Ha kertes házunk van, akkor ott általában van egy füves terület is. A gyep persze akkor szép, ha időt szánunk rá, nyírjuk, öntözzük, tápláljuk, szellőztetjük. A mostani forró, száraz nyarak mellett azonban még sokszor ez sem elegendő ahhoz, hogy örömmel nézhessünk rá. Ráadásul, a sok munka és anyagi ráfordítás mellett sok esetben a füvesített kertek gyepének fenntartása még súlyos környezetterheléssel is jár.
Éppen ezért egyre többen kerestek és találtak alternatívát a fűvel borított kert helyett, amelyik ugyanolyan szép, sőt, kevesebb munkával és időráfordítással, jóval környezetbarátabb kertünk lehet általa. Ez pedig nem a műfű, hanem igazi, élő növények. Természetesen van, aki a műfüvet helyezi előtérbe, amivel nincs semmi gond, azonban az élő növények is kiválóan segítenek a fű helyettesítésében. Nézzük hát, mi lehet a megoldás a fű helyett.
A füvesített kert sok esetben nem környezetbarát
A globális vízkrízis miatt egyre nehezebb ápolt, gondozott pázsitot fenntartani, akár az otthonokban, akár a közterületeken. Ráadásul sok esetben a fű nem csak rengeteg vizet igényel, de gyomirtókkal, rovarirtókkal is kezelik. De szerencsére többen is váltani szeretnének, így divatossá váltak a környezetbarát kertek. A fű egyik helyettesítője pedig a lóhere alkotta kerti gyep – számolt be róla a nationalgeographic.com.
Akik bele mertek vágni a fű nélküli kertbe, arról számoltak be, hogy jóval egyszerűbb a kert fenntartása, nem igényel olyan sűrű nyírást, sőt, akár egyáltalán nem is kell nyírni, jóval ritkábban kell locsolni, így a kert tulajdonosa nem csupán vizet, de pénzt, időt és energiát takaríthat meg, sőt, a kertje szénlábnyoma is kisebbé válhat.
Ezek az új, környezetbarát gyepek állhatnak akár lóheréből, vagy akár a helyi környezeti körülmények figyelembe vételével sásból, mohából, de akár még vadvirágos rét is kerülhet a korábbi pázsit helyére.
Élen jár a szemléletváltásban a Cambridge-i Egyetem gyepe is, amelyik 250 éve pázsitként funkcionált. Az egykori pázsitos területen 2019-ben rengeteg vadvirág magját vetették el, az eltelt évek alatt pedig a pázsitot gyönyörű, virágos rét váltotta fel, így 3,6-szorosára nőtt a növény- és állatfajok száma, és több védett élőlény is megjelent a területen.
A környezetbarát talajtakarók a beporzókat is odavonzzák a kertbe. Fotó: Shutterstock
A lóheréből álló gyepek megfelelnek még a szigorúbb települési előírásoknak is, és nem tűnik általuk elhanyagoltnak a kert. A legelterjedtebb gyep pótló lóherefaj a fehér here, amelynek széles a környezeti tűrőképessége, emellett pedig a beporzók számára is rengeteg nektárt termel, amely óriási segítség a nagyon is hasznos méhek és más rovarok számára. Emellett a lóhere pillangósvirágú, ami azt is jelenti, hogy a gyökerén nitrogénkötő baktériumok élnek, vagyis a talaj trágyázásában, tápanyagpótlásában is tevékenyen részt vesz.
Mivel ezek a növények rendkívül jól érzik magukat a nedvesebb, sásos és mohás kertekben, szivacsként magukba szívják a csapadékot, és sokáig meg is tudják tartani a vizet. Fontos, hogy elsősorban az őshonos növényeket segítsük, és velük próbáljuk meg benépesíteni a kertünket. A fű helyetti növénytakarás abból a szempontból is igen hasznos, hogy a magasabb növényzet jóval hűvösebben is tartja a környezetet, mint a pár centis pázsit. A városi hősziget hatást, ami miatt a nyári éjszakák borzasztóan melegek a nagyvárosokban, nagyban tudja ellensúlyozni ez a növénytakaró.
