Talán mindannyiunknak van olyan gyermekkori élménye, amikor a nagymamája, vagy az anyukája meleg ebéddel várta otthon. Az ebédhez pedig minden nap hozzátartozott a forró leves is. Habár gyerekkorunkban nem biztos, hogy ennek annyira örültünk, felnőtt korunkban azért a legtöbben nagyon szeretjük a levest. És mindent megadnánk azért, hogy újra ehessük nagymamánk vagy édesanyánk levesét.
Sajnos manapság egyre kevesebben főznek otthon, hiszen a világ nagyon is felgyorsult, és sokszor csak arra jut idő, hogy pár falatot bekapjunk futtában. Ha pedig van is otthon meleg étel, általában leves csak vasárnap, vagy ünnepek alkalmával kerül az asztalra. De vajon jót tesz a szervezetünknek, ha levest eszünk? Vagy a leves nyugodtan ki is maradhat az étkezéseinkből?
Ezért fontos, hogy gyakran egyél levest
A legújabb kutatások szerint mindennap kellene levest is fogyasztanunk - tudjuk meg a gyogyszernelkul.com cikkéből. A levesek ugyanis nem csak nagyon táplálók, de nagyon egészségesek is. Nem véletlen, hogy régen is húslevest kapott az, aki beteg volt, vagy éppen lábadozott, és vissza kellett nyernie az erejét. A meleg leves amúgy is nagyon jól tud esni, különösen, amikor kint nagyon hideg van. De nyáron is nagyon kellemes, Nem véletlen az sem, hogy sok országban forró teát isznak a legnagyobb hőségben, hiszen ez oltja a legjobban a szomjukat. Így van ez a levessel is.
A leves nem csak finom, de nagyon jó hatással van az egészségünkre is. Fotó: Shutterstock
De akár hideg levest is fogyaszthatunk, hiszen egy fahéjas gyümölcsleves is kiváló a nyári melegek idején. A levesek azért nagyon egészségesek, mert friss zöldségekből, gyümölcsökből készülnek. Tele vannak ásványi anyagokkal, vitaminokkal és antioxidánsokkal. Évszaktól függetlenül tudunk szezonális zöldségekből, illetve gyümölcsökből levest készíteni.
A zöldségekben gazdag étrend, beleértve a zöldséglevest, elősegítheti a jobb szívműködést, és csökkentheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát, csökkenti a vérnyomást, elhárítja az emésztési problémákat, továbbá javíthatja a szem egészségét. Ráadásul még a súlygyarapodástól sem kell tartanunk, hiszen egy tányér leves csökkentheti az éhségérzetet anélkül, hogy túl sok kalóriát vinnénk be a szervezetünkbe. Persze, csak ha nem eszünk meg mellé pár szelet kenyeret.
Sőt, ha kifejezetten alacsony kalóriatartalommal rendelkező leveseket készítünk, ízletes formáját választhatjuk a fogyókúrának. Egyes levesfajták gyógyító tulajdonságokkal is rendelkeznek, mint a zöldségleves, a gyömbért tartalmazó levesek, illetve a csontleves és a húsleves. A levesekben használt gyógy- és fűszernövények is hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez, vagy visszaszerzéséhez,. Ezen kívül pedig, mivel a szervezetünknek vízre, folyadékra van szüksége, a levesek a hidratálásban is segítenek. A leves pedig nem csak folyadékkal lát el bennünket, hanem elektrolitokkal is.
Minél több zöldség kerül a levesünkbe, annál jobbat teszünk az emésztésünkkel, és annál teltebbnek érezzük magunkat. A levesek a húsfélékkel ellentétben rendkívül könnyen emészthetők, sőt, a zöldséglevesek a vércukorszintünk kiegyensúlyozására is jók.
Használjunk minél több friss zöldséget a leveleseinkhez, mint amilyen a sárgarépa, a fokhagyma, a hagyma, a zeller, a karalábé, ezáltal az immunrendszerünket is meg tudjuk erősíteni. Ezek a levesek antioxidánsokban is gazdagok, amelyek pedig védik a testünket a szabad gyökök okozta sejtkárosodásoktól, illetve lassítják az öregedési folyamatokat is. Ezen kívül a zöldséglevesek tele lehetnek D-vitaminnal és kalciummal, így a finom ebéd még az egészséges csontok fenntartásához is hozzá tud járulni. A legjobb pedig, ha minél több hozzávalót a saját kertünkből teszünk a levesbe.
Kerüljön saját sárgarépa a levesbe
A sárgarépának sokáig fehér, sárga és lila változata is létezett, de végül a ma ismert narancsszínt a holland kertészeknek köszönhetjük, akik így akartak kedveskedni a királyi családnak. De a sárgarépa nem csak a királyok kedvence. Azon túl, hogy nagyon finom, még nagyon egészséges is, és habár jobban fütyülni nem fogunk tőle, minden okunk megvan rá, hogy legyen belőle a kertünkben.
A sárgarépa egy kétéves növény, vagyis az első évben levelet és erős karógyökeret, répatestet fejleszt, míg a második évben virágot hoz és magot érlel. A sárgarépa jó hidegtűrő növény, hiszen a magok csírázása már 4 Celsius-fokon megindul, habár az ideális csírázási hőmérséklete 20 Celsius-fok körül van. A csírázást követően a lomblevelek a gyengébb fagyokat is könnyen átvészelik.
A sárgarépa fényigénye közepes, ezért az árnyékot is elviseli. Vízigénye sem nagy, mert leginkább a talaj víztartalékait használja fel. De ha igazán bőséges termést szeretnénk, nem maradhat el a rendszeres öntözés. Az egyelés során kiválasztott zsenge példányokat nyugodtan fogyasszuk el, vagy főzzük bele ételeinkbe. A sárgarépa a lazább szerkezetű vagy középkötött talajokat szereti a legjobban, melyek kémhatása semleges pH-jú. A túl sok nitrát azonban kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődését.
A sárgarépa kiváló a zöldséglevesekhez, de nyersen fogyasztva, sőt, kirántva is nagyon finom és egészséges. Fotó: Shutterstock
A sárgarépa szaporítása magvetéssel történik. A sárgarépa esetében a vetésmélység 2-3 cm, a sortáv 15-20 cm. A magok nem kerülhetnek se túl mélyre, se túl sekélyre, mert akkor a kelés nem lesz egyenletes. Nagyon fontos, hogy a vetést követően alaposan öntözzük be, mivel a csírázás és a kezdeti fejlődés ideje alatt nagyobb vízigénnyel rendelkezik.
Az egyelés nagyon fontos, hiszen csak így tudnak a növények megfelelően fejlődni. Ekkor hagyjunk 4-6 cm-es tőtávot. Ahogy a sárgarépa növekedésnek indul, folyamatosan ügyeljünk az egyelésre és a gyomtalanításra is. Mulcsozással segíthetünk, hogy ne legyen annyi gyom, és jobban tudja hasznosítani a vizet is. Amikor beállt a tőtáv, már csak az öntözés és a gyomlálás lesz a feladatunk a sárgarépával kapcsolatban.
Ha igazán édes sárgarépát szeretnénk, érdemes rövid tenyészidejűt választani, azonban habár hamarabb érnek, a répatest kisebb lesz, ennek is köszönhetjük édesebb ízért. Ezeknek a fajtáknak a tenyészideje 60-110 nap. A középhosszú tenyészidejű fajták 110-180 nap alatt, a hosszú tenyészidejű fajták pedig 180-220 nap alatt érnek be.
A sárgarépa a felszedést követően jól tárolható, de csak akkor, ha egészséges répákat tárolunk. A legjobb, ha a betakarított répáról levágjuk a leveleket. Ezt úgy tegyük, hogy egy kisebb csonkot hagyjunk a levélalapnál. A sárgarépa tárolására sötét, hűvös helyiségben kerüljön sor, szétterítve, nedves homokban. Azonban fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a zöldségeket, és amelyik romlásnak indult, azt rögtön távolítsuk el a többiek közül, nehogy azok is megromoljanak.
A sárgarépára veszélyt jelenthet a sztemfíliumos betegség, amely a lomb pusztulásával és a répatest fekete foltosságával jár. A fertőzött répát nem lehet elfogyasztani. A lisztharmat is felültheti a fejét, amely fehér bevonatot képez a leveleken, majd a gyökerek fejlődése megáll. Az alternáriás levélfoltosság a sárgarépa leveleken jelenik meg kerek foltok formájában, melyek idővel barnás árnyalatúra színeződnek.
Fütyülni nem fogsz tudni, de másért érdemes sárgarépát enni
A sárgarépa nem csak finom, de nagyon egészséges is. Karotinoid tartalma kiemelkedő, de bőségesen tartalmaz B-vitaminokat, C-vitamint, kalciumot, foszfort és vasat. Ráadásul a fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják, hiszen energiatartalma mindössze 52 kcal tíz dekagrammonként. Mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony, külső héj alatti háncsszövetben található, így csak vékonyan hámozzuk meg. A sárgarépában található béta-karotinnak mindössze a negyede hasznosul, azonban hő hatására megnyílnak a sejtfalak, és sokkal több válik belőlük hozzáférhetővé.
A levesben tehát kiváló választás a sárgarépa. A sárgarépa rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szabályozza a faggyú- és verejtékmirigyeket, és még a napégés ellen is védelmet nyújt. A sárgarépa fogyasztása ajánlott immunerősítő kúrákban, és még néhány daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. Védelmet nyújt a szív- és keringési rendszer betegségeivel szemben, és napi 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül mintegy 10%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét.
Sajnos, ha nem a kertünkben termesztjük, óvatosnak kell vele lenni, mert képes elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitráttartalmát, ezért ilyen esetben napi 5 adag répánál többet ne fogyasszunk.
Sárgarépában és levesben gazdag napokat kívánunk!
