A málna sokunk kedvence, mégis, szomorúan tapasztalhatjuk, hogy egyre kevesebb kertben kap helyet. Pedig igazán finom, és ráadásul a termesztése sem túlságosan bonyolult. Persze vannak vele teendők, de hát nincsen rózsa tövis nélkül, és málnaszörp a málna metszése nélkül. De ezek a kerti feladatok jót tesznek a testünknek és lelkünknek egyaránt, nem is beszélve a büszkeségről, amit a saját termesztésű málna jelent minden kertészkedő számára.
Ebben is különbözik a málna a többi gyümölcstől
A málna nem mindennapi gyümölcs. Ez abból is tisztán látszik, hogy habár a gyümölcstermő növényeket általában tavasszal szoktuk megmetszeni, a málna esetében ez nem így van. Jobb, ha tudjuk, hogy a letermett és elszáradt málnavesszőket közvetlenül a gyümölcstermés betakarítását követően (azaz július végén) kell lemetszeni a tőről.
A vesszőket a csonk meghagyása nélkül kell levágni, mert a csonkon sokszor taplógombák telepednek meg és elkorhasztják a málnatövet. A letermett vesszők kivágásával levegősebbé tesszük a tövet és helyet kapnak a folyamatosan növekvő új sarjak is. Ezekből lesznek a következő évben a termővesszők.
A málna metszése nagyon fontos, így azt mindenképpen végezzük el júliusban. Fotó: Shutterstock
De arra azonban nagyon ügyeljünk, hogy a levágott vesszőket semmisítsük meg, hiszen rengeteg kártevő és kórokozó tud megtelepedni rajtuk, melyek tovább fertőzhetik a málnatöveket. A mostani metszéssel nem tudjuk le a málna egész éves metszését, hiszen késő ősszel szükség lesz még egy metszésre. Az őszi metszés során a 150 cm-nél hosszabbra nőtt vesszőket vissza kell vágni, mert a vessző csúcsán ritkán fejlődik virág és itt a gyümölcs kifejlődése is korlátozott.
Ettől kell védeni a málnát
A málnát leggyakrabban megtámadó betegségek közül az egyik legveszedelmesebb a levél- és vesszőfoltosság. A didymellás fertőzés következtében a hajtáson a rügyek körül nagy kiterjedésű, ovális, lila foltok jelennek meg, és a vesszők elhalnak, míg az Elsinoes fertőzéskor kis, kerek foltok keletkeznek a leveleken, és hasonló nagyságú, besüppedt foltok a hajtásokon.
A málna kártevői közül a vesszőszúnyog és a málna-gubacsszúnyog a leggyakoribb. Így hát nem szabad védtelenül hagyni a málnát, hanem ki kell vágni a szüret utána letermett, és az ezután már gyorsan elszáradó vesszőket. Fontos, hogy ne hagyjuk a talajon a levágott vesszőket, hanem gyűjtsük össze és semmisítsük meg.
Erre van szüksége a málnának a kertben
A málnanövény félcserje, ami azt jelenti, hogy a vesszői csupán két évig élnek. Az első évben fejlődnek ki, a második évben pedig elágaznak, virágot hoznak és gyümölcsöt érlelnek, majd elszáradnak. Így, ha nem figyelünk rá oda, egyre kevesebb málna lesz a kertünkben.
A málna érzékeny a talajvízre, és a homokos talajt sem kedveli. Szélvédett területre van szüksége ahhoz, hogy minél több termést tudjon hozni. Ezen kívül nagyon vízigényes is a málna, mivel sekélyre hatoló gyökérzete van. A málna szereti a fényt, szüksége is van rá, de az erős napfény nem a kedvence. A legjobb, ha ősszel vagy kora tavasszal telepítjük.
A málnát művelhetjük töves műveléssel, amikor fontos feladat a tövek között előbukkanó sarjak eltávolítása. A töveket ilyenkor 50-100 cm-es sor- és tőtávolsággal kell telepíteni. Ha sövényként neveljük a málnát, akkor ne távolítsuk el a tövek között fejlődő sarjakat, csak ritkítsuk. Ilyenkor a sor-és tőtávolság 80x120 cm.
A málna vigyáz ránk!
A málna fogyasztása segít megelőzni a különféle szív- és érrendszeri megbetegedéseket, mint például a szívrohamot vagy az érelmeszesedést, de még a látásromlás veszélyét is csökkenti és a makuladegeneráció egyik legismertebb természetes ellenszere.
A málna nagyon finom és nagyon egészséges. Érdemes a kertünkben is termeszteni. Fotó: Shutterstock
Enyhíti a menstruációs fájdalmakat, segít megelőzni a daganatos betegségeket, magas az ellagsav tartalma, ami segít megszabadulni a szabad gyököktől.
A málna rengeteg antioxidánst is tartalmaz. Bőrfiatalító és ránctalanító hatása van. Magas a C-vitamin tartalma, amely segít az immunrendszer megerősítésében. Segít a fogyásban is. Nagyon sok mangánt és rostot tartalmaz, amelyek felgyorsítják az anyagcserét és lassítják az emésztési folyamatot. Gazdag káliumban, mangánban, rézben, vasban és magnéziumban, és magas a B-komplex és a K-vitamin tartalma. Így hát fogyasszuk gyakran. De ne csak emiatt. Emlékezzünk a gyermekkorok málnaszörpjeire, vagy a csodás süteményekre, amelyeket a nagymamánk málnaszörppel öntött le. A málna és a belőle készült finomságok vissza fogják idézni a régi emlékeket is.
Málnában gazdag kertet, és szép emlékeket kívánunk!