Máris megjelentek a károsítók
Korán indult az idei növényvédelmi szezon. Egy extrém enyhe telet egy korai kitavaszodás követetett, melynek köszönhetően nemcsak a növények életfolyamatai indultak be korán, de a károsítók is nagyon hamar megjelentek.
Az elmúlt napokban igen nagy változékonyság jellemezte hazánk időjárását. A kellemes tavaszias meleg után egy erős lehűlés csapadékot, majd néhol hóesést hozott magával erős hajnali mínuszokkal kísérve. Ennek sajnos meg is lett a következménye.
A szántóföldi kultúrákban a szokottnál korábban elindult az élet. Ez érvényes mind a haszonnövényeinkre, mind azok károsítóira.
Az őszi kalászosokban várható a lisztharmat terjedése
Az őszi kalászosok kizöldültek. Téli kár nem észlelhető rajtuk. Ez nem meglepő, hiszen nem is adott okot rá a tél időjárása. Az őszi búza bokrosodás végén, délen, melegebb fekvésben már a szárba indulás kezdetén jár. A gyomirtásokat már elvégezték, a gombaölőzésekkel még többen kivárnak, mivel ahogy sűrűsödik az állomány, úgy alakul ki kedvező körülmény a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. triciti) számára.
Észlelési szinten már megtalálták a tüneteit, azonban csak gyenge szintet ért el a fertőzés, főleg a lehűlések miatt. A felmelegedéssel várhatóan a betegség terjedése felgyorsul, így az állományok vizsgálata fontos. A betegség erősödése a levélfelület tartós nedvessége miatt is valószínű.
Az őszi búzában már permeteztek a termelők, gyomok és néhol már a gombás betegségek ellen is – fotó: Kassa Gergő
A repcében a kártevők aktivitása az időjáráshoz igazodik
Az őszi káposztarepcében már a februári melegebb napok óta zajlik a repceszárormányos (Ceutorhynchus quadridens) és a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) rajzása, így a területek többségében már szükség volt legalább egy védekezésre ellenük.
A táblánként igen eltérő volt az egyedszám, így a védekezés szükségességét a helyi csapdafogások határozták meg. Ahol azonban a kezeléssel megcsúsztak, ott a melegebb napokon a csapdázott ormányosok egyedsűrűsége meghaladta a napi 40 darabot. A meleg hatására az imágók március eleje óta rakják a tojásaikat a repce szárába és levélnyelébe, sőt az első lárvák már kikeltek és károsítanak. Így ez ellen már nem tehetünk semmit, csak reméljük, hogy sikeres volt az eddigi védekezés.
A kártevők aktivitása az aktuális időjáráshoz igazodik, így most kevésbé aktívak az ormányosok, és a repcefénybogár (Meligetes aeneus) betelepedése is várat még magára. Az őszi káposztarepcén a virágkezdemény már látható, bár még jobbára megbújik a levelek között. Viszont a délebbi területeken néhol már zöldbimbós állapotban vannak a növények, ami vonzza a fénybogarakat. Emiatt folyamatos szemlézésre van szükség, hiszen amint újra berobban a meleg idő, számíthatunk a bogarak tömeges betelepedésére. Azaz nagyon résen kell lennünk!
A csapadékos időjárás a növény fejlődésének szempontjából kedvező, viszont segíti a gombás betegségek, így a fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) terjedését is.
A repce már zöldbimbós állapotú, de a virágok kiemelkedése még nem történt meg – fotó: Lepres Luca
A szántóföldeken folyamatban van a magágykészítés a kapások alá. Érdemes figyelembe venni, hogy a talajlakó kártevők szintén könnyen átteleltek, ezért a felvételezések elvégzése kihagyhatatlan lépés.
Az almafalisztharmat erős fertőzési nyomására számítsunk
Az almaültetvények fejlettségi állapota változó, de nagyrészt az egérfüles állapotot lehet látni. Az aprócska leveleken azonnal megjelenik a közönséges levélpirosító almalevéltetű (Dysaphis devecta). Közepes fertőzöttség esetén védekezzünk felszívódó készítménnyel, hogy a levelek besodródását, torzulását megelőzzük.
Már az apró leveleken is felfedezhetjük a levélpirosító almalevéltetű kárképét – fotó: Lepres Luca
Ekkorra már a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) primer tünetei is megjelenhetnek. Ezeket metszéssel távolítsuk el, de kénes kezeléssel szintén lehet a fertőzést csökkenteni. Sajnos az idei extrém enyhe tél ebben az esetben is kedvezett a kórokozónak, így erős induló fertőzési nyomással kell számolnunk.
Nehéz helyzetben vannak a csonthéjasok
A csonthéjas gyümölcsfák újra nehéz helyzetben vannak. Mint általában, most is a kajszibarack van a legnagyobb veszélyben. Immár a kései virágzású fajták is teljes pompában vannak. Ez azt jelenti, hogy növényvédelmi szempontból a legkritikusabb fenológiai fázisba léptek, hiszen ekkor a legérzékenyebbek a moníliás virág- és hajtásfertőzésre. Na meg, ha ez nem lenne elég, még kései fagyok is tizedelik a termést. A hét időjárása igen rosszul alakul, hiszen a beígért mínusz 5 fok alatti hajnali hőmérsékletek végzetesek a virágokra és ezáltal a termésre.
Visszatérve a monília (Monilinia laxa, M. fructicola) elleni védekezésre, a fagyveszélytől függetlenül is érdemes elvégezni. Gyakran a fagykár miatt nem termő fákat nem védik az év során, ami azonban később visszaüt.
Kései fagytól megbarnult kajszibarackvirágok – ebből már nem lesz gyümölcs – fotó: Lepres Luca
Az őszibarack és a szilva szintén virágzik, vagy a virágzás kezdetén jár. A moníliás virágfertőzés elleni védekezés esetükben is kötelező feladat. Ez érvényes a cseresznyefákra is, mivel már fehérbimbós vagy aközeli állapotban vannak.
A cseresznye már közelít a fehérbimbós állapothoz - készüljünk fel a monília elleni védekezésre – fotó: Lepres Luca
A monília mellett az őszibarack tafrinás levélfodrosodása (Taphrina deformans) elleni védekezés is meghatározó jelentőséggel bír ilyenkor. A levélfodrosodás járványos terjedéséhez hideg és csapadékos napok kellenek, ami most meg is valósult. Ráadásul a fertőzésveszély csak tartós felmelegedés után múlik el.
A szőlő könnyezése már a melegebb napokon megindult, de az erős lehűlések lassítják a fejlődését. Ahol korábban rügykár előfordult, ott érdemes a kártevő után kutatni. Az elkövetők az ékköves faaraszoló (Peribatodes rhomboidaria) hernyói lehetnek.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
