Magyarország egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete azt vizsgálja európai partnerekkel együttműködve, hogyan lehet kedvezőtlen termőhelyen, aszályos körülmények között is fenntartani egyik legfontosabb alapélelmiszerünk, a burgonya termelékenységét a jövőben. A SolACE projekt eredményeként ellenállóbb növényfajtákkal és innovatív agrotechnikai megoldásokkal gazdagodhat az agrárium.
A kutatók azt vizsgálják, hogyan lehet kedvezőtlen termőhelyen, aszályos körülmények között is fenntartani a burgonya termesztését – fotó: ÖMKi
Az ÖMKi (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) erőfeszítéseinek indokoltságát különösen jól mutatja, hogy 2018-ban az aszály miatt Európa egész területén csökkent a zöldségfélék terméseredménye, a burgonyaárak pedig Európa-szerte elszabadultak.
"A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek sokkhatásként érik a növényeket, kombinált stresszhelyzeteket idéznek elő számukra. Ez azt jelenti, hogy ma már nemcsak a tápanyag-utánpótlás terén kell a műtrágyázásnál fenntarthatóbb megoldásokat találnunk, hanem a vízfelhasználás és vízmegtartó képesség fokozásában is, hiszen véges erőforrásokra, nyersanyagokra támaszkodunk – mutat a probléma lényegére Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
"A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek sokkhatásként érik a növényeket, kombinált stresszhelyzeteket idéznek elő számukra." – fotó: ÖMKi
"A SolACE-projektben arra keresünk megoldást európai partnereinkkel együtt, hogyan lehet egyik legfontosabb alapélelmiszerünket, a burgonyát együttes víz- és tápanyaghiány okozta stressz fennállása esetén is fenntartható módon, jó minőségben és elegendő mennyiségben termelni" – magyarázza a kutatás hátterét a projekt magyar koordinátora.
Az ÖMKi a hazai gazdák bevonásán alapuló, kutatói on-farm hálózatának mozgósításával üzemi teszteket végez a SolACE-projektben, amely tizennégy európai ország huszonöt kutatói, háttéripari és szaktanácsadói partnerségében valósul meg.
Az ÖMKi egyrészt a fajták ellenállóságának növelése felől közelít a megoldáshoz, másrészt új agrotechnikai módszereket alkalmaz. Előbbi esetben például egy hibrid, azaz gumó helyett magról vetett, palántával ültetett burgonyafajtát tesztelnek a biotermelés keretei között.
Az ÖMKi a fajták ellenállóságának növelését és új agrotechnikai módszerek alkalmazását vizsgálja – fotó: ÖMKi
"A hibrid burgonya a nagyüzemi termelésben egyelőre nem, a kiskertes burgonyatermelésben annál inkább reális alternatíva lehet. A megoldás kulcsa azonban az agrotechnikai innováció” – mondja Dr. Drexler Dóra.
Az ÖMKi agrotechnikai fejlesztéseinek alapja a talaj: azt keresik a magyar kutatók, miként lehet olyan vetésforgót kialakítani, amely segít a talaj szerkezetét, vízmegkötő képességét javítani, szervesanyag-tartalmát fokozni. "Ha például pillangós növényeket – borsót, babot, szóját – alkalmazunk előveteményként, azzal gazdagítjuk a talajt, mert ezek a növények köztudottan képesek a levegőből is megkötni a nitrogént” – magyarázza a projekt magyar vezetője.
Az ÖMKi alapvetése, hogy a talajban élő mikroorganizmusok is a stressztűrő képesség javításának szolgálatába állíthatók. Ezért a vetésforgó átalakítása mellett új talajoltó mikroba-kombinációk hatásvizsgálatát is végzik.