Alternatívák a fű helyett
A fű helyett olyan talajtakaró növényeket is választhatunk, amelyek varázslatossá teszik a kertet, sőt, nem kell nyírni és túlságosan gyakran öntözni sem őket.
1. A kúszó pázsitszulák vagy zöld szőnyeg kiváló talajtakaró, és remek helyettesítője a hagyományos fűnek. A legjobban a napos vagy félárnyékos helyeken érzi magát, és a fűvel ellentétben nem csak nyáron érdemes ránézni, hiszen még télen is gyönyörködhetünk benne, amikor is csodás színét megőrizve díszíti a kertet. Télen, -5 Celsius-fok alatt a levelei megbarnulhatnak, de tavasszal gyorsan regenerálódik, és ismét teljes pompájában díszítheti a kertünket.
A kúszó pázsitszulákot tavasszal és ősszel is vethetjük, már 1-2 hét alatt ki fog kelni, azonban nagyon fontos, hogy rendszeresen öntözzük. A fűnél jóval kevesebb ápolást igényel, és egész évben megőrzi színét. Mivel nem nő túl magasra, a fűnyíró átmegy felette. Körülbelül 3-5 cm magas szőnyeget fog alkotni, így olyan helyre is kiváló, ahol nem férünk be a fűnyíróval.
2. A füves kert külön élményt nyújt, amikor mezítláb lépünk rá, azonban erre is van alternatívánk. A szálkás zöldhúr, a kúszó kakukkfű vagy akár a római kamilla is kiváló választás lehet, amennyiben nem csak szép és természetes, de még a lábnak is élményt nyújtó talajtakarót szeretnénk választani.
3. A japán kövérke nem véletlenül kapta a nevét, hiszen Japánból származó növény, amely nagyon szép, sűrű szőnyeget képez még a fák árnyékában is, így ha a kertünkben nem a napfény az uralkodó, akkor sem kell lemondanunk a talaj gyönyörű takarásáról. Így még a gyomoknak sem engedünk teret a kertben. A legjobban a humuszban gazdag, mérsékelten száraz, nem túl savas kerti talajt kedveli. Négyzetméterenként 15 növényt érdemes ültetni.
4. A moha is kiváló megoldás lehet. Habár, amikor a füvet növi be, nem örülünk neki, önmagában csodálatos helyettesítője lehet a gyepnek. A mohának más az állaga, mint a fűnek, ezért sokan nem is gondolják, hogy megfelelő lenne a fű helyett. Azonban mellette szól, hogy egyenletesen benövi a talajt, és ráadásul semmilyen gondozást nem igényel. Sőt, még mezítláb rálépni is élvezet, és mivel rövid szárú, ezért nyírni sem kell.
A moha gyenge talajban is képes növekedni, így nincs szükség műtrágyára és egyéb szerekre, sőt még a sziklás talajon is megél, így alkalmas a lejtők befedésére is. A moha nem igényel túlságosan sok vizet, száraz időben pedig lelassul az élettevékenysége, így nem szükséges túlságosan gyakran öntözni.
5. A repkénykecskerágó levelei télen rózsaszínes árnyalatot kapnak, így nem csupán nyáron díszítik a kertet. Azonban szüksége van a nedvességre, így rendszeres öntözést igényel.
A mezei virágok széppé és élettel telivé varázsolják a kertet. Fotó: Shutterstock
6. Az illatos gólyaorr 30 cm magasra is meg tud nőni. Ráadásul azon túl, hogy védi a talajt, májustól júliusig még fehér vagy halvány rózsaszín virágaival is díszíti a kertet. Mivel a napos és az árnyékos helyeket is kedveli, így a kert rejtettebb zugaiba is jól fogja érezni magát.
