A villámok mindig is ijesztők voltak, nem véletlen, hogy a görögök főistene, Zeusz is haragjában zúdította őket az emberekre. Áhítattal csodáljuk őket, de mégis rettegünk tőlük, és minden okunk meg is van erre. A villám ugyanis nem játék, mint ahogyan a medve sem.
És egyiknél sincs már sajnos visszaút, ha hibáztunk. Rengeteg a különféle tévhit azzal kapcsolatban is, mit lehet, és mit életveszélyes tenni, amikor vihar van. Éppen ezért fontos tudni, mi is az a villám, miért veszélyes és hova húzódjunk be, és mit csináljunk, mit kerüljünk el, amikor támad a vihar. A tudás ebben az esetben életet menthet. És nem csak a sajátunkat, de szeretteinkét is! Éppen ezért, nagyon fontos, hogy tartsuk be az itt leírtakat. Sőt, osszuk meg minél többekkel, hiszen az információ életet menthet!
Ismerjük meg a villámokat
Az első, villámlással kapcsolatos kutatásokat Benjamin Franklin végezte, aki 1752-ben feltalálta a villámhárítót és arra is rájött, hogy a villámlás nem más, mint egy óriási elektromos kisülés. Azóta is rengetegen kutatják a témát, mégis vannak olyan részletek, amelyeket a mai napig nem sikerült kideríteni a villámokkal kapcsolatban.
Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a villámokhoz, legalábbis az ismereteink tekintetében, először a zivatarfelhőkkel kell megismerkednünk. A zivatarfelhő életciklusa 3 részre osztható.
Az első szakaszban a felhő egészében felfelé áramlik a levegő, ekkor alakulnak ki a felhő-, és csapadékelemek. Ezek az úgynevezett tornyos gomolyfelhők, amelyek több km magasságúak. A második szakasz a kifejlett állapot, amelyben a felhő eléri a teljes magasságát, amely már a 10 km-t is meghaladja. Ekkor a nagyobb esőcseppeket és jégszemeket már nem bírja el a feláramlás és elkezdődik a csapadékhullás. A lefelé mozgó részecskék a levegő egy részét is magukkal rántják. Ez generálja a leáramlást, és ez idézi elő a zivatar környezetében viharossá fokozódó szelet is. A harmadik szakaszban már csak lefelé áramlik a levegő és a csapadékhullás intenzitása fokozatosan gyengül.
A villámlás gyönyörű, de veszélyes. Fotó: Vida-Szűcs István
A felhőket három csoportba sorolhatjuk az egy felhőtömbön belül található zivatarcellák száma és élettartama alapján. Az egycellás zivatarok rövidek, így egy órán belül véget is érnek. A többcellás zivatarok sem hosszúak, viszont ezeknél egy felhőtömbön belül mind a három életciklus megtalálható. A harmadik csoport a sokszor hallott szupercelláké. Ezeknek az élettartama több óra is lehet, kialakulásukhoz pedig speciális légköri feltételek szükségesek.
Franklin még úgy vélte, hogy a villámok kialakulását megelőzően többnyire negatív, de néha pozitív töltésűek a felhők. Azonban manapság már tudjuk, hogy nem kettő, hanem három pólusról beszélhetünk. A zivatarfelhő közepén van egy negatív töltésű réteg. A felhőtető pozitív töltésű, illetve a felhőalapnál is pozitív töltésű zóna figyelhető meg. Ebben a töltésszétválasztásban a jégkristályok és jégszemek vesznek részt. A -15 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten a lefelé eső jégszemek negatív, a felfelé emelkedő jégkristályok pozitív töltésűek lesznek. A fentinél magasabb tartományban azonban a jégszemek pozitív, a jégkristályok negatív töltésűek lesznek, így alakul ki a tripólus rendszer. Ha a töltésszétválasztódás következtében az elektromos térerősség elér egy bizonyos értéket, akkor kezdődik meg a töltéskisülés. Ezeknek a töltéseknek a felhalmozódása során a felhők különböző töltöttségű részei között töltéskülönbség keletkezik, és ekkor jelenik meg a villámlás, ami kiegyenlíti ezeket.
