A denevérekről megoszlanak a vélemények. Sok hiedelem társul hozzájuk, ami miatt szegények sokszor közutálatnak örvendenek, pedig az igazság az, hogy nagyon is hasznos állatok. Rengeteg kellemetlenségtől szabadítanak meg bennünket, hiszen kedvenc csemegéjük a szúnyog. Nem véletlen, hogy védett állatok. És ha a hasznosságuk még mindig kérdéses, gondoljunk csak Batmanre. De ha valójában nem is hordanak maszkot és köpenyt, valódi szuperhősként védenek meg bennünket. Cserében csak azt kérik, hogy hagyjuk őket békén.
Mindent a denevérről
A denevér az egyetlen emlős állat, amelyik képes repülni. A mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk meghosszabbodott, és az ujjak között és a törzsük oldala között vékony bőrredő, a „vitorla" feszül, amely a hátsó lábukra és a farokra is kiterjed. Mégsem hasonlít a repülésük a madarakéra, mivel a szárnyuk nem engedi át a levegőt.
De nem csak a repülés miatt egyedülálló állatok a denevérek. Ők az egyetlenek az emlős állatok között, akik térdüket nemcsak befelé, hanem kifelé is képesek mozgatni. Ez azért fontos, mert így tudnak landolni, és fejjel lefelé függeszkedni. Emiatt azonban a földön nagyon ki vannak szolgáltatva, hiszen nem mozognak jól.
A denevér éjszakai állat. A napja nagy részét fejjel lefelé lógva, alvással tölti, többnyire padlásokon, barlangokban, eldugott helyeken. Mivel látásuk nagyon gyenge, ultrahangok segítségével tájékozódnak. Ezt úgy teszik, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, rovarokról visszaverődik, és ezt érzékelik. Az ultrahang frekvenciája fajonként különböző. Leginkább 35–105 kHz közé esik, de egyes fajoknál elérheti a 200 kHz-et is. Az ultrahangot a szájukon, illetve az orrukon keresztül képesek kibocsátani.
A denevér fejjel lefelé alszik. Fotó: Shutterstock
Az Európában található denevérek mindegyike téli álmot alszik. Az alvás mennyisége az időjárástól függ. Ha enyhe a tél, csak pár hétig alszanak, de ha hideg az idő, az egész évszakot át tudják aludni. A denevéreknek két fő csoportjuk van, a nagy denevérek, vagy repülőkutyák, amelyek a trópusokon élnek és főleg gyümölcsökkel táplálkoznak, és az Európában is honos, rovarevő, kis denevérek. A kis denevérek között vannak növényevők, amelyek gyümölcsökkel és virágporral táplálkoznak, halevők, vérszívók, de a nagy többségük rovarevő.
A hazai denevérek telelésük során olyan helyet keresnek, amely kellően védi őket a hőmérséklet változásaitól, a fénytől, és kellően magas a páratartalmuk ahhoz, hogy ne száradjanak ki az állatok az alvás alatt. Testhőmérsékletük teleléskor, valamint a nyári hidegfrontok során jelentősen lecsökken. Amikor télen enyhül az idő, a legtöbb denevér megszakítja a pihenést, és táplálkozik.
A denevérek nem magányos állatok. A legtöbb denevérfaj társasan él. Saját vadászterületük van, ahonnan elűzik a betolakodókat. Tavasszal összegyűlnek a nőstények egy biztonságos barlangban, és ott hozzák világra utódaikat. A hímek ez idő alatt sem hagyják őket magukra, hiszen vagy egyedül, vagy kisebb csoportokban a környéken tartózkodnak. Érdekes, és rendhagyó a denevérek szaporodása is. A denevérek ősszel, a téli álom előtt párosodnak, nyáron ugyanis a kölykeit nevelő nőstény nem tűri meg az ivarérett hímeket maga körül. Azonban az embrió növekedése túl sok energiát venne el a nősténytől a téli álom alatt, így a megtermékenyülés csak tavasszal következik be.
Gyakran megesik, hogy a télen felébredő hímek párosodnak az öntudatlan, téli álmot alvó nőstényekkel. A leendő anyaállat azonban télen nem talál elegendő táplálékot a magzat fejlődéséhez, ezért a denevér a vemhesség első egyharmadában „visszadermed", amivel lassítani tudja az embrió fejlődését. Ezért nem is lehet pontosan megmondani a vemhességi időt.
Sajnos a denevérállományok nagy része erősen csökken, melynek fő oka a táplálék mennyiségének csökkenése, és hogy egyre nehezebben találnak nyugodt, téli szállást. Emiatt Magyarországon valamennyi denevérfaj védett. Sok helyen mesterséges denevérodúk kihelyezésével próbálják segíteni őket, illetve tájékoztató előadásokat tartanak a fontosságukról, hogy megpróbálják kitörölni az emberek gondolataiból a hozzájuk kapcsolódó hamis, rémisztő történeteket.
A denevér az egyetlen repülésre képes emlős. Fotó: Shutterstock
A denevérek védelme kiemelkedően fontos, hiszen rovarfogyasztásukon keresztül kulcsszerepet játszanak az ökológiai rendszerek egészséges működésében. A Batman projektben Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna közösen vesz részt, melynek célja a denevérek országhatárokon is átnyúló, összehangolt védelme, a lakosság szemléletformálása, ismeretterjesztés és egy fenntartható környezethasználat kialakítása a határ menti területeken.
Ezt tedd, ha denevért találsz télen
Hazánkban a denevérek téli álmot alszanak, mivel ilyenkor lecsökken a számukra táplálékul szolgáló rovarok mennyisége. Télen a denevérek testhőmérséklete megközelíti a levegő hőmérsékletét, így akár 5 Celsius-fokosra is képesek lehűlni, és a légzésük és szívverésük is nagyon lassúvá válik. Telelésük alatt percenként 1-szer, vagy 2-szer dobban csak meg a szívük.
Ebben a hibernációs állapotban az anyagcseréjük is lecsökken, így képesek átvészelni táplálék nélkül a hideg telet. Sajnos sokan bekényszerülnek a lakott területekre, ahol nem képesek magukat hibernálni, hiszen a fűtés miatt melegebb a hőmérséklet, mint amire szükségük lenne. Sajnos emiatt nagyon sok legyengült denevérrel találkozhatunk télen, amelyek számára végzetes lehet, ha magukra hagyjuk őket.
Ha denevért találunk a téli időszakban, ne menjünk el mellette és ne féljünk tőle. Ha éjjel találkozunk vele, és repül, akkor ne akarjuk befogni, hiszen ilyenkor táplálékot vadászik magának.
Ha padláson, pincében, redőnytokban pihenve találjuk, ne zavarjuk meg, hiszen akkor telel. A probléma az, amikor nem elbújva találjuk meg, és láthatóan gyenge. Ha ilyen denevért találtunk, hívjuk a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot, állatkertet vagy mentőhelyet. A télen talált denevéreket a Fővárosi Állat- és Növénykert is befogadja. Enni és inni adnak nekik, állatorvosi vizsgálaton esnek át, majd hűvös helyre teszik őket, hogy folytathassák téli álmukat. Tavasszal pedig útjukra engedik őket, hogy ezek a csodás kis lények tovább élhessék kivételes életüket, és megóvhassanak minket a szúnyogcsípésektől.
