Az interjúból kiderül, hogy miért hagyott fel a gazdálkodó a deszikkálással és a forgatással, és hogy melyek azok az új technológiák, amelyekben fantáziát lát a jövőre nézve.
Agroinform: Hol gazdálkodnak, milyen területekkel rendelkeznek?
Bujtás Barbara: Tolna vármegyében, Tamásiban és a környező településekhez tartozó területeken gazdálkodunk 1200 hektáron, amelyből 100 hektáron volt idén repce. Már sokféle hibridet kipróbáltunk, 2023-ban pedig a teljes repceterületen az LG Ambassador őszi káposztarepce hibridet vetettük. Nem bántuk meg, örülök, hogy megfogadtuk a Limagrain kereskedelmi képviselőjének tanácsát. Nem volt kifejezetten repcének kedvező év az idei, de a legjobb területeken így is 3,5 tonnát tudtunk aratni, az átlag pedig 3 tonna/hektár lett.
Bujtás Barbara Tolna vármegyei gazdálkodó – Fotó: Bujtás Barbara
Talajtípus szempontjából nagyon változatos képet mutatnak a tábláink. A magas humusztartalmú mészlepedékes csernozjomtól a domboldalakon jellemző erodált talajokig sokféle típus megtalálható.
A tavaly bevezetett új feltételességi előírásnak –, miszerint korlátozottan vethetőek a kapások a 12 százaléknál meredekebb lejtőkön, – hogyan tudnak megfelelni?
A repcét gabona- vagy duplagabona sortávra vetjük, csökkentett tőszámmal. Megpróbáltuk már a 45 cm-es sortávot is (nem a lejtős területeken), de nekünk nem hozott jó eredményt, pedig a nagyobb sortávnak köszönhetően a mechanikus gyomirtásra is lenne lehetőség. Egyelőre maradunk a kisebb sortávnál, ami az új előírásnak is megfelel.
Sokan panaszkodnak amiatt, hogy nem volt kedvező az időjárás. Itt hogyan alakult, és hogyan viselte a repce?
A fagy és a száraz idő áprilisban nagyon megviselte az állományt, nem is számítottunk 2 tonnánál többre hektáronként. A virágzás előtti héten 30 fokos meleg volt, gyorsan "kidobták" a növények a virágot, majd utána nagyon hamar elvirágoztak a szárazság miatt. Ezt követően mínusz 3 fokot is mértünk néhány éjjel, a fagyzugos helyeken fagykárunk is lett.
Amikor minden stimmel, 4 tonnás átlagot tudunk elérni, a kevésbé jó években 2 tonnás eredménnyel kell beérnünk. Az LG Ambassador viszont most meglepett minket, jobb lett a termés, mint amire számítottunk.
Pedig bőven lett volna alkalom arra, hogy katasztrofális legyen a végeredmény, nem csak a márciusi 30 fok és a fagy adta fel a leckét. A betakarítás előtti napon 80 mm esőt kapott az egyik repcetábla, de egyáltalán nem pergett ki, a vihar sem döntötte meg az állományt, szerintem kivételesen jó a szárerőssége ennek a hibridnek.
Virágzás előtt kedvezőtlen volt az időjárás – Fotó: Bujtás Barbara
Állományszárítást végeznek?
Voltak olyan táblák, amit deszikkáltunk, és volt, amit nem, de nem találtunk jelentős különbséget a hozamban. Talán annyi az eltérés, hogy a deszikkálás nélküli táblán kicsit lassabban ért be a repce, de mivel egyáltalán nem hajlamos kipergésre az LG Ambassador, így nem volt probléma, hogy egy-egy táblát később arattunk.
Az is szempont, hogy az állományszárítás elhagyásával kevesebb taposási kárt okozunk. Vannak természetesen művelőutak, de az aratás környékén már óriási az állomány, elkerülhetetlen a taposás.
Nem a repce éve volt a 2023/2024-es szezon, de végül jó eredményt értek el az LG Ambassador hibriddel – Fotó: Bujtás Barbara
Előbb-utóbb talán lehet drónnal is deszikkálni, ez megoldaná a problémát. Gondolkodnak abban, hogy kipróbálják?
Amint lehet, igen, én nagyon nagy lehetőséget látok ebben. A szükséges drónos képzéseket is szeretném elvégezni. Egyelőre monitoringhoz veszünk igénybe drónos szolgáltatást. Nagyon hasznos technológiának tartom a drónos permetezést is, csak sajnos most még kevés növényvédő szer van, amit alkalmazni lehet.
Manapság sokat beszélünk a forgatás nélküli talajművelésről. Önök forgatnak?
Nem forgatunk, nem szántunk, főleg mióta ilyen szárazak a nyarak, igyekszünk megőrizni a talaj nedvességtartalmát, hiszen a repcét nem vethetjük csontszáraz talajba. A repce vetése előtt középmély lazítást végzünk, majd TopDown-nal kultivátorozunk. Időjárásfüggő, főleg a csapadékon múlik, hogy milyen magágyat tudnak készíteni, igyekszünk kivárni azt a pillanatot a vetéssel, amikor a lehető legjobb magágyat tudjuk összehozni.
|
A precíziós gazdálkodás elemeiből sikerült esetleg valamit beilleszteni már a technológiába?
A tavalyi évben kezdtünk elmozdulni ebbe az irányba, a repce esetében is tettünk próbát a differenciált tőszámmal való vetéssel. A tápanyag-kijuttatás zónatérkép alapján történik. Úgy látjuk, hogy jobb költség-bevétel arányt tudunk elérni, ha alkalmazni kezdjük a precíziós megoldásokat, ráadásul kisebb környezetterheléssel gazdálkodhatunk. A heterogén tulajdonságokkal bíró domboldalakon szerintem mindenképpen meg fogja érni.
A precíziós pályázat keretében tudtuk bővíteni a gépparkunkat, és többféle szolgáltatást is igénybe veszünk.
|