Az őszi vetésű, hosszabb érésidejű szántóföldi kultúrák között Magyarországon a legjelentősebb a közel 900 ezer hektáron termesztett őszi búza, valamint a 174 ezer hektáros vetésterületű őszi káposztarepce. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) posztregisztrációs kísérletei hosszú ideje látják el objektív információval a gazdálkodókat a fajtákkal kapcsolatosan – írja közös közleményében a három szervezet.
"A gazdálkodás első lépcsője a megfelelő fémzárolt vetőmag kiválasztása, a fajtakísérleteink ezen a területen nyújtanak fontos információkat az egyes fajták teljesítményéről. Ezek között évről-évre megjelennek az újonnan regisztrált fajták is. A nemesítők évtizedekre előretekintő munkája rendkívül fontos a hazai mezőgazdaság versenyképessége szempontjából, hiszen olyan kihívásokkal kell megbirkózni az általuk nemesített fajtáknak, mint a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek fokozódása" – hangsúlyozta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A 17. GOSZ-VSZT-NAK őszi búza fajtakísérletben 52 fajtát vizsgáltak az ország 8, különböző termesztési adottságú helyszínén – Fotó: Shutterstock
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős alelnöke szerint a fajtakísérletek eredményei mindig fontos támpontot adtak a gazdáknak, ez az idei, extrém időjárású esztendőben hatványozottan igaz. A vizsgálatok ugyanis választ adtak arra, hogy mely fajták, hibridek tudnak jobban teljesíteni rendkívüli körülmények között.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke szerint minden évben érezhetően nagyobb figyelem kíséri az eredmények megjelenését. Az elmúlt években a jövedelmezőség csökkenése még fontosabbá teszi a fajtaválasztást. A kísérleti rendszer eredményeinek felhasználása a következő termesztési év jövedelmezőségének alapja lehet.
A 17. GOSZ-VSZT-NAK őszi búza fajtakísérletben szereplő, összesen 52 fajtát az ország 8, különböző termesztési adottságú helyszínén – Bólyban, Füzesabonyban, Hajdúböszörményben, Martonvásáron, Mosonmagyaróváron, Szarvason, Szegeden, valamint Szombathelyen – vetették el ősszel. A kísérletsorozat fajtáit idén korai és középérésű éréscsoportra bontva állították be, és minden fajta azonos vetőmagnormával került a földbe. A kísérlet kivitelezésébe bekapcsolódó fajtatulajdonosok a parcellák fajtáit kódolva kapták, így biztosított volt a pártatlan kezelés és eredményközlés. A mosonmagyaróvári fajtasort a Széchenyi István Egyetem által szervezett bemutató keretében tekinthették meg a látogatók. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látta el.
A kísérlet kiértékelésekor a 8 hely terméseredményeit, a fajták egyéb agronómiai jellemzőit, illetve a szemtermés minőségvizsgálati adatait használták fel. A fajták beltartalmi paramétereit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyorsvizsgálatra alkalmas berendezése segítségével vizsgálták. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a kísérletben részt vevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére.
A GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletei között 2019 óta folyamatosak az őszi káposztarepce kísérletek. A 2024-es kísérletben 8 fajtatulajdonos összesen 15 hibridet indított, melyből a középérésű csoportba 11, a korai éréscsoportba 4 hibrid került. A kísérletek helyszínei Bóly, Bödönhely, Püski, Sopronhorpács, Taktaharkány és Vámosszabadi voltak. A 2023/24-es őszi káposztarepce vetési időszakát követően a taktaharkányi kísérletet a súlyos csapadékhiány, a pocok-kártétel és a rendkívül kiegyenlítetlen, gyenge fejlődésű növényállomány miatt ki kellett zárni. Az áttelelés a többi kísérletben problémamentes volt. Az év első négy hónapjában az országos helyzettel megegyezően súlyos csapadékhiány sújtotta a területeket, mely erősen éreztette hatását a terméseredményekben. A betakarítások időben és zavartalanul zajlottak. Az eredmények értékelése során a fajták olajtartalmát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyorsvizsgálatra alkalmas berendezése segítségével vizsgálták – áll a GOSZ-VSZT-NAK sajtóközleményében.
A GOSZ-VSZT-NAK kísérletek eredményei itt érhetők el:
_fill_540x300_0.jpg)
