Erről, a manapság sokakat érdeklő témáról is szó esett a minap a MATE Keszthelyi Georgikon Campusán, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zalai szervezete által rendezett Agrárium ma! című szakmai fórumra került sor. A program nagy tudású előadókat sorakoztatott fel, köztük volt Dr. Varga Zsolt, a Magyar Növényvédőmérnöki és Növényorvosi Kamara Zala Vármegyei Szervezetének elnöke, a Plant-Treat Kft ügyvezetője, aki a „Penészgombák jelentősége a kukoricatermesztésben" című előadásában több éves tapasztalatra és szakmai munkára alapozottan ismertette a kukoricát megbetegítő penészgomba fajok toxintermelésének problémáját, amely humán- és állategészségügyi szempontból is nagy kihívást és felelősséget jelent a kukoricatermesztők számára.

A mikotoxinok veszélyei: biológiai fegyverek a mezőgazdaságban

Dr. Varga Zsolt elöljáróban rámutatott: a mikotoxinokat gyakran "biológiai fegyverként" emlegetik, mivel hatásuk rendkívül erős és kártékony. Ezek a penészgombák által termelt vegyületek nemcsak a növényállományt károsítják, hanem az emberi és állati egészségre is komoly fenyegetést jelentenek. A mikotoxikózis – a toxinok által okozott mérgezés – kérdését sok esetben alábecsüljük, pedig a toxintermelő gombák jelenléte, különösen az Aspergillus flavus esetében, évről évre súlyos problémákat okoz. Az aflatoxinok szintje sokszor túllépi az elfogadható határértékeket, ami komoly kereskedelmi és élelmiszer-biztonsági kihívásokat eredményez.

Az aflatoxin: láthatatlan veszély a kereskedelemben

Az aflatoxinok jelenléte különösen a kukoricában vált égető kérdéssé az elmúlt években. A terménykereskedők sokszor húsz mikrogramm fölötti toxintartalmat mutatnak ki, ami az árak jelentős csökkenéséhez vezet. A termelők, különösen akik nem rendelkeznek megfelelő tárolási kapacitással, kiszolgáltatott helyzetben vannak. A mintavételi eljárások eltérései tovább bonyolítják a helyzetet: előfordul, hogy az egyik mintavételnél magas toxintartalmat mérnek, míg egy következő vizsgálat megfelelő eredményt mutat.

Az Aspergillus flavus és társai: globális fenyegetés

Az Aspergillus flavus világszerte elterjedt, opportunista és szaprofita penészgomba, amely főként legyengült növényeken telepszik meg. A gomba a tárolás során is aktív marad, miközben aflatoxinokat termel. A klímaváltozás következtében a korábban leginkább raktárakban jelentkező fertőzés ma már a szántóföldeken is elterjedt, hiszen a melegebb, szárazabb időjárás kedvez ennek a kórokozónak. Az Aspergillus mellett más penészgombák, például a Fusarium fajok is komoly kihívást jelentenek.

Fusarium: a csendes pusztító

A Fusarium nemzetség fajai – különösen a Fusarium verticillioides – a hazai gabona- és kukoricatermesztés jelentős kórokozói. Ezek a gombák képesek alkalmazkodni az aszályos, meleg klímához, ami a jövőben még nagyobb problémát jelenthet. A Fusarium fajok által termelt toxinok, mint a fumonizin és a trichotecének, az emberi egészségre és az állattenyésztésre is komoly veszélyt jelentenek.

A rovarok szerepe a fertőzések terjedésében

A penészgombák terjedésében kulcsszerepet játszanak a különböző kártevők, elsősorban a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke. E rovarok károsítása megnyitja az utat a gombafertőzések előtt, és közvetlenül hozzájárul a toxintermelés fokozódásához. A védekezés során kiemelt figyelmet kell fordítani ezekre a kártevőkre.

Dr. Varga Zsolt

Dr. Varga Zsolt: A védekezés alapja az integrált növényvédelmi rendszer lehet – fotó: Agroinform/Horváth Attila

A szántóföldi és raktári fertőzések vizsgálatai

A vizsgálatok során a kukoricatarlókról begyűjtött szármaradványok és vetőmagok elemzése kimutatta, hogy az Aspergillus és a Fusarium jelenléte szinte minden mintában megtalálható volt. A Cladosporium fajok dominanciája mellett a Penicilliumok is erőteljesen megjelentek, amelyek szintén toxintermelők. A vetőmagok fertőzöttsége már a betakarításkor is jelentős lehet, így a szántóföldi fertőzések megelőzése elengedhetetlen.

Klímaváltozás és a penészgombák elterjedése

A melegedő éghajlat és a száraz évjáratok kedveznek a mikotoxin-termelő gombák elterjedésének. A Cladosporiumok, Alternariák, Penicilliumok és Aspergillusok spóráinak koncentrációja drasztikusan megemelkedhet a levegőben, amely új kihívások elé állítja a termelőket. A jelenlegi előrejelzési rendszerek és monitoring hiánya miatt nehéz pontosan meghatározni a fertőzésveszélyt.

Védekezési lehetőségek: integrált megközelítés

Jelenleg nincs közvetlen védekezési módszer az Aspergillus és Fusarium fertőzések ellen. A védekezés alapja az integrált növényvédelmi rendszer: megfelelő agrotechnikai gyakorlatok, talajművelés, vetésforgó, a tarlómaradványok kezelése, valamint a kártevők elleni hatékony védelem. A vetőmagok csávázása, a biológiai védekezési módszerek alkalmazása és a genetikai ellenállóságot biztosító hibridek kiválasztása is elengedhetetlen.

A nemesítés jelentősége

A nemesítés kulcsszerepet játszik a toxintermelő gombák elleni védekezésben. A martonvásári és a szegedi kutatóintézetekben folytatott kutatások az új hibridek ellenállóságának növelésére irányulnak, különösen a Fusarium és Aspergillus fertőzésekkel szemben. Azonban az ilyen típusú genetikai fejlesztések idő- és erőforrásigényesek.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila