Az elveszett tonnák nyomában: min múlt a kukoricatermesztés sikere?

Sok kérdés merül fel főként egy ilyen év után a termelőkben, miért lettek ilyen alacsonyak a kukorica-termésátlagok délen, és miért vannak elégedett gazdálkodók az egyes északi régiókban.

A kukorica szemtermése számos olyan tényező végterméke, amelyek befolyásolják a kukorica növekedését és fejlődését a vegetációs időszakban. A kukorica kétségtelenül az egyik legjobb tesztnövény, amely pontosan leköveti az adott technológiát és az alkalmazott intenzitási szintet.

Az idei évben döntő szerepe volt a téli feltöltőcsapadéknak, a vetésidőnek, a júniusi nagyobb csapadéktömegeknek – fotó: Syngenta Kft.

Fred Below professzor (USA) a kukorica hét csodája tanulmánya alapján, egy 16,3 tonnás (t) hektáronkénti kukorica szemtermésére ható tényezők közül az időjárást (4,4 t), az alkalmazott nitrogén mennyiségét (4,4 t), a hibridet (3,14 t), az előveteményt (1,57 t), a tőszámot (1,25 t), a művelési módot (0,94 t) és a növényszabályozó anyagok (0,63 t) hatását tanulmányozta. A lista a legnagyobb hatással bíró időjárási tényezőtől halad a legkisebb termésre ható tényezőig.

A hét csodának két fontos aspektusa van: minél magasabban van egy faktor a listán, annál jobban irányítja az alatta lévő tényezőket, és a tényezők kölcsönhatásban vannak! Természetesen a fentiek állításainak előfeltétele, hogy minden más faktor ideális, idetartozva a megfelelő talaj kémhatást, P- és K szintet vagy kártevő/gyomirtás sikeres voltát.

A kukorica szemtermése számos tényező függvénye – fotó: Syngenta Kft.

A Syngenta Kft. minden évben 100 feletti darabszámban helyez ki termelőknél mellévetéses demonstrációs kísérletet, melyet ezúton is hálásan köszönünk a kivitelező partnereinknek. Értékes és hasznos információkat lehet kapni a hibridjeink alkalmazkodóképességéről és a következő évek hibridválasztásában is segítséget nyújthat egyaránt.

A következőkben a jelen cikk írásakor (október első hete) beérkezett demo kísérletekből választottam ki három reprezentatív helyszínt 14-15; 10-11; és 6-7 tonnás termésszintnél.

Az alábbi kérdések merülnek fel az olvasóban ilyenkor: mi lehet az oka az eltérő termésszinteknek? Öntözött volt-e a tábla? Milyen költségszintek mellett valósult meg a kísérletet? Ez utóbbi esetében pontos számokba nem lehet bocsátkozni, a felsorolt input anyagokból lehet következtetéseket levonni.

A kísérleti lokációk termesztésre ható adatai, tényezői

A területeken két Syngenta hibridre hívnám fel a figyelmet. Az SY Minerva Zombán nettó 11.1 t/ha ért el 14.1 % betakarításkori szemnedvesség-tartalom mellett, míg Tiszatardoson 14.4 t/ha súllyal vágták 13.6 % mellett.

Az új FAO 300 érésidő második felébe érkezett SY Stacio a három helyszínen az alább termésszintek jellemezték: Abony 7.5 t/ha 12.8 %, Zombán 10.8 t/ha 14.2 %, Tiszatardoson pedig rekord 15.1 t/ha termésszintet produkált 13.2% mellett.

Kukorica terméseredmény – forrás: Syngenta Kft.

Az idei évben a meglátásunk szerint döntő szerepe volt a téli feltöltőcsapadéknak, a vetésidőnek (koraibb virágzással a július elején berobbanó hőségstresszben már a szemkitelítődés folyamata zajlott), a júniusi nagyobb csapadéktömegeknek egyaránt.

Szintén fontos megjegyezni a harmonikus tápanyagellátás fontosságát és a gyommentes környezetet, hiszen a növény kondíciójára, tűrőképességére a hibridben rejlő genetika maximális kihasználásra is döntő hatással bírnak.

A Syngenta kukorica vetőmag portfóliójáról további információkért látogassa meg weboldalunkat.

Dr. Bódi Zoltán
vezető fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.