Az alma sokak kedvence. Egy mondás szerint pedig a napi egy alma az orvost távol tartja. De vajon milyen jól ismerjük az almát? Te tudtad például, hogy az almának annyi fajtája van, hogy jelenleg körülbelül 40 évre lenne szükségünk, hogy mindegyiket megkóstoljuk? De vajon érdemes egyáltalán kóstolgatni az almát, és jót teszünk a szervezetünkkel, ha minden nap fogyasztunk belőle?
Te hány fajta almát kóstoltál eddig?
Az almát a többség nagyon is kedveli. Már gyerekkorban gyakran fogyasztjuk, és általában egész életünk során végigkísér bennünket. Ami egyáltalán nem baj, hiszen nagyon egészséges gyümölcs. Sőt, a Medical News szerint az alma a tíz legegészségesebb étel között van - tudjuk meg az index.hu cikkéből.
Az almát ráadásul nem lehet megunni, hiszen több, mint tizenötezer különböző fajtája létezik. Az alma sokszínűsége részben a nemesítésnek is köszönhető, hiszen a kertészek tovább nemesítik a legkeresettebb fajtákat, hogy tovább finomítsák a rájuk jellemző karakteres tulajdonságokat. Így pedig el tudják érni, hogy az alma kásásabb, savanyúbb vagy éppen keményebb héjú legyen, vagy hogy ne barnuljon meg olyan könnyen.
Azonban azt tudnunk kell, hogy hiába ültetjük el a kedvenc almánkból szerzett magot, egyáltalán nem biztos, hogy az almafán termő gyümölcs is ugyanolyan ízű lesz. Ha ugyanis ugyanolyan ízű almát szeretnénk, mint amilyen az egyik fánkon terem, akkor annak a fának az egyik ágát kell gyökereztetni.
Ha pedig az a célunk, hogy az összes almafajtát megkóstoljuk, arra bizony elég sok időt kell szánnunk. Ha mindennap ennénk egy korábban nem kóstolt almából, nagyjából negyven évig tartana, mire a sor végére érnénk, azonban biztosak lehetünk benne, hogy a negyven év alatt újabb és újabb fajták jönnének létre, így valószínűleg soha nem tudnák végigkóstolni az almákat.
Ezek az almák a magyarok kedvencei
Hazánkban igazán kedvelt gyümölcs az alma, és szerencsére az alma is kedvel bennünket, hiszen szívesen terem nálunk. De vajon melyek az igazi kedvenceink? A profibarkacs.hu oldal cikkében jónéhányat összegyűjtöttek.
Az Idared a legrégebbi almafajták közé tartozik. Fotó: Shutterstock
1. A Gala-fajták az igazi favoritok, hiszen ezeket kedvelik hazánkban a legtöbben. Ezt az almafajtát Új-Zélandon egy James Hutton nevű ember nemesítette, a Kidd's Orange Red és a Golden Delicious fajták keresztezésével. Azért lett ennyire népszerű, hiszen igazán roppanós és édes. Gyümölcse középnagy, kemény húsú és lédús. A sima, enyhén viaszos héj sárgás alapszínen narancsvörösen-világospirosan csíkozott, de típusonként változik a színek intenzitása. A Gala-fajták augusztus közepétől szeptember végéig érő őszi almák.
2. A Golden Reinders almafajta a Golden Delicious mutánsa, amely Hollandiából származik. Hazánkban 1930 óta termesztik. Ennek az almának az érése szeptember végén-október elején következik be, és akár 6 hónapon át is tárolható. Gyümölcse vékony héjú, zöldessárga színű, beérve pedig sárga, édeskés, kellemes ízű. Hátránya, hogy lisztharmatra, varasodásra, és gombás betegségekre fogékony.
3. A Granny Smith az egyik legismertebb almafajta, tömör húsával és zöld héjával. 1868-ban fedeztek fel Ausztráliában, szaporítása és nagyobb arányú üzemi termesztése azonban csak a 20. század második felében indult meg. Ez az alma október második felében éri el a kívánatos szüreti érettséget, a fogyasztási érettségét pedig április végéig őrzi meg. Gyümölcse középnagy, kerekded, csonka kúp alakú, héja fényes, zöld színű, para szemölcsökkel pettyezett. Húsa kimondottan szilárd, tömött, az íze mindenki számára jól ismert, kissé savanykás.
4. A Pinova nem fogékony a liszthartmatra, a venturiás varasodásra és a baktériumos ágelhalásra, ezért termesztése során kevesebb növényvédőszert kell használni. Gyümölcse külsőre vonzó, középnagy, különleges kinézetét a cinóberpirossal mosott, olykor csíkozott sárga alapszín adja. Húsa kemény, lédús, íze édesen savanykás és illatos. Ez az alma szeptember végén-október elején érik, fogyasztási érettsége pedig novemberben kezdődik és egészen júniusig tart.