A villámokat nem látjuk, csupán a villanásokat, amelyek a felhő és a földfelszín között játszódnak le. Áramerősségük a néhány kA-től néhány száz kA-ig is terjedhet. A leggyakrabban negatív töltésű villámokkal találkozhatunk, melyek hossza 1 miliszekundum, alakja pedig leggyakrabban egyenes vagy szerteágazó. A pozitív villámok nagyon ritkák, ezek a felhő pozitív töltésű tartománya és a talaj között jönnek létre, áramerősségük pedig jóval nagyobb, mint a negatívoké, átlagosan néhány száz kA. A lecsapó villámok hossza általában pár km, de mi csupán néhány száz méternyit látunk belőlük.
A villámlás azonban nem csupán fénnyel, hanem hanggal is jár. Ezt a hatalmas áramerősség által több ezer fokra felmelegített levegő hirtelen kitágulása során keletkező hanghullámok okozzák. Az átlagos maximális távolság, ahol a mennydörgés még hallható, 25 km.
Villámlás idején húzódjunk fedett helyre. Fotó: Vida-Szűcs István
Hitek és tévhitek a villámlással kapcsolatban
A villámlással kapcsolatban mindenkinek vannak rémtörténetei, és tökéletes megoldásai arra, hogy kerülhetjük el a villámcsapást. Emlékezzünk csak vissza a Benjamin Button különös élete című filmre, ahol igazán jókat nevethettünk az emberen, akibe hétszer is belecsapott a villám. A valóság azonban egyáltalán nem ilyen vicces. A villámcsapás ugyanis nagyon komoly sérüléseket tud okozni, sőt, még az életébe is kerülhet annak, akit eltalál.
1. A villám nem csap kétszer ugyanoda – Ez sajnos egyáltalán nem igaz. A villámnak ugyanis nincs memóriája, így akár többször is képes ugyanoda lesújtani. A New York-i Empire State Buildingbe például évente legalább 20-25 alkalommal is sikerül neki.
2. Egyáltalán nem biztos, hogy a környezet legmagasabb pontjába fog belecsapni. Mint ahogyan az is tévhit, hogy a városokban jóval kevesebb esélye van annak, hogy belénk csapjon a villám, mint vidéken. Sőt, a városokban akár 40 százalékkal is magasabb lehet a villámlások száma, mivel több hőt bocsátanak ki, amely növeli a viharok energiaszintjét.
3. Ne telefonálj, amikor villámlik. Legalábbis ne vezetékes telefonon, ugyanis a telefonvezeték jól vezeti az elektromosságot. A mobiltelefonálás viszont biztonságos ilyenkor is.
4. A vihar előtt azonban valóban érdemes kihúzni az elektromos eszközöket, mert a vezetékeken keresztül a villám be tud hatolni az épületbe. Ráadásul a villámlás okozta túlfeszültség tönkreteheti a berendezéseket és még tüzet is okozhat. A tévét ne csak a konnektorból, hanem az antenna-csatlakozóból is érdemes kihúzni. Azonban a villanyt nyugodtan égve hagyhatjuk, nem kell sötétben ücsörögve várni, hogy elmúljon a vihar.
5. Forró fürdőt azonban semmiképp se vegyünk, ha odakint villámlik, hiszen a fém vízvezetékek is kockázatot jelenthetnek. A kültéri vizeket is kerüljük, hiszen ilyenkor az ember villámhárító szerepet tölt be és szinte magához vonzza a villámokat. Így azonnal jöjjünk ki a vízből, ha jön a vihar és a parton se gyönyörködjük a villámlásban.
6. Menjünk fedett helyre, de nem kell megszabadulnunk minden fémből készült tárgytól.
7. Fa alá azonban ne meneküljünk, hiszen az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) statisztikája szerint a halállal végződő villámcsapásos esetek negyedénél fa alatt álló ember volt az áldozat. Ha mégis fa alá kell menekülnünk, minél alacsonyabb fát keressünk, és álljunk legalább 5 méterre a törzstől, hogyha a villám mégis belecsap, ne álljunk közvetlenül mellette és ne érintkezzünk vele. Semmi esetre se hasaljunk le, hiszen ilyenkor a testfelületünk még nagyobb része van kitéve annak, hogy belecsapjon a villám. Húzzuk össze magunkat tehát minél kisebbre, hajtsuk a fejünket a térdünk közé és álljunk minél távolabb a társainktól, ha többen is kint rekedtünk a viharban.
