Így védekezhetnek a magyar élelmiszergyártók a dömpingáru ellen

A kiskereskedelem egyike azoknak a területeknek, amelyeken keresztül a lakosság leginkább érzékeli a gazdaság uralkodó trendjeit, így az ágazat állapota mind a fogyasztók, mind a gazdaság és az állam szempontjából kulcsfontosságú.

A mögöttünk álló évek inflációval terhelt időszaka alatt jelentősen megrendült a fogyasztói bizalom, ami a forgalmat is negatívan érintette, ám ez a trend mára megfordult, s a jelek szerint az idei gazdasági növekedés egyik legfontosabb támasza épp a lakossági fogyasztás lesz – derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának kiskereskedelmi trendekről szóló sajtóbeszélgetésén.

A magyar gazdaság különböző szektorait górcső alá helyező szakmai eseményeken a bank az épp vizsgált ágazat gazdasági környezetének elemzése mellett betekintést enged a területhez kapcsolódó üzleti tapasztalataiba is.

Stabil emelkedés várható a lakossági fogyasztásban

Nehéz éveken van túl a hazai kiskereskedelem, hiszen a forgalmi adatok a 2022-es csúcs óta folyamatos, hosszan elhúzódó mélyrepülést mutatnak. A kelet-közép-európai térség több országában megfigyelhető visszaesés – az inflációs válsággal is összefüggésben – hazánkban különösen elmélyült, ami többek között a fogyasztói bizalmi index éles esésében is megmutatkozott. Az árak emelkedésére a lakosság a fogyasztás szerkezetének és mértékének visszafogásával reagált, mely tényező még ma is érzékelhetően hatást gyakorol az ágazat belső folyamataira.

„Az áremelkedés üteme a tavalyi második félévben kezdett érdemben lelassulni, ugyanakkor a nettó reálbérek már a 2023-as év nyarának végétől dinamikus emelkedésnek indultak, így számítani lehetett arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás legkésőbb 2024-ben visszatér az emelkedő pályára. Ez a folyamat október óta – a kisebb ingadozások ellenére is – egyértelműen érzékelhető, úgyhogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy az idei gazdasági növekedés egyik fő támasza a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése lesz" – jelentette ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Balról jobbra: Árokszállási Zoltán MBH Elemzési Centrum igazgató, Báthori Bence MBH Elemzési Centrum ágazati elemző, Héjja Csaba MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemző, Rózsa Richárd MBH Bank daily banking üzletfejlesztési vezető és Zátonyi János MBH Bank fizetési innovációért felelős vezető – fotó: MBH Bank

A kiskereskedelem alágait vizsgálva azt látjuk, hogy a gépjármű-üzemanyag kereskedelem – az árstop kivezetéséhez kötődő bázishatás megszűnését követően – tavaly év vége óta emelkedő pályát mutat, az élelmiszer fogyasztás esetében pedig az elmúlt szűk egy évben, tavaly nyár óta szintén láthatóak a stabil visszaépülés jelei. A nem-élelmiszer jellegű kiskereskedelmi fogyasztás nagyjából negyedéves csúszással követte az üzemanyag és az élelmiszer kategóriákat a pozitív előjelű volumenváltozásban.

„A legutóbbi adatokból az látszik, hogy két és fél éve most először mutatta a nem-élelmiszer kategória a legnagyobb éves növekedést a három kategória közül, ráadásul havi alapon is bővülés látható (+1,1%). Ebben a kategóriában is további emelkedésre számítunk, részben a tavaly elhalasztott vásárlások pótlása, részben az otthonfelújítási program hatására felpörgő bútor-, háztartásicikk- és építőanyagvásárlások miatt" – vetítette előre Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.

Valóban drága az élelmiszer Magyarországon?

Az MBH Bank piacvezető az agrárgazdaság és az élelmiszeripar finanszírozásában, így a kiskereskedelem makrogazdasági értékelése után a sajtóbeszélgetésen külön is fókuszba került az élelmiszeripar helyzete. Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője többek között azokra a sajtóban gyakran megfogalmazott kérdésekre reagált, hogy miért drágábbak az élelmiszerek Magyarországon, mint külföldön, és milyen okok állnak az esetleges eltérések mögött.