5. A Topaz alma termesztéséhez, hasonlóan a Pinova almáéhoz, minimális mennyiségű növényvédő szer szükséges. A Topaz gyümölcse középnagy méretű, lapított gömb alakú. A héja sima, sárgás alapszínű, amit 60-100 százalékban mosott vagy csíkozott narancsvörös fedőszín jellemez. A húsa sárga színű, roppanó, kifejezetten bőlevű. Íze jellegzetes, intenzíven fűszeres, érési ideje október elején-közepén kezdődik, és normál tárolási körülmények között januárig áll el.
6. A Jonagoldot az Egyesült Államokbeli Genevában hozták létre. Először 1943-ban porozták be a Golden Delicious-t Jonatánnal, hogy a két típus előnyös tulajdonságait egyesítsék. A Jonagold gyümölcse nagy, a héj alapszíne sárgászöld, aminek 30-45 százalékát világospiros fedőszín borítja. Ez az alma lédús, laza húsú, édes, enyhén savanykás, kis magházzal. Szeptember végétől október közepéig lehet szedni a Jonagold almákat, fogyasztási érettségét 4-10 hónapig őrzi meg, a tárolás függvényében.
7. Az Idared a legrégebbi alma fajták közé tartozik. 1926-ban alkották a Jonatán és a Wagner keresztezésével, az Egyesült Államokban. A legnagyobb előnye a hosszú eltárolhatósága. Nagyméretű, lapított gyümölcsének minősége jelentősen függ a termőhelytől és az egyéb környezeti tényezőktől. Az Idared húsa vajszínű, bővebb a leve, ugyanakkor kemény és roppanós. Az íze kellemes, nem túl savas. Optimális fogyasztási érettségét 3-4 hónap tárolás után éri el. Az Idared alma kiválóan aszalható.
Ismered ezeket a különleges almákat?
Vannak olyan almák is, amelyeket csak kevesen ismernek. Ilyen például a White Cloud Apple, mely a kinézete miatt igazán különleges. Ezek az almák ugyanis teljesen fehérek. A White Cloud nyár közepétől érik, azonban mivel kedveli a hideget, leginkább a szibériai területeken lehet vele találkozni.
Ezzel szemben a Black Diamond a nevéhez méltó módon, sötét színű. Ez a rendkívül ritka alma a kínai eredetű Huaniu almák családjába tartozik, és Tibetben terem. Habár a neve alapján feketének gondolnánk, a valóságban inkább mélylila a gyümölcs héja, a húsa pedig fehér. Különleges színét a magasan fekvő termesztőhely körülményeinek köszönheti, hiszen a magasság miatt nagymértékben ki van téve az UV-sugárzásnak. Nagyon magas természetes glükóztartalma miatt ez az egyik legédesebb alma, melynek héja vastag, viaszosan fénylő, a húsa pedig ropogós.
A White Cloud alma különlegessége a fehér színe. Fotó: Shutterstock
Ezek az almák igazán történelmiek
Nem véletlenül szeretjük mi magyarok az almákat. Érdemes megismerni és megkóstolni néhány történelmi almánkat is.
1. A Batul alma igazi hungarikum! Ez az október elején szüretelhető, zamatos téli alma Erdélyből került hozzánk. Neve a "bátul" szóból ered, ami boglyafeneket jelent, ugyanis az erdélyiek, ha nem volt pincéjük, az almát ősszel a szénaboglya fenekére tették, tavasszal pedig eltakarították róla a szénát, és sárgán fogyasztották.
Többféle változata létezik, mint például Zöld batul, Fehér batul, Piros batul, hiszen nem egy fajtáról, hanem egy fajtakörről beszélhetünk. Ez az alma középnagy vagy kicsi, gömbölyű, zöldessárga, a napos oldalán piros. Íze nagyon jellegzetes, üdén savanykás. Leginkább friss fogyasztásra javasolják, de hűvös helyen egészen tavaszig eláll.
Ez az alma kelet-magyarországi eredetű, a Maros mentén terjedt el. Feltehetően a Bihar közeli Batur apátság gyümölcsöskertjében termesztették 1003-1172 között, innen eredhet a neve is. Manapság már leginkább az őstermelők és a hobbikertészek termesztik. A Batul almafa hűvös, csapadékos területen, mély termőrétegű talajon érzi jól magát.
2. A Húsvéti rozmaringot Magyarországon többek között a Duna-Tisza közén termesztették. Ahogy a történelmi almafajtáknál lenni szokott, ennek a fajtának is több neve ismert. Emlegetik citromalmának, de a Felvidéken Honti almaként is ismert.
