Nem lehet mindent az aszályra fogni – most jött el az ideje a precízebb tervezésnek

Farkas Róberttel beszélgettünk az idei év eredményeiről, aki Somogy megyében mintegy 8000 hektár szántóföld komplett termesztéstechnológiájáért felel. Úgy tűnik, nem lehet mindenért az aszályt hibáztatni, nagyon sok múlik azon is, hogy

• készít-e a gazdálkodó előre költségtervet,
• azt sikerül-e tartani,
• és hogy az inputanyag-költségekkel való zsonglőrködés során mi az, amin spórol a gazda.

Az alábbiakban mintegy 2800 hektár őszi búza és őszi árpa, 400 hektár őszi káposztarepce, 3400 hektár kukorica, 1200 hektár napraforgó, 250 hektár cukorrépa területen elért eredményeket mutatjuk be.

Terméseredmények röviden

• Őszi káposztarepce: 3,1 tonna/hektár
• Őszi árpa: 7,4 tonna/hektár
• Őszi búza: 7-7,5 tonna/hektár
• Napraforgó: eddig 2,7 tonnás hektáronkénti átlagra számítanak az eddigi betakarítási eredmények alapján.
• Kukorica: várhatóan 6 tonna körüli átlagokat fog hozni, de lesznek kiugró, 11-13 tonnás eredmények is.
• Cukorrépa: a kilátások jók, szeptember elején 17,8 százalékos cukortartalmat mértek egy mintavétel során, körülbelül 60 tonnás hektáronkénti eredmény várható. A cukkorrépa felvásárlási ára ráadásul megduplázódott az előző évhez képest (jelenleg 50 euró/tonna körül alakul).

Bár Somogy megyében valamivel több csapadék hullott a nyáron, mint például az Alföldön, de az biztos, hogy inkább a kevés csapadék megfelelő időben való jelentkezése volt a döntő a növénykultúrák szempontjából, hiszen az aszályhelyzet a szeptemberi aszélytérkép alapján nem tűnik ott sem biztatónak:

Aszályhelyzet 2022 szeptemberében. Még több információért kattints a képre! – Fotó: vizhiany.vizugy.hu

Aszályhelyzet 2022 augusztusában – Fotó: vizhiany.vizugy.hu

Somogy megyében is megsínylette a kukorica a csapadékhiányt, így vannak olyan táblák, ahol mindössze 3-4 tonnás átlagok fognak realizálódni. A 6 tonnás üzemi átlag sem mondható erősnek, de tekintettel a terményárak jelenlegi szintjére, a szezon itt nem fog rosszul alakulni.

Mi kell a növénynek? Ez itt a kérdés!

Intenzív termesztéstechnológiával dolgoznak ezeken a területeken. Úgy igyekeznek összeállítani a termesztéstechnológiát, kezdve a magágy-előkészítéstől, a tápanyag-utánpótláson és a növényvédelmen át a betakarításig, hogy objektív szempontok szerint "elmennek a falig" az input-anyag felhasználás tekintetében. Tehát pontosan addig, amíg ettől plusz hozamot lehet remélni.

Ennek az az alapja, hogy a vetés előtt részletes költségtervezetet készítenek, és ahhoz megpróbálnak ragaszkodni. "Nyilván az időjárás, a növény állapota tudja befolyásolni azt, hogy miből, mennyit kapjon az állomány, de mepróbáljuk már előre a lehető legpontosabban meghatározni, kiszámolni és a kijuttatandó mennyiségeket és a költségeket" – mondja Róbert. Ezek után pedig utólag ellenőrzik, hogy valóban megérte-e például a lombtrágyázás, vagy bármilyen más kezelés.

Nem érdemes spórolni az exceltáblákkal

Róbert tapasztalatai szerint sokan úgy gondolják, ha valami rosszul indul, akkor már mindegy, és nem fordítanak több figyelmet a kevés eredménnyel kecsegtető állományra. Viszont ettől várható a legnagyobb mínusz! "Nálunk, ami gyengébben is indul, ott is megpóbáljuk addig a szintig megadni az inputokat, amíg a számítások szerint még többlethozamot várhatunk". Róbert szerint a jó állapotú állományoknál is van az a szint, ameddig el kell menni tápanyag-utánpótlásban, növényvédőszer-kijuttatásban, de leginkább a rossznak induló állományoknál tűnik ki, hogy érdemes számolni, és megadni azt, amire feltétlenül szükség van egy elfogadhatóbb eredményhez.

Van olyan növény, amely esetében az összköltség 55-60 százalékát a műtrágya fogja elvinni az idei szezonban. Ehhez képest a lombtrágyázásra és a növényvédelemre fordítandó összeg a legkisebb költség. "Sok termelő a kisebb tételek lefaragásával próbálja csökkenteni a költségeket, viszont pont ezek a ráfordítások azok, amelyek megspórolásával arányaiban a legnagyobb terméskiesésre lehet számítani" – részletezte a szakember.

Tonnákat lehet bukni, ha nem kapcsoljuk ki időben a gyomokat

Róbert azt a szabályt tartja szem előtt, hogy az őszi vetésű növények gyomirtását ősszel kell elvégezni. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor a méregdrágán kiszórt műtrágyának akár kétharmadát is felhasználhatják a gyomok, arról nem is beszélve, hogy a téli csapadékhiányos időszakban 3 csepp vízből 2-t a gyom hasznosít. Ez sajnos a betakarításkor tonnában lesz mérhető.

Természetesen lehet tavasszal is gyomirtózni, más kezeléssel egy menetben, de azt be kell látni, hogy addigra sokminden eldől. Az a búza, amely a gyomok miatt nem tudot megfelelően bokrosodni, tavasszal már nem tudja behozni a lemaradást.

Az is fontos szempont, hogy tavasszal már intenzív növekedési szakaszban vannak a kultúrnövények, amikor a gyomirtózás már akár komolyabb stresszt is okozhat, termésveszteséget előrevetítve.

További gazdainterjúk:

Öntözés és szinte eső nélkül hozott 4 tonnát ez a repce – mi lehet a titok?

Közeledik a vetés ideje, de víz nélkül miben lehet reménykedni?

Indexkép: Pixabay