Így óvd a fagyérzékeny növényeidet

Télen, hiába szeretünk odakint lenni, mégis jóleső érzés bemenni a meleg szobába. Így lennének ezzel növényeink is, ha megtehetnék. De amíg sok növényünket beltéren óvjuk a kinti fagyoktól, a legtöbb növényünket nem tudjuk melegebb éghajlatra költöztetni, amikor itt a téli hideg.

Az őshonos növények esetében a legtöbbször nem kell a fagyvédelemről gondoskodni, hiszen hozzá vannak szokva ahhoz, hogy négy évszak van nálunk. De a kertek nagy része tele van olyan növényekkel, amelyek segítség nélkül nem biztos, hogy sérülésmentesen átvészelnék a fagyos napokat. Azonban róluk is könnyedén gondoskodhatunk. Ehhez adunk néhány ötletet.

Így óvd télen a növényeidet

• A növények, miután lehullatták leveleiket, megkezdik a téli pihenőjüket. Nedvkeringésük ilyenkor minimális lesz, táplálkozásuk szünetel, viszont továbbra is lélegeznek, tehát oxigént vesznek fel, és széndioxidot bocsátanak ki. Ezért viselik nehezen, ha levegőt át nem eresztő anyaggal takarjuk be őket. Február végén, március elején ébredeznek téli álmukból. Ekkor megélénkül a nedvkeringésük, a rügyek duzzadni kezdenek, a szöveteik fellazulnak, ezért ha az enyhülést újabb fagy követi, el is fagyhatnak. Ezért van szükség arra, hogy takarással védjük őket a fagyás ellen.
• A téli takarást nem szabad túl korán elvégezni, hiszen egy melegebb időszakban a takaró is jobban felmelegszik, összezavarva így a növényt, aki azt sem fogja tudni, milyen évszak van.
• A takarásnál ne essünk túlzásba. Nem az a lényeg, hogy a felismerhetetlenségig tekerjük körbe mindenfélével a növényt, hanem hogy hatékonyan védjük meg a fagyoktól. A növény nem termel hőt, így azzal, hogy bebugyoláljuk, nem fogjuk megvédeni.
• A talaj hőjével tudjuk legjobban megvédeni a növényeinket. A legnagyobb hidegben is, a hótakaró alatt általában 0 Celsius-fok körüli a talaj hőmérséklete. Így, ha a takarást túlzásba visszük, pontosan a talajhőt zárjuk el a növénytől.
• Az egyik legjobb megoldás, ha egy sátrat építünk a növény fölé, gúla formában. A lábakat mindenképpen rögzítsük, hogy egy nagyobb vihar esetén is a helyén tudjon maradni. A sátor falait mindenképpen hőszigetelő anyaggal borítsuk be, amely lehet egy pléd, vagy akár hungarocell. Azért, hogy ezek ne szívják magukba a nedvességet, külső rétegként tegyünk fel fóliát. A sátrat már most, ősszel is elkészíthetjük, így télen már csak ki kell vinni a tett helyszínére.

Sátorral védd a növényeidet. Fotó: 123rf.com

• Ne használjunk fekete fóliát, mert az magába fogja gyűjteni a meleget, ami nem tesz jót a növénynek, így minél világosabb fóliával takarjunk.
• Ügyeljünk rá, hogy a takarás nem csak a növényeinket védi meg, de ideális téli szállása lehet különféle rágcsálóknak, akik esetleg még a növényünket is szeretnék elfogyasztani. Érdemes tehát rendszeresen ellenőrizni, hogy ne kelljen a növénynek másokkal is osztozni a menedékén.
• Ha tehetjük, úgy készítsük el a takarást, hogy amikor hosszabb ideig enyhe az idő, meg tudjuk bontani azt. Ne kerüljön le a növényről, de egy szellőztetés egészen biztosan nem fog ártani neki.
• Hagyományos módon a tő körüli föld felkupacolásával, vagyis a bakhátazással is védekezhetünk a hideg ellen. Ezt leginkább a rózsáknál tudjuk alkalmazni. Ehhez használjunk 25-30 cm-es elterített kéregréteget vagy komposztot.
• Az évelők esetében figyeljünk rá, hogy a most ültetett növényeket is védjük a fagy ellen. Terítsünk el 10 centiméter vastagon fenyőkérget, vagy avart, ami tavasszal a gyomok képződését is meg fogja gátolni.
• Kertjeinkben sok cserepes virágban gyönyörködhetünk, amelyek azonban nem bírják a téli hidegeket. Ilyen például a leander, a fukszia, a különféle pálmák és pozsgás növények. Ezeket télen be kell vinni egy fagymentes helyre, ahová azért beszűrődik némi fény.
• A gyümölcsfák törzsét és vastagabb ágait fessük be mésszel. Ezek a mésszel fedett területek ugyanis nem képesek a felmelegedésre, így a korai melegek hatására később kezdődik majd meg a virágzás. Különösen a korán virágzó kajszi-, őszibarack- és mandulafák esetében fontos ez, hiszen így nem tudnak lefagyni a virágok az esetleges kora tavaszi fagyok alkalmával.

A felkupacolás és a sátor is megvédi a növényeket a fagytól. Fotó: 123rf.com

• A szőlőtőkéket kupacoljuk fel, hogy megvédjük a sekélyen elhelyezkedő gyökereket a fagytól.
• Takarjuk be az ősszel vetett ágyásainkat. Így a madársaláta, a sóska és a spenót is védve lesz, és a fejes salátánk is ereje teljében dugja majd ki a fejét az első tavaszi napsugarak hatására. A takarást végezhetjük falevelekkel, de mindenképp tegyünk rájuk nehezékként néhány nagyobb ágat, hogy a szél ne hordja el a paplant a veteményesünk fölül.
• A füge és a gránátalma bokrokat náddal vegyük körül és az ágak közé tömködjünk lombot.
• A magastörzsű rózsák koronájára húzzunk zsákot.
• A növényeket nem csupán a hidegtől, de a viharos széltől is féltenünk kell. Ha letört az águk, távolítsuk azt el, és lássuk el a sebeket.
• Az ónos eső hatására a növények felületén vastag jégpáncél képződik, így azok nem tudnak lélegezni, és a rügyeik pár nap alatt elpusztulnak. A jégréteget távolítsuk el ütögetéssel, hogy ezt meg tudjuk akadályozni.