő pályázatokban is ‒ amennyiben a társadalmi vitára bocsátott támogatási pályázat kiadása előtt elfogadják a Magyar Biokultúra Szövetség ajánlásait.
Ebben az esetben az évtizedek óta tartó, következetes tudatformálás eredményeképpen 2025 a váltás éve lehet a hazai mezőgazdaságban azzal, hogy a korábbinál több új termelő állhat át ökológiai gazdálkodásra területe egy részén vagy egészén.
A korábban könnyen termesztett növényeket egyre nehezebben lehet megtermelni a romló környezeti adottságok miatt – fotó: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
Soha olyan intenzív érdeklődés nem övezte korábban az ökológiai gazdálkodást a termelők körében, mint az utóbbi években. Számos gazda, de egyre több feldolgozóüzem is vizsgálja a biotermelés lehetőségeit, vagy áll át részben vagy egészben erre a környezet- és egészségtudatos működésre, megközelítésre.
Az élénk érdeklődés több tényező együttes következménye, miközben a kormányzat és az Európai Unió is rekord összegű támogatással, kiemelt figyelemmel segíti az ökológiai gazdálkodás és a hozzá kapcsolódó szemlélet, kultúra terjedését ‒ összegezte a helyzetet dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái, az egyre kiszámíthatatlanabb éghajlat- és csapadékviszonyok azokat a termelőket is elgondolkodtatták munkájuk környezeti lábnyomáról és jövőjéről, akik korábban nem érdeklődtek a vegyszerek használatát kerülő és egyúttal szénmegkötő ökológiai gazdálkodás iránt.
Napjainkban minden gazda tanúja annak, hogy a korábban könnyen termesztett növényeket egyre nehezebben lehet megtermelni a romló környezeti adottságok miatt. Nem csak a növényekre kedvezőtlen klimatikus változások hatnak negatívan, hanem a felszaporodó – gyakran jövevény ‒ kártevők és kórokozók kártétele is. Mindezek együttesen tovább rombolják a talajt, a vizeket, a biodiverzitást, élén a beporzó fajokkal, valamint az emberek egészségét. Az iparszerű mezőgazdaság növeli a karbon lábnyomot, és olyan spirálba taszítja a gazdálkodást, aminek egy idő után globálisan és helyben is csak vesztesei lehetnek.
Számos gazda, de egyre több feldolgozóüzem is vizsgálja a biotermelés lehetőségeit – fotó: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
Ebből az „ördögi” körből jelenleg csak az ökológiai gazdálkodás jelenti a kitörést. Ezt nemcsak mi, biogazdasággal foglalkozók látjuk így, de támogatáspolitikájával ezt jelezte mindeddig Magyarország kormánya és az Unió is. Ezért is jelölték meg célként, hogy az EU-ban a mezőgazdasági területek 25%-a ökológiai művelésű legyen 2030-ra, Magyarországon pedig 2027-re ez az arány elérje a 10 %-ot. Ennek érdekében a közzétett pályázati felhívások tervezeteit is „biobaráttá” kell átalakítani ‒ hívta fel a figyelmet dr. Roszík Péter.
Az érdeklődés a biogazdálkodás irányában óriási, amit csak az ökogazdálkodást maximálisan szolgáló támogatási rendszer képes cselekvésre váltani. Ráadásul a biogazdálkodás támogatása közérdek, mert a termelők csak ezzel állíthatók át erre a fenntartható gazdálkodási irányra, amely kiemelten előnyös mind a fogyasztók egészsége, mind a hazai és ‒ közvetve ‒ globális környezet számára.
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
_fill_540x300_0.jpg)