8. Az autókban, sőt, még a repülőn sem eshet bántódásunk, ugyanis mindkettő Faraday-kalitkaként funkcionál villámláskor. Ez azt jelenti, hogy mivel ezek fémből készültek, külső elektromos erőtér nem hatol be rajtuk, és mivel sem mágneses tér, sem elektromos tér nincs a belsejükben, biztonságban átvészelhetjük a vihart. Azonban a vászontetős autókra ez már nem igaz. Ha autóban ülünk a vihar alatt, húzzuk fel az ablakokat és ne érintsük meg az autó fém vázát.
9. Azonban egészen más a helyzet, ha vízen vagyunk. Ha csónakból, vagy partról horgászunk, azonnal fektessük le a horgászbotokat, mert azok a nyílt vízen villámhárítóként működnek. Bármilyen vízi járműben vagyunk, mielőbb kössünk ki a partra.
10. Ha valakit villámcsapás ér, az nem olyan, mint amikor valaki áramütés alatt áll. Vagyis nyugodtan hozzáérhetünk. Amikor valakit villámcsapás ér, az áram a testfelületen keresztül a földbe jut, és nem „sugároz vissza". Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni és amíg megérkezik, ellenőrizni kell a beteg alapvető életfunkcióit, a légzést és a keringést, és amennyiben szükséges, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést.
11. Magyarországon a villámlás bármely hónapban előfordulhat, de legnagyobb valószínűséggel május és szeptember között jelentkezik.
A villámok hazánkban leggyakrabban május és szeptember között tesznek látogatást. Fotó: Vida-Szűcs István
12. Veszélyesnek tekinthetjük a vihart, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb, mint 15 másodperc elik el. Ebben az esetben a villám körülbelül öt kilométerre tőlünk csapott le. A távolságot úgy tudjuk kiszámolni, ha a fény és a hanghatás között eltelt időt megszorozzuk a hang terjedési sebességével, amely 360 m/s. Ezért ha a villanás és a hang között eltelt idő 10 másodperc, akkor a villám 10x360, vagyis 3600 méterre csapott le tőlünk.
13. Sokan viccesnek találják, hogy a vihar közepén égnek álló hajjal fotóztatják magukat. Ez azonban nagyon veszélyes, hiszen ez azt jelzi, hogy a következő másodpercekben vagy az emberbe, vagy közvetlen közelébe csap bele a villám.
Így lehetünk a legnagyobb biztonságban a vihar alatt
1. Mindenképpen keressünk zárt helyet. Maradjunk távol a vízvezetékektől, az ablaktól és ne használjunk vezetékes telefont. Ne mossunk kezet és ne fürödjünk a vihar alatt. Érdemes áramtalanítani az elektromos készülékeket is.
2. Ha járműben ér minket a vihar, húzzuk fel az ablakokat és ne érjünk a fém alkatrészekhez és a karosszériához.
3. Ha a szabadban ér minket a vihar, ne legyünk víz közelében, még a partján sem. Ha fa alá húzódunk, álljunk a törzstől minimum 5 méterre. Próbáljuk meg magunkat minél jobban összehúzni, és minél távolabb állni a körülöttünk lévőktől.
A villámcsapás jellemzői
A villám a legkisebb ellenállású utat keresi. Az élő szervezetek magas víztartalmuk és alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Ha egy embert villámcsapás ér, az olyan, mint a nagyfeszültség okozta sérülés. Éppen ezért a közvetlen villámcsapás halálos. A közvetett villámcsapás is súlyos hatással lehet a szervezetre, és légzés- és szívleállást okozhat. A be- és kilépési ponton égési sérülések keletkezhetnek, de okozhat maradandó idegrendszeri sérüléseket is.
Viharmentes napokat kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
