Ezeket muszáj tudnod az édesburgonyáról

Hazánkban is egyre népszerűbb az édesburgonya. Nagyon finom, sokoldalúan elkészíthető, azonban mivel csak az utóbbi években terjedt el igazán, sokan még mindig nincsenek tisztában vele, miért rendkívül előnyös a fogyasztása.

Egészségügyi előnyök

Egészségre gyakorolt pozitív hatásait hosszan lehet sorolni, hiszen az édesburgonya vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban és rostokban is gazdag, aminek köszönhetően kimondottan jótékonyan hat szinte az egész szervezetünkre nézve.

A narancssárga batátában található béta-karotin jól ismert gyulladáscsökkentő hatásáról; hasonlóan jótékony hatású az antocián, ami egyes gyümölcsök és zöldségek, így a lila édesburgonya élénk színéért is felelős.

A béta-karotint a szervezet A-vitaminná alakítja, mely vitamin elengedhetetlen a látásélesség megőrzéséhez, és védelmet nyújt az időskori szembetegségekkel szemben. Az A-vitamin létfontosságú az erős immunrendszerhez is, hiánya pedig növeli a bélgyulladás kockázatát.

Az édesburgonya jó kolinforrás. A kolin segíti az alvást, az izommozgást, csökkenti a tanulási és memóriazavarokat, de a krónikus gyulladások leküzdésében is fontos szerepe van.

Az édesburgonyában található rostok jótékonyan hathatnak a bélrendszer egészségére, ezáltal csökkentve a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Emellett az édesburgonyában található antioxidánsok is jótékony hatással lehetnek a bélrendszerre. A lila édesburgonyában található antioxidánsok elősegítik az egészséges bélbaktériumok fejlődését. Minél több van belőlük, annál kisebb az irritábilis bél szindróma (IBS) és a fertőző hasmenés esélye.

Az édesburgonya vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban és rostokban is gazdag – fotó: Pixabay

Az édesburgonyában található antioxidánsok segíthetnek bizonyos ráktípusok elleni védelemben is, illetve az antociánok is lassítják bizonyos típusú rákos sejtek növekedését. Ide tartoznak többek között a hólyag, a vastagbél, a gyomor és az emlő rákos sejtjei. Az édesburgonya héjának kivonatai is rákellenes tulajdonságokat mutattak az állatokkal folytatott kísérletek során. A béta-karotin védelmet nyújthat a prosztatarák kialakulásával szemben is. Ráadásul az édesburgonya tartalmazza a legtöbb béta-karotint a zöldségek és gyümölcsök között.

Fehérje- és magnéziumtartalmának köszönhetően a batáta kedvező hatással van az izmok építésére és működésére is.

C-vitamin-tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2 g/100 g fehérje található benne, amelynek összetétele a tojáséhoz hasonló. Délkelet-Ázsiában a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, ezekben a gyökerénél is több a C-vitamin és a béta-karotin. 100 gramm édesburgonya 117 kalóriát tartalmaz, így a fogyókúrázók is beilleszthetik az étrendjükbe.

Szénhidrátot olyan formában tartalmaz, ami nem vált ki gyors vércukorszint-emelkedést, majd annak zuhanását. Az édesburgonya mérsékelt mennyiségben segíthet fenntartani az egészséges vércukorszintet még cukorbetegség esetén is.

A benne található kálium és magnézium támogatja a megfelelő vérnyomást, a benne lévő rostok pedig segíthetnek csökkenteni a rossz koleszterin szintjét és a szívbetegségek, az elhízás és 2-es típusú cukorbetegség valószínűségét.

Gyomorfekélyben, asztmában szenvedők, szívproblémákkal küzdők vagy cukorbetegek számára egyaránt hasznos növény. Főként a lila színű fajtája jótékonyan hat az agyműködésre is.

Sportolók is előszeretettel fogyasztják, ugyanis az édesburgonya olyan szénhidrátforrás, amely csupa összetett szénhidrátból áll. Ezeknek a legfőbb tulajdonsága az, hogy lassabban bomlanak le egyszerű cukrokká, így egy folyamatos energiaellátást biztosítanak a szervezetünk számára, vagyis glikogén formájában a májba és az izmokba kerülnek. Az édesburgonya tökéletes választás edzés előtt és edzés után is.