7. Az édes tüdőfű is 30 cm magas, nagyon gyorsan terjed, és rózsaszín virágaival díszíti a kertet, melyeket áprilistól májusig csodálhatunk meg. Kedveli a humuszban gazdag talajt, és leginkább a fák alatti árnyékban érzi jól magát. Ha egy négyzetméternyi területre 10 tövet ültetünk, akkor 3 év alatt teljesen le fogja fedni az adott helyet.
8. A fehér árnyékliliom, vagy más néven az apácaliliom, Kínában őshonos évelő dísznövény. Különleges, szív alakú levelei mellett a nyár végén nyíló fehér virágai is szebbé varázsolják a kertet. Közepesen magas növény, amely kiváló talajtakaró. Akár árnyékosabb területre is lehet ültetni, sőt, még a vízpartot is nagyon jól viseli.
Mivel nagyon kevés fénnyel is beéri, így a kert azon részeire is kiváló, ahol más növény nem érezné jól magát. Ezáltal még a kert legeldugottabb, legsötétebb, korábban nem szívesen látogatott részei is gyönyörűek lehetnek. Átlagos a vízigénye, azonban amikor nagyon meleg az idő, érdemes öntözni. Kedveli a semleges, vagy a kissé savanyú kémhatású, tápanyagokban gazdag talajt.
8. A bőrlevél Közép-Ázsiában őshonos, alacsony termetű, évelő növény. Gyönyörű, és az is mellette szól, hogy szinte semmilyen törődést nem igényel. Tavasszal ciklámen színű virágai teszik általa még szebbé a kertünket, és hatalmas, fényes, szív alakú levelei akkor is csodásan mutatnak, amikor éppen nem virágzik. Mivel kevés tápanyag és víz szükséges a számára, így szinte bárhol, akármilyen körülmények között megél.
9. A foltos árvacsalán, szelídcsalán vagy macskaparéj nagyon könnyen nevelhető, alacsony termetű, évelő növény, melynek a csalánhoz hasonló, fűrészes szélű levelei, és lila, rózsaszín és fehér színben játszó virágai vannak. Tavasz végén, vagy a nyár első felében csodálhatjuk meg virágait. Nem támaszt felénk túlságosan magas igényeket, így félárnyékos, de árnyékos helyre is ültethető.
10. A borostyán a legtöbb esetben a kerítést díszíti, és felfut a fáink törzsére. Azonban sok fajtája van, így talajtakarónak is csodás megoldást nyújt. A borostyán gondozása igazán egyszerű, nem véletlen tehát, hogy nagyon közkedvelt a kerttulajdonosok körében. Szereti az árnyékos és félárnyékos helyet, de ha gondoskodunk róla, hogy kellő mennyiségű vízhez jusson és rendszeresen öntözzük, a napos helyeken is jól fogja érezni magát.
Télen vágyik a hűvösebb iránt. Minél zöldebb, annál jobban szereti a hűvöset és az árnyékos helyeket, és minél tarkább, annál inkább kedveli a meleget és szeret a napfényben fürdőzni.
A borostyán szaporítása legegyszerűbben vízben vagy földben gyökerező fejdugvánnyal történik. Ilyenkor a talajjal érintkező, kapaszkodó gyökere átalakul tápanyag felvételére is alkalmas gyökérré. Amikor ez megtörténik, a gyökérzeténél fogva le lehet választani az anyanövényről és el lehet ültetni.
A borostyán akár 15-20 méteres magasságig is fel tud kúszni, akár függőleges, akár vízszintes irányban, ezért azokat a területeket is kiválóan díszíti, amelyeket el szeretnénk rejteni a világ szeme elől. Akár egy kevésbé szép kerítés, vagy egy támfal is meseszéppé varázsolható a borostyán segítségével, és mivel örökzöld, így télen és nyáron is szépen díszíti a kertet, ráadásul a leveleit sem hullatja le. Amennyiben elfogy a kúszótere, átalakul örökzöld bokorrá. Ősszel virágba borul, télen viszont sötétkék bogyós termésével díszíti a kertet, amely mérgező, így emberi fogyasztásra alkalmatlan, viszont a madarak kedvelik.
Mindenkinek csodálatos talajtakarókat kívánunk!
