Friss zöldségek – Fotó: pixabay.com
A biotermesztés köztudottan alacsonyabb hektáronkénti terméssel jár együtt, így a jövedelmezőség javításához nagy szükség lenne a termésfokozó újításokra, amelyeket a génszerkesztés gyorsabban és hatékonyabban tud biztosítani. Bár a génszerkesztést a tudományos világban sokan nem tartják génmódosításnak, az Európai Unió szabályozása egyelőre nem tesz különbséget a két eljárás között, vagyis az Unióban a génszerkesztési technológiáknak egyelőre nagyon korlátozottak a felhasználási lehetőségeik. Ez azonban változhat. Az Európai Bizottság várhatóan még májusban ismerteti véleményét az „új génszerkesztési technikákkal” kapcsolatban – már ennek bejelentését is komoly ellenállás fogadta az eljárást ellenzőktől.
Legalább ugyanekkora jelentőséggel bír a biotermesztésnek a környezetvédelemben és a fenntartható gazdálkodásban betöltött szerepe. Európán kívül viszont a biotermesztés részaránya jóval alacsonyabb, holott más földrészeken is célszerű lenne annak kiterjesztése, hogy a fogyasztókat megfelelően el lehessen látni biotermékekkel.
Fentiek alapján Stephan Clemens, a Bayreuthi Egyetem növényélettani professzora, a tanulmány egyik társszerzője szerint mielőbb biztosítani kellene a génszerkesztés biotermesztésében való alkalmazásának jogi feltételeit, amihez azonban egyelőre nincs meg a politikai többség.
