Fogyasztható-e a citrusfélék héja? Attól függ ...

Mindenki által ismert, hogy a déligyümölcsöket zölden vagy éretlen állapotban szüretelik, mert hosszú út vár rájuk míg a fogyasztók asztalára kerülnek. Hogy mivel kezelik a déligyümölcsök héját, hogy ne romoljanak meg, ezek az anyagok miként távolíthatók el a héjról és milyen lebomlási időkkel számolhatunk, megtudhatjuk dr. Némethy Zsuzsanna írásából, ami a novenyvedoszer.hu-n jelent meg.

A citromfélék héja kedvelt élelmiszeripari alapanyag – fotó: pixabay.com

A déligyümölcsöket különböző vegyszerekkel kezelik

Mint írja, a szállítás alatt – a tároló kapacitás minél jobb kihasználása érdekében – a gyümölcsök nagy tömegben, szorosan egymás mellett helyezkednek el. A leszedett gyümölcsök olyan élő anyagok, amelyeknek magas a víztartalma, lélegeznek, így a tárolás ideje alatt is párologtatnak.

A nagyarányú romlást megelőzésének érdekében a fákról szüretelt gyümölcsöket gombaölő szerekkel és a baktériumokat elpusztító vegyszerekkel is kezelik. Az oldatot a gyümölcsök héjára vagy permetezéssel, vagy az egyenletes elosztás és gyors munka érdekében oldatban történő áztatással viszik fel. A súlyveszteséget eredményező párologtatás csökkentésére pedig viaszréteggel vonják be a gyümölcsök héját, a viaszban fürdetés általában a vegyszerekkel való kezeléssel együtt történik.

A kezelésre felhasznált hatóanyagok

A citrusfélék romlás, rothadás elleni kezeléséhez többféle hatóanyagú vegyszert alkalmaznak. A szakirodalom, illetve a hazánkban forgalmazott déligyümölcsök csomagolásán olvasható információk szerint két gombaölő szert alkalmaznak leggyakrabban erre a kezelésre: az imazalil és a prokloráz hatóanyagúakat. Az utóbbit már egyre ritkábban, most az imazalil az általánosan elterjedt. Mindkettő felszívódó hatású, a növény szövetébe, a gyümölcs héjának mélyebb rétegében mozogva öli meg a romlást okozó gombákat.

A biztos hatás elérése érdekében még szoktak ortofenil-fenol-t (E 231) és/vagy tiobendazol-t (E233) is adagolni az oldathoz. Ezek a vegyületek a romlást okozó gombák mellett a baktériumok ellen is hatnak. Jellemzőjük, hogy csak a terméshéj felszínén tapadnak meg.

Ezen növényvédő szerek alkalmazása a leszüretelt déligyümölcsök esetében engedélyezett, de a forgalmazónak kötelezően fel kell tüntetni jól látható helyen a kezelést a gyümölcs csomagolásán és minden hivatalos okmányán. Itt nem csak a más földrészekről utaztatott citromféléknél alkalmazott kezelésekről van szó, hanem az EU déligyümölcsöt termelő országai is alkalmazzák ezeket a kezeléseket.

Azokon a helyeken is fel kell hívni a vásárlók figyelmét a termékek korábbi kezelésére, ahol a déligyümölcsöket ömlesztett áruként értékesítik és nem eredeti rekeszes csomagolásában.

A citrusfélék romlás, rothadás elleni kezeléséhez használt növényvédő szerek között mindig van felszívódó hatású is, amit mosással nem lehet a héjból eltávolítani – fotó: pixabay.com

Eltávolíthatók-e a kezelésre felhasznált növényvédő szerek a héjból, a héjról?

Ennek kiderítésére számos kísérletet végeztek már külföldi akkreditált laboratóriumok, a kapott eredményeik megerősítik egymást:

• Tartós (8-10 perces), áztatással végzett, meleg vizes, erős dörzsöléses mosással azok a szerek, melyek csak a gyümölcshéj felszínére tapadnak (kontakt hatású anyagok) – ortofenil-fenol (E 231) és tiobendazol (E233) – eltávolíthatók, ezektől mentesíthetők. A kitartó körömkefés, meleg-vizes sikálás ellenük sikeres.
• A felszívódó hatású imazalil és prokloráz jelenléte, mivel a gyümölcshéj belsejében vannak, felszíni mosással nem befolyásolható, nem távolítható el, mennyisége nem csökkenthető. Eltűnni csak a természetes lebomlás során fog. Vizsgálatok szerint a gyümölcs húsába a felszívódó gombaölő szerek már nem hatolnak, csak a héjban találhatók.

A kezelt citromfélék héjának felhasználási szabályai

A citrusfélék romlás, rothadás elleni kezeléséhez használt növényvédő szerek között mindig van felszívódó hatású is, amit mosással nem lehet a héjból eltávolítani, ezért ezek élelmezési célú felhasználása semmiképpen nem javasolt. Ez vonatkozik a lékinyerési célú feldolgozásra is, azaz az ilyen gyümölcsökből héjjal együtt nem szabad lé-feldolgozást folytatni.

A gyümölcs fogyasztása előtt is lényeges a héj alapos megmosása annak érdekében, hogy az aprítás, tisztítás során a felszínre tapadt szennyeződéseket és vegyszert a kezünkkel ne vigyük rá a gyümölcs húsára. Ezzel a munkafolyamattal lényegében a kontakt hatású, a héj felszínén megtapadó kémiai anyagokat lehet eltávolítani.

A narancs- vagy citromlé elkészítését is mindig a héjak eltávolításával kezdjük, azaz soha ne dolgozzuk fel a gyümölcsöt egészben a héjával együtt, mert azzal a héjon és a héjban lévő növényvédő szereket szó szerint beledolgozzuk a lébe és mérgezzük vele magunkat és a családunkat.

Amennyiben bizonytalan a gyümölcs tényleges vegyszeres kezelésében, mert nem áll a rendelkezésére erről hiteles adat, a héj eltávolítása után teljes biztonsággal fogyasztható a citromfélék húsa, illetve annak a kipréselésével leve is.

A csúcsminőséget a bio-termesztésű citrusfélék jelentik – fotó: pixabay.com