Integrált növényvédelem: jó a földnek, jó a pénztárcának

Tarcali Gáborral, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnökével, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Karának kutatójával az integrált növényvédelemről, a forgalomból kivont növényvédő szerek ingyenes elszállításáról, a kamara és a növényorvosok gazdák életében betöltött szerepéről beszélgettünk. De szóba jött a permetezőgépek felülvizsgálatának szükségessége is.

Mit kell tudnunk a Növényorvosi Kamaráról?

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, mint szakmai köztestület, 2000-től működik törvény által létrehozott keretek között. Fő feladata a növényvédői szakmai kar munkájának segítése, érdekeinek képviselete, a növényvédelmi feladatok országos szintű szervezése, intézése, kapcsolattartás a hatóságokkal és a társszervezetekkel. A felsőfokú végzettséggel rendelkező növényvédelmi szakemberek számára kötelező a tagság: az első kategóriás növényvédő szerek felhasználására jogosító engedély kiváltása csak kamarai tagsággal lehetséges.

Jelenleg 4000 körüli a létszámunk, és emelkedő tendenciát mutat. Ez jelzi a szakma iránti igényt, tovább az is, hogy a növényorvosi képzésben egyre többen vesznek részt.

Van-e olyan szerepe a kamarának, amely a gazdálkodókkal kapcsolatos?

Nagyon sok tevékenységünk kapcsolódik a gazdálkodókhoz, vannak közvetlen és közvetett szerepeink is. A közvetlen feladatokat kamarai tagjaink, a növényorvosok látják el. Ők vannak kapcsolatban a gazdákkal, személyesen irányítva a napi növényvédelmi tevékenységeiket. Általuk juthatnak növényorvosi vényhez is. A növényorvos az ezen megnevezett növényvédő szer felhasználását a megvásárlástól kezdődően a teljes munkafolyamaton át végig követi, irányítja, felel érte.

Ez a partnerség hogyan alakul ki?

A partnerség ma már szerződéshez kötött. Jogszabályok írják elő, hogy növényvédelmi szolgáltatást csak írásbeli szerződés alapján lehet végezni. Korábban ez csupán a növényorvosi vény felírására vonatkozott, most már az egész növényvédelmi szakirányításra. Tehát gyakorlatilag egy kötelező növényorvos-gazda kapcsolat van a növényvédelemben.

Tarcali Gábor: "Egyre többen vesznek részt a növényorvosi képzésben" – fotó: Agroinform.hu

És mi az előbb említett közvetett kapcsolat a Kamara és a gazdák között?

A közvetett kapcsolatot jelenti például, hogy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nagyon sok információátadási, szemléletformálási kampányban is részt vesz. Ennek keretében oktatásokat, előadásokat tart a gazdálkodóknak. Kamaránk végzi a gazdák alapfokú növényvédelmi képzését is, a 80 órás növényvédelmi tanfolyamot. Ez által lehet hozzájutni a második kategóriás növényvédő szerek felhasználására jogosító hatósági engedélyhez, a zöld könyvhöz.

Mit jelent a gazdálkodók számára az integrált növényvédelem?

Az integrált növényvédelem legfőbb célja, hogy a lehető legkevesebb kémiai növényvédő szert használjunk. A gazdálkodóknak arra kell törekedniük, hogy minden lehetséges növényvédelmi eljárást együttesen, komplexen alkalmazva a kémiai szerek használatának mértékét a szükséges minimális szintre korlátozzák.

Milyen szabályok írják elő az integrált növényvédelmet, és hogyan lehet betartatni?

Jogszabály mondja ki, hogy a gazdálkodónak törekednie kell az integrált növényvédelem elveinek betartására, de nem rögzíti azt, hogy kötelező lenne alkalmaznia. Tehát ez inkább egy általános elvárás. Ugyanakkor különböző támogatási rendszerekben előírják az integrált növényvédelmet. Amikor indult az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program, már abban is kikötötték. Ma is vannak különböző ilyen-olyan támogatott gazdálkodási programok, ahol az integrált növényvédelem kötelező, és alkalmazását megfelelően dokumentálniuk is kell a gazdálkodónak.

Mit fed a „minden lehetséges növényvédelmi eljárás együttese”, amire az imént utalt?

Azt tudni kell, hogy az integrált növényvédelem nem most került megalapozásra. Már a 70-es években is szempont volt Magyarországon. Az integrált növényvédelemnek több eleme van, a kémiai hatóanyagok használata csupán ennek egyik része. A kémiai módszer mellett fizikai növényvédelem, valamint az agrotechnikai és az egyre perspektivikusabb biológiai növényvédelmi lehetőségek alkotják a főbb csoportjait. Ezek között nagyon egyszerű módszerek is vannak, meg olyanok is, amelyek komplex tudást igényelnek, amelyekhez szakember segítsége is szükséges.

