A búza és a kukorica óriási csalódást okozott a termelőknek az utóbbi másfél évben, legfőképpen az értékesítési nehézségek miatt. Bár jósolni nem tudunk, a tények azt mutatják, hogy jelentős változásra nem számíthatunk akkor sem, ha kisebb-nagyobb kilengések előfordulnak az árszintekben.
Talán nem gondolunk bele, mégis tény, hogy a búza és a kukorica reálára az elmúlt 170 évben a negyedére csökkent.
Ráadásul a gabona egy tetemes részéből alkohol és üzemanyag készül, amelyek, bár fontos termékek, nagy arányú előállításuk mégis azt üzeni: nem valószínű, hogy egyhamar élelmiszer-ellátási probléma merülne fel, a valós kockázatot inkább a logisztika jelenti. Tehát az, hogyan jut el a gabona például Afrikába.
A termelők viszont nem a logisztikai problémák megoldására esküdtek fel, hanem olyan terményeket szeretnének előállítani, amelyekből hosszú távon profitálhatnak, és részt vállalhatnak a magyar gazdaság mutatóinak alakításában. Jelen állás szerint ehhez arra lesz szükség, hogy eltérjenek a szokásos vetésszerkezettől. Nem arról van szó természetesen, hogy el kellene felejtenünk a búzát és a kukoricát, de érdemes más nézőpontokat, más növénykultúrák termesztésbe vonását is mérlegelni. Összefoglalónkban ehhez szeretnénk támpontokat adni, bár az alábbi lista közel sem teljeskörű.
Búza és kukorica: lehetőleg nagy táblákon, intenzíven
Búzát és kukoricát igazán hatékonyan termelni nagy táblákon, intenzív körülmények között lehet, de nem minden termőhelyen. Ahol tehát nem megfelelő a búza és a kukorica számára a termőhely, csak jelentős tápanyag-utánpótlás árán lehet elfogadható hozamot elérni, nincs lehetőség nagy táblák kialakítására, inkább más növénykultúrát érdemes választani, olyat, amelyik fajlagosan nagyobb bevételt hozhat.
Kapcsolódó: Interjú Prof. Dr. Nagy Jánossal (Debreceni Egyetem)
Kukoricát sem érdemes bárhol termeszteni – Fotó: Shutterstock
Magasabb hozzáadott érték előállítása: zöldség, vetőmag, gyógyászati alapanyag
A termelési szerkezet differenciálásán belül lehetséges
- az egy hektáron nagyobb hozzáadott értéket termelő kultúrák mértékének növelése (szántóföldi zöldségkultúrák, vetőmag, gyógyászati alapanyag termelés),
- a saját feldolgozás vagy felhasználás megteremtése,
- a tömegárun belül speciálisabb fajták termesztése (pl. az egészséges táplálkozásban növekvő felhasználású magasabb fehérje- vagy rosttartalmú, alacsony gluténtartalmú gabonák termesztése vagy más takarmány- és ipari feldolgozásra speciálisan nemesített fajták termesztése)
- vagy éppen az ökológiai gazdálkodásra való átállás.
Kapcsolódó: Interjú Nagy István agrárminiszterrel
A vetőmag-előállítás magasabb hozzáadott értéket képvisel, amely természetesen magasabb szintű szakmai felkészültséget is igényel, a búza és a kukoricatermesztésben szerzett tapasztalat viszont ebben az ágazatban azonnal hasznosítható.
Alternatív kenyérgabonák
Ökológiai termesztésbe vonható gabonafélék, mint amilyen a tönköly, a tönke és az alakor. Manapság felértékelődnek a biotermékek és azok, amelyek kevesebb allergént tartalmaznak.
Kapcsolódó: Hallottál már az alakorról? Lehet, hogy jövőre azt fogod vetni!
Másodvetésként: hajdina. A hajdina (más néven pohánka) a Polygonaceae (keserűfűfélék) családjába tartozik, felhasználását tekintve azonban inkább gabonaként tartják számon, mivel lisztes magját hántolás után őrölve a kalászos növényekhez hasonlóan használják fel. Elsősorban a búzából készült ételek helyettesítőjeként és kásaként használható. Értékes vitaminforrás, ráadásul gluténmentes, így kiváló az arra érzékenyek diétájához.
Kapcsolódó: Egy láthatatlan, szuperegészséges növény, ami Magyarországon is termeszthető
"Olyat vessünk, ami hagy is valamit a földben"
Szója
A Magyarországon körülbelül 60-70 ezer hektáron termesztenek szóját a gazdálkodók, holott a belföldi igény is sokkal nagyobb területet indokolna. Egyre többször merül fel a magyar agrárium jövőképében a szójatermesztés volumenének növelése, de sokan tartanak a termesztéstechnológiától, a növényvédelem nehézségeitől és természetesen itt van az a kérdés is, hogy mennyire tűri jól az aszályt a szója. A helyzet az, hogy a szója hőstressztűrő képessége kifejezetten jó.
A szója egyike azon kevés növényeknek, amelyeket idén nyereségesen lehetett termeszteni.
Október 25-én Szója Agroinform webinárium – jelentkezz!
Kapcsolódó: Meglepő számok az évszázad aszályos évében, itthon mégsem szívesen termesztik ezt a növényt
Bíborhere
A bíborhere gyors növekedésű pillangós növény, magas fehérjetartalmú takarmányként és takarónövényként hasznosítható, és jelentős a vetőmagcélú termesztés. Jó a gyomelnyomó képessége, és nagy mennyiségű nitrogént köt meg a légkörből, fél méter mélyre hatoló gyökérzetével javítja a talaj szerkezetét.
Kapcsolódó: Gazdainterjú
A cirok jobban bírja a szárazságot
A szemes cirok termesztése mellett több érvet is fel lehet sorakoztatni: más takarmánynövényekhez képest nagyobb termésbiztonsággal, alacsonyabb termelési költségszinttel termeszthető. A kukoricához hasonló a cirok beltartalma, de a kevéssé jó minőségű termőterületeken eredményesebben termelhető a kukoricánál.
Kapcsolódó: Van, ahol tényleg ez lesz a mezőgazdaság sikernövénye
A ciroktermesztéshez nincs szükség a szokásostól eltérő gépek beszerzésére, és jól be lehet illeszteni a vetésforgóba – Fotó: Shutterstock
Az ipari kenderben hosszabb távon van lehetőség
Régebben hazánkban nagy területen termeltek kendert, most pedig, a klimatikus viszonyok megváltozása nyomán újra nő iránta az érdeklődés, talán mert vegyszerek és különösebb öntözés nélkül, szerves trágyával kiváló hozamot lehet vele elérni. Más szántóföldi kultúrákhoz képest kiemelkedően gyorsan fejlődik, és nagy mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Vetés után 2 hónappal rostra, 4 hónappal pedig már magra is betakarítható, mélyre hatoló gyökerei pedig alkalmasak a nehézfémekkel, növényvédő szerekkel szennyezett talajok megtisztítására is.
Kapcsolódó: A magyar gazdálkodók nagy kitörési pontja lehetne ez a növény
Termeléshez kötött támogatás a növénytermesztésben
A vetésszerkezet változtatásához jó kiindulópont az is, hogy mihez jár termeléshez kötött támogatás:
- rizstermesztés,
- cukorrépa termesztése,
- zöldségnövény termesztése (pl.: dinnye, káposztafélék, hagymafélék, spárga, paradicsom, tökfélék, gyökérzöldségek, paprika, babfélék, csicsóka, gyógy- és fűszernövények: menta, citromfű, bazsalikom, zsálya, rozmaring, stb.)
- ipari zöldségnövény termesztése (zöldborsó, cukorborsó, csemegekukorica)
- extenzív gyümölcstermesztés,
- intenzív gyümölcstermesztés,
- szemes fehérjetakarmány-növény termesztése (szója, lóbab, csillagfürt, szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó),
- szálas fehérjetakarmány-növény termesztése (lucerna, bíborhere, vöröshere, bükköny, stb.),
- ipari olajnövény termesztése (olajtök).
További részletek a 17/2023. (IV. 19.) AM rendeletben (a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályai).
További tippek
- Egy elfelejtett szárazságtűrő növény, amit újra érdemes lenne termeszteni – a földimogyoró.
- A mák mérsékelt tápanyagigénye miatt a búza hektárköltsége alatt tudja produkálni a repce árbevételét, így jelentős extraprofitot lehet realizálni.
- Gyógynövénytermesztés: beszakadt a gyűjtött növényi drog üzletág, nyomában hatalmas piaci rés tátong.
A fenti lista természetesen számos más variációval bővíthető, és van, ahol egyik vagy másik megoldás egyáltalán nem kivitelezhető a termőhelyi adottságok miatt. Ettől függetlenül a vetésszerkezet újragondolása, az értékesítési lehetőségek és a piaci folyamatok feltérképezése sürgető feladat.
_fill_540x300_0.jpg)
