Tarlókezelés

phylazonit

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #500 hozzászólásra Bővebbet a PAKK leírásban leírásban találsz, onnan idézek: * Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonit és Amalgerol keverékét. * Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonitot, majd szántóföldi permetezővel felülkezelésre használni az Amalgerolt. Ezt a két megoldást szoktuk javasolni. Az amalgerol növény- és talajkondicionáló szer, tulajdonképpen a hatásmechanizmusának egyik eleme, hogy gyorsan felvehető tápanyagokat tartalmaz a talajbaktériumok számára, ezért azok jobban szaporodnak. De természetesen lombtrágyaként nem ez az elsődleges hatása. A Phylazonitot mindkét esetben a talajba juttatva javasoljuk használni. Egyébként a phylazonitos felülkezelés hatásmechanizmusa is ismert, lényegében kettős, egyrészt a fiatal növény még vékonyabb kutikularétegén, nyitott sztómáin keresztül szívódnak fel a táptalajul szolgáló ásványi anyagok (mikroelemek), vitaminok, a baktériumok által termelt növényi növekedést serkentő anyagok. Másrészt, megfelelően, megfelelő pillanatban kijuttatva a talajba is eljutnak baktériumok, és ezek hatása is érvényesül. Viszont felülkezelésnél rendkívül fontos a kijuttatás időpontja, ezért csak a területi képviselővel történt konzultáció, állománybejárás után szoktuk javasolni. A forgalmazók szerint brutális eredményeket tud produkálni egy jól eltalált felülkezelés, de nem olyan egyszerű, mint mondjuk a tarlókezelés.

phylazonit

2024. június 25., szerda 12:03

Ha ezek a baktériumok megtalálják az életfeltételeiket a talajban (pl. szerves anyag, levegő, nedvesség), akkor mobilak, tehát szaporodva elég hamar belakják az életterüket, azaz nem feltétlen kell mérnöki precizitással kijuttatni őket. Vetésnél viszonylag egyszerű meghatározni, hogy milyen mélyre kerüljön a baktériumtrágya (pl. az injektáló egységgel kijuttatva), mert a vetésmélységében értelemszerűen van nedvesség (ha nem lenne, nem csírázna ki), vagy legalábbis, megfelelő talajszerkezettel, megfelelő talajművelési technológiával jár a víz (a kapilláris-hatás miatt). Tarlókezelésnél tulajdonképpen a talajfelszínre, a lehetőleg már zúzott szármaradványokra permetezed a készítményt, tehát a talajművelési módszertől függ, hogy milyen mélyre fog kerülni. Egy mulcsgrubber bizonyos mélységig egyenletesen elkeveri, szántásnál az eke a paplanszerűen a barázda aljára kerülő szármaradványokkal együtt forgatja be, de az a lényeg, hogy ahova kerül, (a beforgatott szármaradványok), ne alakuljanak ki levegőtlen körülmények (mélyszántásnál van erre valamekkora esély). Késői betakarításnál, és különösen őszi vetés előtt érdemes a szárat még a betakarítással egy menetben lezúzni, mert maga a tarlókezeléshez használt tárcsa tulajdonképpen nem szárzúzó eszköz... Általában a 20-25 cm-nél nagyobb kijuttatási mélységet már nem szoktuk javasolni. Tárcsázáskor vagy sekély talajművelési eljárások esetén a felső 5 centibe szokták kijuttatni (ha van csapadék), ha nem várható csapadék, akkor inkább a 10-15 centis rétegbe szokták bekeverni, beforgatni, beszántani. Vannak olyan gazdák, akik például éjszaka juttatják ki és forgatják be a baktériumtrágyát is, mert így a legkisebb a megbolygatott talaj párolgási vesztesége. A cellulózbontó és nitrogénkötő baktériumok egyébként közepesen melegkedvelők, az aktivitásuk kb. 3 °C-os talajhőmérsékletig (akár 0 °C-os külső hőmérsékletig) kimutatható, 8-10 °C-ig egyértelmű (erről bővebben itt meg itt), és tavasszal, a melegedéssel párhuzamosan újraindul a tevékenységük. Ha nem fagy októbertől márciusig, és nem porszáraz a talaj, akkor mutatkozni fog a szárbontás. Amit látni fogsz, akár már 2-3 hét után, az a szármaradványok határozott barnulása, ami a folyamatban lévő bomlásra utal.

moly

2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #105 hozzászólásra De ha a kukiban cirok van azért má na várjam meg a buzatarlót,hogy majd akkor gyomírtsam! Egyebként ha bérkombájn arat és átjön a trehány szomszédtól,hát hinti is a magot rendesen. Tarlókezeléssel se írtod ki csak csökkented a gyomfertőzöttséget!

Batka

2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #112 hozzászólásra Te Kukaccsosz! Te másodállásban a dupontnál dolgozol vagy jutalékot kapsz tölük? Viccet félretéve motivell, titusv accent, milagro, tök mindegy melyiket használja az ember ugyanaz, amúgy Báránynak van igaza, a problémát nem itt kell megoldani, hanem a búzatarlón, az más kérdés, hogy a tarlókezelés után senki ne várja, hogy egy szál cirok sem lesz a táblájában, meg amúgy is jön vissza, pláne ha a szomszéd szarik az egészre. Esetleg naprában szelektív egyszikű irtóval lehet gyéríteni, de az se olcsó.

Batka

2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #118 hozzászólásra Feri! Alighanem félreértettél, nem azt akartam mondani, hogy nem kell a tarlóhoz nyúlni vassal, hanem hogy a tarlókezelés ellenére a következő évben még jöhet cirok elő, mert ahol rizóma van, ott mag is van dögivel. + sajnos a glifozát sem 100%-os, pláne úgy, ahogy bárány mondja, hogy nem aprítja fel eléggé a tarackokat.