Még szinte véget sem ért az aratás, már újabb feladat hárul a gazdákra. A tarlóhántással meggátolhatjuk a talaj állapotának romlását, ezzel készíthetjük elő a minél jobb jövő évi termést. Mivel manapság már kevesen hagyják a földeken a szalmát - főleg azokon a területeken, ahol még foglalkoznak állattenyésztéssel -, ezért itt bálát készítenek és ott marad a tarló. Az üres földeken azonban vastag repedések jönnek létre, amiket le kell zárni, hiszen csak így tarthatóak nedvesen a talaj mélyebb rétegei. Ennek kulcsa a talaj megfelelő előkészítése.

Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője a Növényvédőszernek elmondta, hogy már gondolni kell a repce vetésére, amihez tarlóhántást szükséges végezni. Szeptemberben ugyanis senki sem akarja, hogy a talaj és a műtrágya kijuttatásakor az eke szikrázni kezdjen, de az sem baj, ha a traktort nem rángatja a föld. Fontos tehát, hogy addigra a talaj már morzsalékos legyen, ősz elejéig finomítani kell rajta és vetőágyat készíteni benne. A repedéseket be kell tömni, emellett fontos megakadályozni a talajból való nedvesség kipárolgását.

A repce optimális fejlődése

Az őszi káposztarepcénél sok idő telik el a vetés és a betakarítás között, ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlen a stresszhelyzet kialakulása. Ez főleg az abiotikus tényezőket jelenti, tehát a környezeti behatások károsan hathatnak a termésre. A változatos időjárás hátráltathatják a repce optimális fejlődését, a szélsőséges esőkhöz, hidegekhez, melegekhez, szelekhez a növény nem képes alkalmazkodni.

Az állományoknál már az első komoly stresszhatás is visszavetheti a fejlődést, ami akár már a csírázáskor problémát okozhat. Mindezt részben a vízhiány, részben a talajoldat hiányában szűkösen felvehető tápanyagok miatt.

Nem segít rajtuk az őszi száraz, meleg idő sem, amikor még a károsító bogarak is hatványozottan növelhetik az okozott károkat. A tápanyaghiányos állapotban pedig olyan gyökérzet alakulhat ki, ami nem támogatja az állomány megfelelő áttelelését. Ezért fontos a starter trágyázás és az őszi nitrogén utánpótlás.

A korai aratás problémája

Szinte minden növényre igaz, hogy szinte sosem volt még olyan, hogy ilyen korán befejeződjön az aratás. A csapadékhiány, valamint a korai tavasz miatt a gyökerek nem tudtak megfelelően kifejlődni, erre lett volna szükség a nagy vegetatív tömeg ellátásához, ráadásul a búza virágzásakor jött az aszályos időszak. Hiába volt tápanyagban gazdag a talaj, azt a növények nem tudták hasznosítani, a búza a legtöbb helyen takarmányminőségű lett. A mennyiséggel nem lesz probléma, a minőséggel annál inkább.

A legfontosabb, hogy a talaj morzsalékos legyen, de ősz elejéig még van idő ezt elérni - fotó: pexels.com

"Hetven százaléka takarmány minőségű a búzának"

- mondta el Umenhoffer Péter. Hozzátette, hogy a jövő évi jó terméshez szükség van a talaj megfelelő előkészítésre. Ennek fontos része a tarlóhántás, amely segítheti a talaj nedvességének megtartását. Ezt sekély hántással, valamint a felszíni réteg lezárásával érhető el.