Tervezzünk veteményest! Megéri!

Gyerekként felesleges időpocsékolásnak tartottam, hogy Édesanyám megtervezi a veteményeskertet. Sok év kertészkedés alatt megtapasztaltam, hogy Neki van igaza: a leghatékonyabb hely- és időkihasználás végett meg kell terveznünk idejében, hogy mit, mikor és hova ültetünk, meddig marad a növény a veteményesben és mikor szüreteljük, majd mit ültetünk a helyére betakarítás után?

Milyen szaporítóanyagot válasszunk?

Régi világban hagyománya volt, hogy mindenki magának “fogta” a vetőmagot: ezen fajok fajtái konstansak voltak, azaz a szabad beporzású zöldségek magjai ugyanazokat a tulajdonságokat örökítették, mint a szülőegyedek jellegzetességeié, így az utódok is jól teljesítettek.

Ma is vannak zöldségfajok – paprika (pl. ‘Fehérözön’, ‘Cecei’, ‘Édesalma’), sárgarépa (‘Karotina’), spenót (‘Matador’), sütőtök (‘Nagydobosi’), borsó (‘Rajnai törpe’), számos paradicsom, gyakran név nélküli paradicsom változat, lestyán, kapor – amelyek konstans fajták, ezek esetében érdemes az első, legszebb, legfejlettebb terméseket biológiai érésig meghagyni, utóérlelni, majd a magot eltávolítani a termésből, szobahőmérsékleten szárítani és száraz, hűvös helyen tárolva megőrizni vetésig.

A leghatékonyabb hely- és időkihasználás végett meg kell terveznünk idejében, hogy mit, mikor és hova ültetünk – fotók: Dr. Kerényi-Nagy Viktor

A saját magunk által visszafogott konstans vetőmagok óriási előnye, hogy nincs környezeti terhelésük (szállítás, raktározás, csomagolás). Amennyiben fémzárolt vetőmagot veszünk ezen fajtákból, biztosak lehetünk azok megfelelő be- és utóérlelésében, gondos szeparálásában.

Nagy változást hoztak a zöldségtermesztésben az F1 hibridek, amelyek a két szülő keresztezésével jönnek létre. Ezen vetőmagok a szülők előnyös tulajdonságait ötvözik vagy a heterózis hatás miatt még azokon is túlteljesítenek, fajtabélyegeiket azonban csak egy generáción át őrzik meg, magjukat visszafogva tulajdonságaik hasadnak, a második generációból származó utódok már vegyes jellemzőkkel fognak bírni. A vetőmagok csomagolásán minden esetben fel kell tüntetni, hogy “F1” hibrid, így ezeket minden évben újra és újra meg kell vásárolni. Kukoricából, uborkából, sok paprikából és paradicsomból piacvezetők lettek az F1 fajták.

A forgalomba hozott vetőmagok minőségi paraméterei kiválóak, ezeket rendszeresen és folyamatosan ellenőrzi a NÉBIH. Ennek ellenére gyakran tapasztalható, hogy a drága pénzen beszerzett vetőmag csírázási aránya, növekedési erélye gyenge, aminek az egyik fő oka leginkább a szállításban és tárolásban keresendők.

Veteményeskert tervezési szempontjai

A vetőmagok csomagolásán minden esetben van egy piktogramos termesztéstechnológiai tájékoztató:

• a növény környezeti igényeiről (fény- és csapadékviszonyok, talajigény),
• vetés helyéről (szabadföld, termesztőberendezés),
• vetés idejéről, esetleges palántázásról,
• területigényről (sor- és tőtávolság),
• valamint a termésérlelés időszakáról.

Tervezéskor az egyes munkafázisok időpontjai a leglényegesebbek: mikor vessünk, mikor palántázzunk, meddig neveljük a szobában, üvegházban, fóliasátorban vagy fólia alagútban, mikor ültessük ki és mikorra várható a betakarítás. Egy színes összeállítás segít, hogy egyből lássuk, mikor szabadul fel az adott parcella, hogy oda addigra megfelelő palántánk legyen, így ugyanarról a területről többször tudunk aratni.

Növények helyét úgy határozzuk meg, hogy figyelembe vesszük a Nap járását, a tereptárgyak adottságát (hol van kerítés, hol nő gyümölcsfa), mert ezek árnyékot vetnek és alapvetően befolyásolják, hogy milyen igényű növényfajt telepíthetek a közelükbe.

A saját magunk által visszafogott konstans vetőmagok óriási előnye, hogy nincs környezeti terhelésük – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor

Megosztom saját veteményeskertem egyik évi tervét: legnaposabb, legforróbb helyre mennek a kabakosok (cukkini, patiszon), illetve föléjük elszórtan a kukorica. Késő délelőttől napnyugtáig éri a Nap a paradicsomot és paprikát, az alma/körte Hungária-sövény közelébe mennek a folytonnövő paradicsomok, majd a nyugati fertályba a determinált növekedésűek, közéjük a paprikák. Napos, de már kissé üdébb területre a bokorbab sorok. Félárnyékos és árnyékos helyre vetem a borsika füvet, petrezselymet, spenótot, borsót.

A borsó helyére később káposztafélék kerülnek. Az alma/körte Hungária-sövény alá és a paradicsomok mögé vetek 2-3 sor sárgarépát. Elszórok minden "ficakba" fokhagyma csokrokat, illetve néhány napraforgó is elvetésre kerül – kell a hangulathoz, a rovaroknak és a madaraknak.

A növények helyét úgy határozzuk meg, hogy figyelembe vesszük a Nap járását, a tereptárgyak adottságát – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor

Veteményeskert versus virágágyás

Régen határozottan elvált a veteményeskert a viragos kerttől, ma már, főképpen a helyhiány miatt, gyakran integráljuk ezeket. A “házasításnak” gyakorlati jelentősége is van: virágokban gazdag veteményeskert dekoratív, gondosan válogatott fajokkal pedig meg is védhetjük zöldségeinket a kórokozók és kártevők egy részétől.

Repellens, rovarűző hatása van a büdöskének vagy bársonyvirágnak (Tagetes fajok), virágai nemcsak díszítenek, hanem ehetőek vagy természetes festékalapanyagok is. A lepkevirágot (Cosmos bipinnatus) imádják a beporzók, magjait szívesen fogyasztják a tengelicék. Veteményes kőszegélyére ültethetünk nőszirmokat (Iris), mézvirágot (Lobularia maritima). A körömvirág kiváló gyógynövény, a tavasszal migráló lelvéltetvek imádják, a levéltetvektől feketéllő körömvirágot tövestül szedjük ki és dobjuk komposztra, ezzel visszaszorítva állományaikat. Árnyékos ficakok hasznosítására alkalmazzunk citromfüvet (Melissa officinalis), mentákat (Mentha).

Indexkép: Dr. Kerényi-Nagy Viktor