A neve, a Húsvéti rozmaring, a fajta legfontosabb tulajdonságára utal, hiszen nagyon jól és hosszan tárolható. Régen pedig szívesen kötötték a fajta érését vagy az eltarthatóságát egy ünnephez, így ez a fajta akár húsvétig is eltartható.
A Húsvéti rozmaring, a leginkább ismert a nosztalgiafajták közül. Az idősebb hozzátartozóink egészen biztosan emlékeznek rá, és fogyasztották is. A gyümölcs maga kicsit megnyúlt, kúpos alakú, a héj alapszíne zöldes-sárga, ahol pedig napsütés éri, ott pirossá tud válni. Amikor az almát leszedjük a fáról, akkor annak még száraz tapintású a héja, de a tárolás elején viaszréteg keletkezik a gyümölcshéj felületén, aminek a hosszú eltarthatóságát is köszönheti.
Ezt az almát októberben szedjük. Ha hosszasan szeretnénk tárolni, akkor inkább a hónap közepéig szüreteljük le, és tároljuk hűvös, száraz helyen. Ha viszont frissen szeretnénk fogyasztani, érdemes a hónap végéig fent hagyni a fán, mert akkor lesz igazán kellemes, üde, lédús és roppanó az alma.
Ezért érdemes gyakran almát enni
Az almát fogyaszthatjuk önmagában, vagy almaléként, egészen biztosan nem fogunk benne csalódni. Nem is beszélve arról, amikor süteményekbe kerül. A nagyi almáspitéje például "igazi citrommal" fűszerezve örök emlék marad. Az alma ezen kívül bor formájában is fogyasztható, de befőttként, lekvárként és teaként is megállja a helyét. Sőt, húsok mellé is kiváló köretnek, de egy kis mézzel megbolondítva kiváló desszert lehet belőle, nem is beszélve a pongyolába bújtatott formájáról, amelyik szintén igazán finom.
Nem is csoda, hogy olyannyira kedvelt, hogy hazánkban egy személy átlagos évi almafogyasztása eléri a 25 kg-t. Magas rosttartalma mellett vitamintartalma is jelentős. A-, B- és C-vitaminban gazdag, de folsav-, kalcium-, magnézium-, kálium- és kéntartalma is magas. Vízoldékony rostanyaga a pektin, rengeteg jótékony hatással bír a szervezetre nézve. Kedvezően hat a bélflórára, csökkenti a székrekedést és a koleszterinszintet.
Az alma magas káliumszintje segít a vérnyomás csökkentésében. Mivel nyáltermelő hatása van, segít csökkenteni a fogszuvasodást, gyümölcssav tartalma jó hatással van a májra és a belekre, méregtelenítő hatása pedig segít a vese megóvásában, és a vese- és a húgysavkő kialakulásának csökkentésében. A legegészségesebb és legtáplálóbb módja az almának a nyers fogyasztás, amely a héjával együtt történik.
Ne csak az almát edd meg!
Gyerekkorunkban mennyiszer hallottuk, hogy edd meg a héját is, hiszen abban van a vitamin. Ez pedig tökéletesen igaz. Azonban, ha mégis meghámoznánk az almát, akkor se hagyjuk veszni a héját!
Az alma nagyon egészséges és finom, emellett pedig számtalan módon használható fel. Fotó: Shutterstock
Akár önmagában is elrágcsálhatjuk, hiszen igazán finom, és tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal. De próbáljuk ki úgy is, hogy az almahéjat átforgatjuk egy kis fahéjas-cukros olvasztott vajban, majd sütőpapírral bélelt tepsire terítjük és közepes hőmérsékleten, 15-20 percen át sütjük. Rögtön kész is a házi almachips.
Akár a kulacsunkba is tehetünk pár almahéjat, majd felöntve vízzel, kész a finom, almás hűsítő. Teát is főzhetünk az almahájból. Tegyük azt egy bögrébe, dobjunk mellé egy fahéjrudat vagy 1-2 szem szegfűszeget és forrázzuk le vízzel. Miután kiázott, ízesítsük mézzel.
De akár mehet a megpucolt alma a sütibe, a héját pedig vékony csíkokra vágva belekeverhetjük a salátába. Az almahéj azonban nem csak enni és inni tökéletes, hanem még természetes tisztítószerként is bevethető. Az almában található savak segítenek feloldani a makacsabb szennyeződéseket is, ezért az odaégett ételt is könnyedén el tudjuk tüntetni a serpenyőből a segítségével. Ehhez töltsünk az edénybe vizet, tegyük bele az almahéjakat, és 30 percig alacsony lángon melegítsük az edényt. Hamarosan feljön a leégett szennyeződés és könnyedén tisztítható az edény.