„Kétségtelen, hogy lehet tapasztalni különbséget a hazai és a külföldi piacokon elérhető élelmiszerek árai között, de fontos látni, hogy ez a jelenség mindig ideiglenes és egy-egy konkrét terméknél alakul ki. A háttérben jellemzően az áll, hogy egy-egy élelmiszer nagyipari előállítására specializálódott országokban időnként túltermelés alakul ki, és ilyenkor dömpingáron elárasztják a termékkel az árakra érzékenyebb piacokat.

A magyar gazdaság adottságai méretgazdasági okokból nem teszik lehetővé, hogy a dömpingáruval versenyezzünk, de nem is ez az optimális út számunkra. A hazai cégeknek a mennyiséggel szemben, érdemes inkább a jó minőségű, magasabb árú termékek gyártását fókuszba helyezniük" – mutatott rá Héjja Csaba. Az elemző szerint, ha nem konkrét termékeket, hanem egy általános fogyasztói kosár árát vetjük össze a külföldön jellemző árakkal, akkor a magyarországi árszint az EU átlagát alulról közelíti.

Hogyan lesz gyorsabb és kényelmesebb a vásárlás?

A kiskereskedelemben tapasztalt fogyasztói élmény szempontjából meghatározó szempont, hogy a különböző üzletekben, kereskedelmi egységekben mennyire elterjedt az elektronikus fizetés lehetősége.

Napjainkban ezek közül egyértelműen a bankkártya számít a legnépszerűbb eszköznek; jelenleg több mint 10 millió darab van forgalomban, s ebből mintegy 2,5 millió darabot, azaz az aktívan használt kártyák 34%-át mobiltárcákba is regisztrálták. Az elektronikus fizetésre vonatkozó növekvő igényt jelzi, hogy ma csaknem 153 ezer fizikai elfogadóhely van az országban, melyek összesen több mint 250 ezer POS-terminált üzemeltetnek – s ezek száma folyamatosan emelkedik.

„A belföldi bankkártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekedett az elmúlt öt évben. A tranzakciók számában mért 2021-es és 2022-es 20% feletti növekedést 2023-ban egy szerényebb, 11,91%-os növekedés követte, a tranzakciók értékében azonban ugyanebben az évben 19,67%-os növekedés mutatkozott. Hasonló tendencia figyelhető meg a hitelkártyás vásárlásoknál is. A vásárlások száma 2022-höz képest 2023-ban 8%-os emelkedést mutatott, míg a tranzakciók értékében 16 %-os emelkedés történt" – mutatott rá Rózsa Richárd, az MBH Bank Daily Banking Üzletfejlesztési vezetője.

Az elektronikus fizetési technológiák jövője

Az elektronikus fizetés jelentősége a piaci szabályozók törekvéseinek megfelelően, a közeljövőben folyamatosan növekedni fog – a Magyar Nemzeti Bank például 2030-as pénzforgalmi stratégiájának céljaként a fizetési folyamatok digitalizálását és a készpénzforgalom visszaszorítását jelölte meg. A stratégia értelmében 2030-ra a hazai gazdaságban a jelenlegi 30%-ról 66%-ra kell emelkednie az elektronikus tranzakciók arányának.

„A napjainkban is ismert és sokak által használt megoldások mellett a közeljövőben két új technológia is a mindennapjaink részévé válik majd: A kiskereskedelmi cégek szempontjából fontos újítás a Buy Now Pay Later (BNPL) technológia, mely lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását – az ellenérték kifizetésének halasztásával, esetleg részletekre bontásával. Ilyen típusú finanszírozási megoldást az MBH Bank a Bupa platformon keresztül, a régióban elsőként kínál a kis- és középvállalatoknak. A másik fontos innováció az MNB által bevezetett Qvik technológia, mely akár egy QR-kód beolvasásával lehetővé teszi az egyszerű, ingyenes elektronikus fizetést" – mutatta be a kiskereskedelmi üzletmenetet nagymértékben megújító, küszöbön álló megoldásokat Zátonyi János, az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője.