Ne dőljünk be az élelmiszeripar által hangoztatott marketingfogásoknak. Nem a bolti gyümölcsjoghurt a legjobb vitaminforrás, és nem a tejalapú desszertek jelentik a legmegbízhatóbb kalciumforrást. A rengeteg feldolgozott élelmiszer jelentős része nem egészséges, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. És ezek veszélyeinek a gyerekek is nagymértékben ki vannak téve.

A University College London (UCL) új tanulmánya szerint a bölcsődés és óvodás korú kisgyerekek kalóriabevételének kb. fele ultrafeldolgozott ételekből származik, és ez a szám 7 éves korukra eléri az 59%-ot.

Sokszor a próbálkozások ellenére sem olyan ételeket kapnak a gyerekek reggelire, uzsonnára (müzliszelet, gyümölcslé...), amik valóban egészségesek.

Szinte mindannyian eszünk bolti péksüteményt és felvágottat, így a gyermekeink is, pedig már tudjuk, hogy ezek rendkívül károsak az egészségre. Azonban jó, ha ezzel kapcsolaban tisztában vagyunk azzal, hogy melyik élelmiszer mennyire veszélyes kategóriába tartozik, bár a besorolás egy része egyelőre a kutatók között is vitatéma.

Létezik egy bizonyos NOVA-rendszer, mely szerint az élelmiszerek négy kategóriába sorolhatók: feldolgozatlan és minimálisan feldolgozott; feldolgozott kulináris összetevőket tartalmazó; feldolgozott; ultrafeldolgozott ételek.

• A feldolgozatlan élelmiszerek azok, amelyek közvetlenül a forrásból származnak, ilyenek a nem módosított zöldségek, gyümölcsök és húsok. Ha szárítják, erjesztik, pasztörizálják vagy lefagyasztják ezeket az ételeket, de nem adnak hozzá semmit, akkor ezek minimálisan feldolgozott élelmiszerek.

• A feldolgozott kulináris összetevők olyan élelmiszerek, amelyeket ritkán fogyasztanak magukban, és amelyeket természetes élelmiszerek préselésével, darálásával, zúzásával, porításával és finomításával nyernek ki. Ilyen például az olívaolaj, a vaj és a só.

• A feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban azonban már nincs egyetértés. Hiszen az otthon sült kenyér feldolgozott; a biosajt feldolgozott; a sózott hús és a babkonzerv is feldolgozott. Ugyanis ha feldolgozott kulináris összetevőket adunk hozzá egy feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerhez, az már feldolgozottnak minősül.

• Az ultrafeldolgozott élelmiszerek azok, amelyekkel a legjobban kell vigyázni. Ilyen a fagyasztott pizza, a halrudacska, a bolti fánk, az üdítők és még ezernyi dolog. Főleg feldolgozatlan élelmiszerekből kivont összetevőkből készülnek, rendszerint ipari körülmények között. Fontos azonban tudni, hogy például egyes joghurtoknak, gabonapelyheknek, kenyereknek egészen magas a tápértékük, bár a legtöbb az ajánlottnál több cukrot és sót tartalmaz.

étel

A bölcsődés és óvodás korú kisgyerekek kalóriabevételének kb. fele ultrafeldolgozott ételekből származik – fotó: Shutterstock

A feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának következményei

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának egészségügyi hatásait felnőttek esetében már számos tanulmány vizsgálta, most azonban elkezdték a kutatást gyerekekkel kapcsolatban is, és az eredmények azt mutatják, hogy ezen élelmiszerek kockára teszik a kisgyerekek kardiometabolikus egészségét. További veszélyt jelent az, hogy a gyermekkori táplálkozás nagyban befolyásolja, miket fognak enni életük hátralévő részében, sőt már az is meghatározó, hogy a méhen belül milyen táplálékhoz jut a baba.

Szakértők szerint könnyebb a gyerekeket az egészséges ételekhez szoktatni még kicsi korukban, mint leszoktatni őket a helytelen táplálkozásról nagyobb korukban. Helyes táplálkozással, azzal, ha megpróbáljuk minimalizálni étrendjükben az ultrafeldolgozott élelmiszereket, olyan betegségektől óvhatjuk meg gyermekeinket, mint például a 2-es típusú cukorbetegség.

A 21. században az ultrafeldolgozott élelmiszerek teljes kiiktatása gyakorlatilag lehetetlen, de fontos, hogy törekedjünk arra, hogy a gyermekeink már kicsi korukban megtanulják, mi tesz jót a szervezetüknek és mi nem, hiszen most dől el, mit esznek majd felnőttkorukban, ezáltal súlyos betegségektől óvhatjuk meg őket.

Forrás: noklapja.hu