De mi az oka a pusztító villámárvizeknek? Mit tehetünk ellenük? Erről közölt tanulmányt a Rakéta.hu.

Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője azt mondta a témával kapcsolatban: nagy esőzések idején a jelenleg az a cél, hogy a lezúduló, hatalmas mennyiségű vizet minél előbb elvezessék. A szakértő szerint azonban a szélsőséges időjárási jelenségeket ma már az adott terület szintjén, helyileg kellene kezelni, segítve a növényeket például a mezőgazdasági területeken, erdőkben, hogy kiegyenlítsék ezeket a szélsőségeket.

A villámárvizek során a talajfelszín alatti víztározó rétegekbe nincs ideje beszivárogni a víznek, így a talajvízszint folyamatosan csökken, míg a felette lévő termőréteget a hatalmas áradat elmossa, lesodorja a területről, jelentősen károsítva ezzel a mezőgazdaságot is. Nagyban hozzájárul ehhez, ha a domb-, illetve hegyoldalakról a fákat, bokrokat eltávolították, de a szintvonalakra merőleges szántás, a fedetlen talajfelszín, szőlősorok, burkolt felületek is rávezetik a vizet a lakott területekre.

A talajvédelem szempontjából nagy jelentőségük van a mezővédő erdősávoknak – fotó: pixabay

A folyamat ellen olyan földművelési módszerekkel lehet tenni, mint a forgatás nélküli talajművelés, amikor nem a felső és alsó talajrészek helyzetének cseréje valósul meg, mint a „hagyományos" ekével végzett forgatásos technika esetében, hanem a rétegek keverése, porhanyítása, lazítása. Szintén megoldás lehet a folyamatos növényzetborítás biztosítása mezőgazdasági takarónövényekkel. A talaj szervesanyag tartalma nagyban segíti a vízmegkötést, így ha nem egy termelőközegként tekintünk a talajra, amelyet folyamatosan műtrágyázunk, mesterségesen töltve fel tápanyaggal, hanem figyelünk a föld természetes humusztartalmára, az is segíthet árvíz esetén.

A mezővédő fa- és cserjesorok jelenléte is sokat számít, vagy ha gyepet, vagy vágásterület nélküli erdőt telepítenek a hegyoldalra. Utóbbi kritikus jelentőségű lehet például az olyan különösen veszélyeztett települések esetében, mint Gyöngyöstarján, ahol két halálos áldozata is volt a legutóbbi villámárvíznek.

Míg a nagy folyóinkon bekövetkező áradatok előrejelezhetőek, addig a villámárvíz érkezésére nincs idő felkészülni. A villámárvizeket legtöbbször okozó, lokálisan képződő csapadék előrejelzése szinte lehetetlen, az áradat gyakran egyik pillanatról a másikra önti el a településeket. A hegyekről, dombokról rendkívüli sodrással lezúduló víz fákat, sziklákat, gépjárműveket és házakat magával sodorva hatalmas pusztításra képes.

Az Európai Unió agrártámogatási rendszere lehetőséget ad olyan beruházások elősegítésére, amelyek enyhíthetik a villámárvizek veszélyét. Ilyen például a szőlőkben, szántóföldeken végzett mezővédő fásítás, vagy erózióvédő rézsűk kialakítása. Magyarországon azonban jellemzőbb, hogy kisebb, gyorsabb befektetésekre vesznek fel támogatásokat, a komplex átalakítások, amelyek hosszútávon jelentenének megoldást például a lezúduló víz elvezetésére, felfogására, sajnos, háttérbe szorulnak.

A túl sok vizet hazánkban hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mintha a túl kevés víz problémája nem állna fent – hangsúlyozta Dedák Dalma. A gyakran alkalmazott koncentrált záportározó rendszerek nem jelentenek megoldást, egyrészt azért, mert az ár elvonultával a vizet ezekből leengedik, másrészt pedig egyáltalán nem biztos, hogy ezek a tározók a klímaváltozás hatásai miatt várhatóan megnövekedő, szélsőséges csapadékeseményeket kibírják. Sőt, akár még az is lehetséges, hogy adott esetben veszélyt jelentenek majd a közelben lévő településekre. Kis léptékben, területi szinten lenne szükséges ezt a problémát kezelni, kidolgozni egy stratégiát, amelyet aztán minden területhasználó követ. Ez persze nem jelenti azt, hogy a villámárvizek teljesen megszűnnek majd, de már az is eredmény, ha kisebb kárt okoznak.