Vegyük sorra!

A fizikai növényvédelemnek is megvan a maga helye és szerepe. Például a kapálás vagy a kultivátorozás jó szolgálatokat tehet a gyomirtásban, de minden egyéb fizikai eszközzel végzett módszer ide sorolható. Nagyon hasznosak ott, ahol ezeket megfelelő módon el lehet végezni.

Az agrotechnikai növényvédelem a mai integrált növényvédelem alapvető eleme. Komoly tervezéssel, tudással, szakmai tapasztalatokkal felvértezve, nagy odafigyeléssel kell végezni. Ekörbe tartozik a vetésváltás. Nélkülözhetetlen a növényvédelemben, hiszen ha egy növényt éveken át ugyanazon a területen termesztünk, akkor a károsítók egyre nagyobb mértékben elszaporodnak, és egy idő után egyszerűen nem lehet bírni velük. Akárhányszor permetezünk, fertőtlenítjük a talajt, alkalmazzunk is bármilyen módszert, nem járunk sikerrel.

"Az integrált növényvédelem legfőbb célja, hogy a lehető legkevesebb kémiai növényvédő szert használjunk." – fotó: Agroinform.hu

Hogy csak egy példát mondjak: a kukoricabogár megjelenése óta Magyarországon már monokultúrában nem lehetséges kukoricát termeszteni. A vetésváltás az első számú garancia, hogy eredményesek lehessünk. Kötelező is a kukoricánál. A vetésváltás a gabona esetében ugyanígy megkerülhetetlen módszer.

A megfelelő fajta kiválasztása is fontos elem, hiszen a betegségeknek, kórokozóknak való ellenálló-képesség is döntő a sikeres növényvédelemben. A fajtanemesítés ebben nagy szerepet játszik. Meg kell említeni a jó növényi kondíciót is, ami döntő fontosságú az eredményes termesztésben, a védekezés fontos eleme.

A növényvédelmi előrejelzés is kiváló eszköz a küzdelemben. Azokban a programokban, amelyekben a gazdának igazolnia kell az integrált növényvédelemben való aktív részvételét, ott a növényvédelmi előrejelzés igénybevételéről is be kell számolnia. Nagyon sokat segít a célirányos, okszerű növényvédelemben, hogy éppen akkor, és csak akkor védekezzünk, amikor a károsító megjelenése szempontjából a legideálisabb időpontban vagyunk, és egyáltalán ott van akkor a károsító.

A biológia védekezés is egyre több lehetőséget kínál. Ennek lényege a kártevők természetes ellenségeinek tudatos, általunk beállított módon való „bevetése”.

Mi a növényorvosok szerepe ebben a folyamatban?

A növényvédő szerek veszélyes kémiai anyagok, ezért nem mindegy, hogyan használjuk fel őket. A növényorvos felelőssége mindenekfelett az, hogy betartassa a jogszabályokat, odafigyeljen arra, hogy mindenki megfelelően használja ezeket. Egészséges növényi terméket úgy tudunk előállítani, hogyha a szakember a termőföldtől az asztalig végigkíséri ezt a folyamatot.

Van-e Magyarországon az integrált növényvédelemben való részvételt igazoló tanúsítvány, védjegy?

Jelenleg nincs. De tervben van az „integrált termék védjegy” létrehozása. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara élére állna ennek a folyamatnak. Ha ez létrejönne önkéntes lehetőség lenne, de mivel a piac feltehetően díjazná a védjeggyel igazolt minőséget, ez egyre több gazdát meggyőzne arról, hogy érdemes csatlakoznia. A tervezett védjegy elnevezésén is gondolkodunk még. Olyat képzelünk el, amely kifejezné, hogy egy olyan tudás alapú, magyar termékről van szó, amely a fogyasztók számára a legbiztonságosabb.

Van-e valamilyen rálátásuk arra, hogyan alakult a gazdálkodók szemlélete, hozzáállása a korszerű növényvédelemhez?

Fejlődés mindig van, a gazdálkodók igyekeznek megismerni az új technológiákat, eljárnak olyan rendezvényekre, ahol információkat kaphatnak. Ebben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a mi kamaránk is segíti őket. De a kép nagyon vegyes. Meg kell említeni azért, hogy vannak olyanok is, akik alapvető tudnivalókkal sincsenek tisztában, és segítséget sem vesznek igénybe. Sok gazdálkodó úgy próbálja megoldani a növényvédelmet, ahogy a nagyapjától, az apjától vagy a kereskedőtől hallotta. Máig élnek olyan tévhitek is, hogy az a biztos, ha többet adok növényvédő szerből, mert akkor „tuti a hatás”. Az ilyenek nagyon veszélyes „tanokra” mindig felhívjuk a figyelmet, és óvjuk tőlük a gazdálkodókat.