Van köze az édesburgonyának a burgonyához?

Az édesburgonyának semmi köze a burgonyához. Bár nagyon hasonlít a mérsékelt égöv burgonyájához, de rendszertani besorolása szerint nem burgonyaféle, hanem a szulákfélék családjába tartozó növényfaj, melyet főként gyökérgumójáért termesztenek, de fiatal levelei is fogyaszthatók.

Elsősorban megvastagodott tárológyökeréért termesztik, amelyből növényenként 4-10 darab alakul ki. Ezek felülete fehér, barnás, narancssárga, pirosas bíbor, a hús színe fehér, narancssárga vagy piros. Két alapvető fajtája van: az egyiknek fehér vagy világosszürke színű a húsa, a bőre pedig mély lila színű, íze a szelídgesztenyére hasonlít. A másik fajta húsa sötét narancssárga, bőre sárgás színű. Ennek az íze a legédesebb sütőtök ízére hasonlít.

Amerika trópusi részein őshonos, de a világ szinte összes trópusi, szubtrópusi vidékén termesztik, sőt az egyik legfontosabb népélelmezési cikként tartják számon. A termesztése és a fogyasztása az Egyesült Államok déli államaiban a burgonyánál nagyobb arányú. A legtöbbet Brazíliában termesztenek belőle, ahol a szeszgyártás alapanyagául is szolgál.

Amerika trópusi részein őshonos, de a világ szinte összes trópusi, szubtrópusi vidékén termesztik – fotó: Pixabay

Felhasználási módjai

Az édesburgonya gumóit sütve, párolva, grillezve, főzve, pürésítve, húsok mellé köretként vagy főzelékként is fogyaszthatjuk, de édes sütemény, lepény is készülhet belőle. Trópusi termesztőhelyein a lisztjéből kenyeret sütnek, keményítőnek is feldolgozzák, illetve szeszt is főznek belőle.

Érdekességek az édesburgonyáról

• A trópusokon nagy mennyiségben termesztett édesburgonyából bioüzemanyag, bioetanol is készül.

• Egy ötlet szerint a városlakók komfortérzetét javítanák az édesburgonya segítségével: a nyári forróságban túlságosan felmelegedett városi épületek tetején, tetőteraszain vizes konténerekben, tápoldatokon édesburgonyát nevelnének. A hosszú indájú kúszónövény levéltömege kellemes árnyékot adna, és a növény sok vizet párologtatva, hőelvonással gondoskodna arról, hogy nyaranta is elviselhető legyen az élet ezekben a házakban. A tanulmány szerint az 55 fokra forrósodott tetőt 35 fokosra hűtötte a rajta növekvő batátaültetvény egy kísérletben.

• A legvalószínűbb, hogy az édesburgonyát is Kolumbusz Kristóf hozta be Európába. Angliában egy 1604-es szakácskönyv említi először.

• Dél-Amerikában a vörös édesburgonya levét lime levével keverve ruhafestésre is használják.

• A növény összes része alkalmazható állati takarmányként, sőt dísznövényként is.

• Angliában VII. Henrik egyik kedvenc étele az édesburgonyából sütött lepény volt, mert úgy vélte, ez segíti őt a szerelmi életében.

A rejtélyes édesburgonya

Korábban az édesburgonya volt az egyik legnagyobb botanikai rejtély. A világon széles körben termesztett növények közül egyik sem titokzatosabb, mint a batáta. Közép- és Dél-Amerika őshonos népeinek nemzedékei nőttek fel édesburgonyára alapuló gazdaságokban. A legelterjedtebb elmélet szerint Európa akkor fedezte fel, amikor Kolumbusz Kristóf megérkezett a Karib-térségbe. A XVIII. században James Cook kapitány újra felfedezte az édesburgonyát, csakhogy a Föld egy másik zugában, a polinéziai szigeteken. Az európai felfedezők később aztán Óceániában mindenhol találkoztak az édesburgonyával.