Az alma héja rostban gazdag, ami hosszú időre eltelít, így nem érzünk éhséget, ha elfogyasztjuk. Ráadásul a rostok hozzájárulnak a máj egészségének megőrzéséhez is, segítenek a csontok védelmében, sőt, a cukorbetegek számára is előnyösek, hiszen segítik az emésztést.
Az almahéj kvercetint tartalmaz, ami egy erős gyulladáscsökkentő vegyület, és a tüdőt és a szívet is megvédi. Kutatások igazolják, hogy az alma héjában lévő polifenolok csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet, és növelik az érrendszer rugalmasságát, ami elengedhetetlen a szív egészsége érdekében. Az almahéj számos antioxidánst is tartalmaz, ezért fontos eszköz a kezünkben a rákmegelőzés szempontjából.
Az A-, C- és K-vitamin mellett az alma héjában olyan esszenciális ásványi anyagok is megtalálhatók, mint a kálium, a foszfor és a kalcium, melyek hozzájárulnak a szív, az idegek, az agy, a bőr és a csontok egészségéhez. Az alma héja kiváló bőrradírként is. Arctisztítás után dörzsöljük át vele a bőrünket, úgy, hogy a gyümölcshús felőli része érjen az arcunkhoz. Az almában lévő savak gyengéden megtisztítják a bőrt, eltávolítják a szennyeződéseket és az elhalt hámrétegeket, sőt, még a keringést is serkentik. Az almával történő bőrradírozás után mindenképp mossuk le alaposan, és hidratáljuk is a bőrünket.
De az alma héja és a magháza is nagyon hasznos, hiszen ha felfőzzük őket, mintha lekvárt készítenénk, majd leszűrjük, magas pektintartalmú főzetet kapunk, amit felhasználhatunk például gyümölcslekvárok sűrítésére. Ha pedig végképp nem tudunk vagy akarunk mit kezdeni az alma héjával, tegyük a komposztba.
Legyen saját almafád
Érdemes a kertünkben helyet adni legalább egy almafának.
1. Az almafa kedveli a napos, világos helyeket, ezért ilyen helyet válasszunk neki a kertben. Arra is ügyeljünk, hogy amikor eléri teljes méretét, ne legyen zavaró, így ne ültessük a kerítés közelébe.
2. Az almafa nem igényes a talajra, de legjobban a jó víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású talajt kedveli.
3. Almafát konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben is vásárolhatunk. Az ideális ültetési idő ősszel és kora tavasszal érkezik el. Az ültetőgödör legyen kétszerese az almafa gyökérméretének. Ha a talaj fertőzött, alkalmazzunk talajfertőtlenítő szert. A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd tegyünk rá egy réteg földet, hogy ne érintkezzen közvetlenül az almafa gyökereivel.
4. Az almafacsemetét egyenesen állítsuk a gödörbe úgy, hogy a szemzési hely mindig kerüljön a földfelszín fölé. A tömörítés után alaposan öntözzük meg az almafacsemetét. De ne csak ekkor figyeljünk oda a folyadékpótlásra. Rendszeresen öntözzük az almafát.
5. Amikor az alma teremni kezd, idővel észrevehetjük, hogy a sok termést nem bírja el a fa. Ha nem ritkítottuk meg az almafán a termést, akkor sok gyümölcs hullhat le korán, illetve a megmaradtak nem lesznek elég nagyok és finomat. Sőt, a termés nagy súlya alatt még az is előfordulhat, hogy letörik az almafa ága.
6. Fontos, hogy amikor szükséges, pótoljuk komplex műtrágyával az almafa tápanyagveszteségét.
7. Ne feledkezzünk meg az almafa megfelelő időben történő permetezéséről sem. Arra azonban nagyon ügyeljünk, hogy pontosan kövessük a csomagolásán feltüntetett utasításokat és soha ne permetezzünk például a beporzás idején.
8. Mindig érdemes az almafa közelébe csalogatni a beporzást végző rovarokat. Ültessünk az almafa közelébe olyan növényeket, amelyek odavonzzák a beporzókat, és ne használjunk rovarirtó szereket az almafa körül. Az sem árt, ha két hétnél gyakrabban nem vágjuk a füvet, mert úgy is sok hasznos rovar fogja felkeresni a kertünket.
9. Az almafa rendszeres metszést igényel, melyről részletesen ebben a cikkünkben olvashatsz.
Az alma tehát igazán finom és egészséges, megéri neki helyet adni a kertben, a pohárban és a tányérban egyaránt.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
