Termesztése egy új, még ismeretlen, kihívásokkal teli tevékenység Magyarországon. Balázs Viktor mezőgazdasági vállalkozót kérdeztük az édesburgonya-termesztés hazai tapasztalatairól. Viktor termelői tevékenysége mellett a Szent István Egyetem PhD-hallgatója és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igazgatóságának szakértője is. Kutatási témájának szintén az édesburgonyát választotta, így mind elméleti, mind gyakorlati szempontból hasznos tudásra tett és tesz szert.
Miért kezdtél édesburgonya-termesztéssel foglalkozni?A burgonya termőterülete folyamatosan csökken hazánkban a megváltozott klimatikus tényezők miatt, termesztése nem gazdaságos, ezért olyan új, gazdaságilag is fontos növények meghonosítása a cél, melyek jó adaptációs képességekkel rendelkeznek. Az egyik ilyen perspektivikus zöldségnövény az édesburgonya. A batáta jól beleillik a magyar gasztrokultúrába, illetve
a termőhelyi adottságok is megfelelőek hazánkban, hogy gazdaságosan termeszthessük ezt az új növénykultúrát.
Hol és mekkora területen gazdálkodsz? Mennyire adottak ott a körülmények az édesburgonya termesztéséhez?
A termesztés Heves környékén történik, ahol a szerkezet nélküli homoktalaj biztosít kedvező körülményeket az édesburgonya-termesztéshez. A homoktalaj azért kifejezetten alkalmas, mert a gumók ebben a lazább szerkezetű talajban kevésbé deformálódnak, ezáltal piacosabbak maradnak. Egy hektáron folyik kísérleti növények nevelése, ahol a termesztéstechnológiai módszereket és a különböző fajtákat is vizsgáljuk, míg az idei évben 5 hektáron történt az eladásra szánt batáta termesztése. Emellett szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozom.
A batáta egy trópusi, szubtrópusi eredetű növény, ebből adódóan merőben eltér a hazánkban elterjedten termesztett növényektől. Melyek a batátatermesztés technológiájának meghatározó elemei?
A talaj-előkészítés nagyon meghatározó. Próbálkoztunk forgatásos talaj-előkészítéssel, azaz szántással, de mint kiderült, nem ez az ideális módszer a mi területünkön. A szántás hatására a gumók túl mélyre hatolnak, ezért megnyúltak lesznek. Így általában csak tárcsázzuk vagy grúberezzük a talajt. A talaj-előkészítés előtt tápanyag-utánpótlást végzünk, mely során alapműtrágyaként kálium-szulfátot használunk. Fontos, hogy kloridmentes műtrágyát alkalmazzunk, mert az édesburgonya kloridérzékeny. Majd a fejtrágyázás során összetett NPK műtrágyát juttatunk ki.
A kezdetekben nagyon fontos a megfelelő foszforellátottság a gyökeresedés megindulása érdekében, ezután folyamatosan adagoljuk a káliumot a gumóképződés érdekében. Kiegészítésképp pedig bórt, kalciumot és keserűsót is használunk.
Az állomány folyamatos öntözést igényel a vegetációs időszak során, anélkül elképzelhetetlen a termesztése. Az öntözés kritikus szakasza a palánta kezdeti fejlődése.
Gyökér nélküli palántákat ültetünk ki, mert a már gyökeresedett, tápkockás palánták kiültetése, habár egyszerűbb, de szintén rossz hatással van a gumófejlődésre. Tehát a gyökeresedés megindulásáig nagyon sokat kell öntöznünk.
A betakarítás géppel történik, az erre kialakított gép kifordítja a gumókat, azonban ezután kézzel kell összegyűjteni azokat. A bakhát esetén a legnagyobb problémát a hatalmas szártömeg okozza. Ennek az eltávolítása szintén kézzel történik, ami rendkívül munkaigényes folyamat. A szárzúzó a bakhátas termesztés során nem jöhet szóba, mert megsértheti a gumókat. A síkművelés esetében viszont nagyon jól alkalmazható, ezért váltunk a következő évtől erre a technológiára.
A síkművelés jobban gépesíthető, de a hirtelen lezúduló csapadék esetében a bakhátas termesztési technológia a kedvezőbb, mert a bakhát jobban elvezeti a csapadékot, ezáltal kisebb az esélye a gumók gyors vízfelvétel miatti megrepedésének a szezon végén. Mindemellett jelentős probléma, hogy nincsenek termőhely-specifikus ismeretek, nincs kialakult egzakt termesztéstechnológiai leírás az édesburgonya termesztésére vonatkozóan. Ennek okán különféle vizsgálatokat végzünk a Szent István egyetemmel közösen.
Az édesburgonya-ültetvény Heves határában – fotó: Balázs Viktor
Növényvédelmi szempontból mely károsítók okozzák a legtöbb gondot, és hogyan védekezel ellenük?