Mi jelenleg a Növényorvosi Kamara legaktuálisabb feladata?

A sok állandó feladatunk mellett most nagyon aktuális dolog a régi, lejárt szavatosságú, úgy is mondhatnám, történelmileg ránk maradt növényvédő szerek felderítése, és az ország ezektől való megtisztítása. Ez a Földművelésügyi Minisztériummal közös akció. Korábban történtek ugyan részleges felmérések, de mostanáig nem sikerült pénzügyi forrást biztosítani arra, hogy ezeket a készleteket meg is semmisítsék.

Környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos ez a mostani kampány, mert még a rendszerváltás előtti, valamint a rendszerváltás és az uniós csatlakozás közötti időkből származó, a forgalomból nagyon régen kivont hatóanyagok is ott lapulnak a raktárak mélyén, veszélyeztetve a biztonságot. Ezek megsemmisítése nagyon költséges dolog. Az FM most pénzügyi forrást biztosít erre, mi meg felmérjük ezeket a készleteket, és egy összesített jelentésben átadjuk a minisztériumnak.

A lejárt növényvédő szereket szankció- és díjmentesen szállítják el – fotó: Shutterstock

Meddig tart ez az akció?

November 10-éig, ezért ha bárkinél ilyen készlet van, azt javasolom, használja ki a lehetőséget, és késlekedés nélkül vegye fel a kapcsolatot a növényorvosával, vagy a területileg illetékes növényorvosi kamarával. Mindez térítésmentes, és a gazdálkodó részéről név nélkül történik, nem kell senkinek semmilyen hatósági szankciótól tartania, az akció célja nem ez.

A kamara lát-e lehetőséget a növényvédelem szempontjából a precíziós gazdálkodásban, van-e valami feladatuk ezzel kapcsolatban?

Már maguk a növényvédő szerek is olyan modern összetételűek, hogy olyan minimális mennyiségben kell kijuttatni, ami precíziós technológiát igényel. Nem kilós tételekről beszélünk, hanem grammos kijuttatásokról hektáronként. 
A növényvédelmi alkalmazástechnikában is nagyon komoly gépek vannak, no meg persze ötvenéves elavult permetezők is dolgoznak a földeken. Pedig a precízen megtervezett növényvédelmi folyamat áll vagy bukik azon, hogy megfelelően működő permetezőgéppel hajtják-e végre.

Itt szóba kell hoznom, hogy uniós előírás a permetezőgépek kötelező felülvizsgálata, amely Magyarországon egyelőre nem valósul meg. Így a magyar termelők komoly hátrányokat szenvedhetnek el, hiszen a piac egyre határozottabban megköveteli az oda kerülő termékek biztonságos előállításának nyomon követhető igazolását, ennek részeként a permetező gép EU-s szabványoknak megfelelő műszaki felülvizsgálatát igazoló hivatalos tanúsítványt is.

Van-e valami őszi, tél eleji aktuális növényvédelmi tennivaló?

A konkrét növényvédelmi tennivalókat már nagyjából elvégezték, a novemberi időjárás nem is alkalmas az efféle munkákra. Ilyenkor kell felkészülni a következő szezonra.

Hogyan kell felkészülni?

Nagyon fontos feladat egyrészt a növényvédő gépek rendbetétele, felkészítése, továbbá meg kell tervezni a következő évet. Ebbe bele tartozik a növényvédelmi tervek elkészítése is. Másrészt ilyenkor van lehetőség a gazdák képzésére: ez az időszak, amikor megkezdődnek a tanfolyamok, a továbbképzések is. Akinek a következő évben lejár az engedélye – mert ugye öt évre érvényes –, keresse meg a területileg illetékes növényorvosi kamarát a továbbképzés ügyében.

Mivel készülnek az idei növényorvosi napra?

A növényorvosi napot minden évben november második szerdáján tartjuk. Ilyenkor igyekszünk az év legaktuálisabb szakmai témáit sorra venni. Így lesz ez idén is. A sok izgalmas tárgykör közül egyet mindenképp szeretnék kiemelni: a növényvédő szerekről és a méhekről szólót. Ez különösen érzékeny téma. A neves szakember, Dr. Peter Campbell (aki az Európai Növényvédelmi Szövetség – ECPA Pollinátor Munkacsoportjának vezetője és egyben a Syngenta környezetvédelmi igazgatója) nagyon sok dolgot tesz majd helyre az előadásában.