A növény globális elterjedése előtt teljesen tanácstalanul állnak a tudósok. Hogyan lehetséges az édesburgonya leszármazása egyetlen vad őstől, majd ilyen széles területen való elterjedése? Sokáig válasz nélkül maradt a kérdés, azonban egy nemrég megjelent írás arra jutott genetikai vizsgálatok alapján, hogy a növény globális hódításához semmi közük az embereknek. A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek azonban hangoztatják, hogy az új elemzés nem állapítja meg, hol nemesítették, tették mezőgazdasági használatra alkalmassá az édesburgonyát, és mikor érkezett meg a csendes-óceáni térségbe.

Mivel a kérdés a kutatókat sem hagyta nyugodni – tekintve, hogy az édesburgonya az egyik legértékesebb növény a világon, amely több tápanyagot állít elő egységnyi mezőgazdasági területen, mint bármely más alapvető termény –, számos elméletet dolgoztak ki az édesburgonya széles körű elterjedésének magyarázatára.

Néhányan ma is úgy gondolják, hogy az összes édesburgonya Amerikából származik, és Kolumbusz útját követően az európaiak terjesztették el a gyarmataikon, például a Fülöp-szigeteken, a csendes-óceáni szigetlakók pedig onnan vitték tovább a növényeket. Azonban kiderült, hogy a csendes-óceáni szigeteken már több generáció óta termesztették a növényt, mire az európaiak megjelentek. Az egyik polinéziai szigeten a régészek például 700 évesnél is régebbi édesburgonya-maradványokat találtak.

Sőt, van olyan feltételezés is, mely szerint a csendes-óceáni szigetekről Amerikáig hajózó polinézek szerezték meg az édesburgonyát és vitték haza jóval Kolumbusz érkezése előtt.

A genetikai bizonyítékok még bonyolultabbá tették a képet, ugyanis megvizsgálva a növény DNS-ét néhány kutató arra jutott, hogy az édesburgonya csak egy vad őstől származhat, míg más tanulmányok szerint a történelem két különböző pontján indult el a leszármazás. Utóbbi elképzelések szerint a dél-amerikaiak nemesítették ki az édesburgonyát, amelyet a polinézek megszereztek. A közép-amerikaiak aztán másodszor is nekifogtak a nemesítésnek, és ezzel a növénnyel találkoztak később az európaiak is.

Az édesburgonya az egyik legértékesebb növény a világon – fotó: Pixabay

"Teljesen egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az édesburgonya természetes úton érkezhetett a csendes-óceáni térségbe" – mondta Pablo Muñoz-Rodríguez, az Oxfordi Egyetem botanikusa a New York Timesnak. Ő úgy véli, hogy a vadon élő növények több ezer mérföldre utaztak a Csendes-óceánon anélkül, hogy emberi segítségre lett volna szükségük.

Muñoz-Rodríguez és munkatársai kutatása csak egyetlen vadon élő növényt mutatott ki, amely az összes édesburgonya őse. Ez egy gyomnövény, az Ipomoea trifida, amely a Karib-térségben fordul elő. A tudósok számításai szerint az édesburgonya őse az Ipomoea trifidáról legalább 800 ezer évvel ezelőtt vált le, az azonban továbbra is rejtély, hogy mikor és milyen úton érkezett meg a csendes-óceáni szigetvilágba.

Édesburgonya kontra hagyományos burgonya

Az édesburgonyának jelentősen magasabb az A-vitamin-tartalma és valamivel magasabb a rosttartalma is, a hagyományos krumpliban azonban több a kálium és a C-vitamin.

A burgonyában kevesebb kalória van, mint az édesburgonyában, csupán 77, míg utóbbi 86 kalóriát tartalmaz 100 grammonként.

A burgonya kevesebb szénhidrátot tartalmaz, viszont az édesburgonya több rostot.

Az édesburgonyának 4%-a cukor, míg a simának 1%-a se.

Kalciumból kétszer annyi található az édesburgonyában, viszont vasból és B6-vitaminból a sima burgonya tartalmaz többet.