A fő problémát a talajlakó kártevők okozzák, azaz a pajorok és a drótférgek. Illetve ha dinnye után kerül a vetésforgóba az édesburgonya, akkor a fonálférgek is gondot okozhatnak, mert károsításuk folyamán a gumósodás nem lesz megfelelő A lombozatot a levéltetvek károsítják leginkább, ami a vírusos betegségek terjedése miatt jelent igazán nagy problémát. Illetve a környéken a mezei pocok okoz jelentős terméskiesést. Rágása miatt az áruképes burgonya mennyisége kb. 30%-kal csökken.
A károsítók elleni védekezést sajnos nagymértékben megnehezíti, hogy Magyarországon nincsenek az édesburgonyában használható, engedélyezett növényvédő szerek.
Emiatt a talajlakó kártevők ellen facéliát iktatunk a vetésforgóban, mely segít mérsékelni a kártételüket, míg a mezei pocok ellen csapdákat használunk számuk gyérítése érdekében. A postharvest technológiára kiemelt figyelmet fordítunk, mivel a tárolás során a különféle gombásbetegségek meghatározóak, főként ha szennyeződik vagy sérül a betakarított termés.
A tárolás során a fuzárium (Fusarium spp.) és a botrítisz (Botrytis spp.) gombafajok által okozott betegségek eredményezhetnek további veszteségeket. A betakarítást követően 3-5 napig tároljuk a gumókat 30°C fokon 80-85% páratartalom mellett, ekkor megindul egy úgynevezett öngyógyulási folyamat a batáta esetében, ami azt jelenti, hogy az epidermisz rétegen keletkezett mikrosérülések beszáradnak. Ez azért fontos, hogy hosszú ideig tudjuk tárolni a gumókat minőségromlás nélkül. Ezután a termés egy tárolóba kerül, ahol a továbbiakban 15°C fokon tároljuk az értékesítésig, hogy ne puhuljon, és ne apadjon meg a gumó.
A gumókat 15°C fokon tárolják az értékesítésig, hogy ne puhuljon és ne apadjon meg – fotó: Lepres Luca
Hogyan és hova értékesítitek az édesburgonyát?
Jelenleg csak belföldre értékesítünk. A nagy áruházláncok közül az Aldihoz szállítunk be, és a gödöllői Coop- csoporthoz tartozó boltokat látjuk el batátával. De közvetlenül is értékesítünk, magánszemélyeknek végfelhasználásra, illetve kereskedőknek.
A batáta jól beleillik a magyar gasztrokultúrába, illetve a termőhelyi adottságok is megfelelőek számára hazánkban – fotó: Balázs Viktor
Terveztek-e bármilyen fejlesztést a jövőben?
Kertészeti üzemek korszerűsítése pályázat keretein belül egy új, nagyobb növényház kialakítását tervezzük, ami lehetőséget ad a nagyobb mennyiségű, vírusmentes szaporítóanyag előállítására. Emellett a Szent István Egyetemmel együttműködve a fajtakutatást céloztuk meg. Már rendelkezünk egzakt laboreredményekkel. Illetve célunk olyan termesztéstechnológiai javaslatok kidolgozása, amelyeket a gyakorló gazdák is alkalmazhatnak, és szeretnénk fejleszteni a vírusmentes szaporítóanyag előállításának módszereit.
Termékfejlesztésbe is belefogtunk, amely során félkész vagy teljesen feldolgozott termékek előállítását céloztuk meg, mint például az édesburgonya-őrlemény, ahol is kiemelt szerepe lehet a lila fajtáknak, mivel jelentős mértékben tartalmaznak antocianint, mely táplálkozás-élettani szempontból kimagasló, antikarcinogén hatású. Összességében elmondható, hogy
az egyik perspektivikus zöldségnövényünk az édesburgonya lehet, mely nemcsak helyettesítheti a kieső burgonyatermelésünket, de magas beltartalmi értékeivel a fitonutriensek lévén és sokrétű felhasználhatóságával egy magasabb minőségű táplálkozás lehetőségét is biztosítja a lakosság részére.
Mindehhez a nemzetközi jó gyakorlatok begyűjtése nem elegendő, hiszen a legeredményesebben termelhető fajták kiválasztása mellett komoly figyelmet kell szentelni a hazai viszonyok közt legjobban teljesítő technológiai megoldások kidolgozására és emellett a végtermék beltartalmi értékeinek vizsgálatára is. Amellett, hogy a kutatásaink eredményeként a gyakorlatban is eredményesen használható technológiai megoldásokat adunk a gazdálkodók kezébe, egészen a késztermék szintig ki kell dolgozni a termékláncot, hogy piacilag is megalapozottan tudjanak majd belevágni a gazdák a batáta termesztésébe.
Balázs Viktor gazdálkodó – fotó: Balázs Viktor
A mi célunk továbbá, hogy az általunk előállított édesburgonya, melyet „HakunaBatata” néven találhatnak meg a FacebookMarketen és egyéb platformokon a fogyasztók, kiemelkedő beltartalmi paraméterek mellett megfizethető áron kerüljenek a vásárlóink asztalára.
