Ezt a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete újabb ciklusra megválasztott elnöke, a pusztaföldvári Dr. Baranyi István mezőgazdasági vállalkozó mondta az Agroinformnak adott interjújában. A szakmai szervezet október 2-án Újhartyánban tartotta tisztújító közgyűlését, ahol sor került a 9 tagú új elnökség megválasztására. A megjelentek 4 évre szóló megbízást adtak az új elnökségnek.
Az elnök, Dr. Baranyi István (középen) és az elnökség – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
– Jómagam 1998-ban vásároltam az első charolais üszőket – válaszolta kérdésünkre elöljáróban a régi-új elnök, aki egyébként két megyében praktizáló állatorvos szakember. – Jelenleg 50 tehenünk van és harmincegynehány üsző. Már középiskolás koromban megtetszett ez a fajta, amikor az állattenyésztéstan tankönyvben először találkoztam vele. Úgy éreztem, ez egy top fajta a húsmarhák között. Aztán már praktizáló állatorvosként meg is tapasztalhattam, milyen képességekkel rendelkezik, s azt is megtudtam, hogy Franciaországban ez a legnagyobb számban tartott húsmarha, amiből azt szűrtem le, ha a franciák a tíznél is több húsmarhafajtájuk közül ezt preferálják leginkább, akkor annak oka van. Nem csalódtam: volt olyan piaci időszak, amikor nem kellett a marha, de a charolais akkor is keresett volt. Ez annak köszönhető, hogy olyan sajátos piaci szegmenst is képes kiszolgálni, amire nem sok fajta alkalmas. Ki lehet például szolgálni vele a piac minőségi marhahús-, például steak-igényét is, a wagyu-nál lényegesen jobb árfekvésben. A charolais-nak nagyon jó az alkalmazkodóképessége, a zárt és a legeltetéses tartást egyaránt bírja, kiváló a takarmányhasznosító képessége és többféle tenyésztői célra alkalmas – nem véletlen, hogy számos tenyésztői vonal létezik.
Kiváló a takarmányhasznosító képessége és többféle tenyésztői célra alkalmas – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
Az elnök az egyesületben az elmúlt években elért eredmények kapcsán azt mondta: folytatták a genom-vizsgálatokat, ezidáig csaknem 15 ezer mintát küldtek az írországi Weatherbys Scientific laboratóriumába. A genomvizsgálattal a származásellenőrzés mellett új információkhoz is jutnak, számos nagyhatású génről szolgáltat hasznos adatot, mint például a szarvaltság, vagy az izmoltságot jelentősen befolyásoló miosztatin-változatok, ami nagy segítség a tenyésztőknek. Két éve a genom adatokat is bevonták a tenyészértékbecslésbe, elsőként hazai húsmarhás egyesületek között. A tenyésztők ennek köszönhetően a genetikai paraméterek teljeskörű ismeretében értékesíthetik tenyészállataikat, s ezen információkat dokumentált módon tárhatják a vevő elé. Ez ma a tenyésztés csúcsa, az elnök információi szerint Magyarországon jelenleg a charolais-n kívül csak a holstein-fríz és magyartarka tejelő szarvasmarha fajta esetében van erre lehetőség.
Aki charolais-val fedeztet, az biztos lehet abban, hogy stabil árualapot kap – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
– További jelentős szoftverfejlesztést hajtottunk végre, ennek a gyümölcse a "Gulyás" Charolais Törzskönyvezési és Telepirányítási Rendszerhez kapcsolódó platformfüggetlen, böngészőalapú változat megalkotása, így már közvetlenül mobiltelefonról is elérhetők az állomány adatai, paraméterei – folytatta Dr. Baranyi István. – Ez is komoly lépés volt. Folytattuk a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napokon való jelenlétünk régi hagyományát, lehetőségünk nyílt támogatást, kedvezményt nyújtani tagjaink számára a szokásos őszi szaporítóanyagimport során. Megemlékeztünk az egyesület alapításának, valamint a charolais Magyarországra kerülésének évfordulóiról, ezek erkölcsi kötelességeink közé tartoznak, úgy vélem. Különösen fontosnak tartom, hogy az egyesület működése biztosított, ami napjaink nehéz körülményei közt nagyon nem mellékes szempont. Évről évre motorja, főrendezője vagyunk a keszthelyi Georgikonon a húsmarha-konferenciáknak, a Húsmarhatenyésztési Tanácskozásoknak. Közben próbálunk egyre közelebb kerülni a tagsághoz, hiszen mindig az az alapkérdés, hogy miért is legyek én egyesületi tag? A régebben szervezett konferenciákra általában nívós szállodákban került sor, de ezt én nem tartottam szerencsésnek, a mezőgazdaságban dolgozó ember jobban érzi magát egyszerűbb, kevésbé csillogó környezetben. Ezért kezdtünk el terepi programokat, törzstenyészet-szemléket szervezni, melyek egy része nyílt, bárki számára megtekinthető. Érdekességként említem, hogy bizony, ezekre nemcsak a tagságból jelentkeznek. Óriási érdeklődés mellett francia bíráló szakember részvételével küllemi bírálati tanfolyamot is szerveztünk.
Francia bíráló szakember részvételével küllemi bírálati tanfolyamot is szerveztek – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
Dr. Baranyi Istvánt kérdeztük a következő négy évvel kapcsolatos elképzeléseiről és a hazai charolais-ágazat perspektívájáról is.
– Azt gondolom, a charolais-t tartó gazdáknak nem kell félniük a jövőtől, mert már önmagában a fajta is jó reklám, nincsenek értékesítési gondok – szögezte le. – Óriási a kereslet a fajta iránt, amit az is jelez, hogy ma nem könnyű nagyobb létszámban tenyészüszőt vásárolni hazánkban. A születendő üszőkre sok helyen már évekre előre vannak jelentkezők. Ezzel együtt az egyesületi marketingtevékenységet folytatjuk. Mindig parázs, ugyanakkor helyénvaló vitákat generál, hogy milyen tenyészirányt célozzon meg az egyesület. Ami biztos: szakmai szempontok miatt mi ragaszkodunk a már jól bevált, évtizedek óta hazai környezetben bizonyító, ellési problémáktól mentes vonalakhoz, ezek használatát támogatjuk. Fontos a tenyésztői munka, hiszen ennek köszönhetően alakult ki a jó izmoltság és került be például a szarvatlanság, mint fajtatulajdonság. A charolais a keresztezésekben is hangsúlyos szerepet kap, például a holstein-fríz-, vagy a szürkemarha fajta esetében: aki charolais-val fedeztet, az biztos lehet abban, hogy stabil árualapot kap, ami a bevétel szempontjából nem mindegy, ezt a szegmenst szintén erősíteni szeretnénk. Az említett előnyökön felül természetesen, ez jót tesz a charolais hírnevének is.
Hagyományosan régóta résztvevői a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napoknak – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
Az elnök a célok között említette, hogy a továbbiakban is stabil pénzügyekkel működtessék az egyesületet. A menedzsment részéről pedig alapvetésnek tartja, hogy kis- és nagygazdák érdekeit egyformán képviseljék. Olyan programokat szeretnének megvalósítani, melyekből minden tag profitálhat (ilyen például a fajtamarketing) és erősíteni kívánják a belső szakmai eszmecserét, illetve a közösségépítést.
