Kérdésünkre Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezető-helyettese válaszolt. Mint azt elöljáróban elmondta: a mezőgazdaságban is egyre jobban terjed a drónok (például permetezéshez) alkalmazása, s a repülő eszközök növekvő száma, valamint ezek nem jogszerű használata bizony, problémák forrása is lehet. Ezek lehetnek műszaki, repülésbiztonsági és adatvédelmi jellegűek egyaránt. A repülésbiztonsági kockázatok abból adódnak, hogy a drónok és a hagyományos légijárművek is Magyarország légterét használják. Adatvédelmi problémák pedig a nem megfelelő helyszínen és módon használt személyes adatok okán keletkezhetnek.
– Mivel a drónok észlelése a légiközlekedésben megszokott megoldásokkal, például radarokkal nem feltétlenül lehetséges, viszont biztonsági szempontból szükséges lenne, mindenképpen alkalmazni kell olyan műszaki megoldásokat, melyek segítségével a drónhasználat érintettjei érzékelhetik a közvetlen környezetükben tartózkodó drónt, mely esetlegesen kockázatot jelenthet – magyarázta Keczer Máté. – E célt szolgálja, illetve ennek lehetőségét teremti meg többek között a távoli azonosítás, angolul "Remote Identification - RI". Ennek jelentése magyarul: a művelet egyes adatainak (üzembentartó, illetve drón egyedi azonosítója) helyi közvetítését biztosító rendszer, mely révén ezek az adatok a drónhoz való fizikai hozzáférés nélkül, azaz távolról is elérhetők.
A jogszabályban meghatározott távoli azonosító rendszer nélküli drónhasználat szabálysértési eljárást vonhat maga után – forrás: Pixabay
A szakember azt is elmondta: a kérdést szabályozó (EU) 2019/945 és 2019/9472021 rendelet január elseje óta az Európai Unió valamennyi tagállamában, így Magyarországon is hatályos. Ez év január elsejéig azonban érvényben volt egy átmeneti rendelkezés, mely az adott kérdéskört is érintette.
– A C1, C2 és C3 osztályazonosítóval ellátott drónok, illetve minden egyéb, de speciális műveleti kategóriában használt drón esetében kötelező a távoli azonosító rendszer használata – szögezte le az ügyvezető-helyettes. – Alapból az adott kategóriákban az osztályazonosító kiadásának feltétele, hogy az UAS ezen funkciót képes legyen biztosítani, tehát az érintett drónok gyárilag "tudják" ezt. Ha nem (ez főleg speciális műveletekben használt drónoknál fordul elő), létezik utólagosan beszerelhető eszköz, mellyel már megfelelhet a drón a követelménynek.
Keczer Máté hozzátette: a távoli azonosításnak működési elvét tekintve kétféle típusa létezik. Az egyik a közvetlen távoli azonosító rendszer, az úgynevezett "Direct Remote Identification - DRI", a másik pedig a hálózati távoli azonosítás, a "Network Remote Identification" - NRI". Előbbi általában bluetooth-szal, vagy WIFI adatkapcsolat révén működik, azon keresztül továbbítja például a drón üzembentartójának azonosítóját, a drón pozícióját és így tovább. A hálózatos rendszer ezeket az adatokat online környezetben továbbítja, ennek a jövőben például a U-space légterekben lesz kulcsszerepe. A korábban említett drónok esetében a DRI használata kötelező.
Az információk végül szinte bármilyen mobileszközre telepített nyílt elérésű applikációval közvetlenül elérhetők, így a távpilóták közvetlenül láthatják a többi UAV-ot, melyek esetlegesen kockázatot jelenthetnek a saját műveletük végzése során.
A jogszabályban meghatározott távoli azonosító rendszer nélküli drónhasználat szabálysértési eljárást vonhat maga után.
