A savanyú káposzta nem véletlenül sokunk kedvence. Elképesztően finom, és persze nagyon egészséges. Önmagában fogyasztva is szeretjük, de kiváló különböző ételek alapanyagaként is, így például a székely káposzta, vagy a töltött káposzta hozzávalójaként. Remek nyersen, főzve, párolva, sütve, vagy éppen salátának. Elődeink is nagyon gyakran fogyasztották, különösen télen, hogy elkerülje őket a betegség. Tegyük ezt mi is!
Ismerd meg a savanyú káposzta titkait
A savanyú káposzta fejeskáposztából készül. A fejeskáposzta C-vitaminban nagyon gazdag, és szerencsére ezt a savanyítás során sem veszíti el. Nem véletlenül tett jó szolgálatot annak idején a skorbut ellen a tengerészek között. De a savanyú káposzta a C-vitaminon kívül B1-vitamint, niacint, karotint, foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is tartalmaz.
A savanyú káposzta igazi szuperélelmiszer. Fotó: Shutterstock
Ráadásul igen kevés szénhidrátot, viszont annál több élelmi rostot tartalmaz. A savanyú káposztában található tejsav nem csak azt akadályozza meg, hogy megromljon, hanem nagyon sokat tesz a bélrendszerünkért is. A tejsavbaktériumok, vagy más néven a laktobaktérumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki a hatásukat. Segítenek, hogy egy betegség, a túl sok stressz, vagy antibiotikum szedés után helyreálljon a bélrendszerben az egyensúly, így fel legyünk vértezve a különféle betegségekkel szemben.
A sok rost pedig szintén csodát tesz az emberi szervezettel, hiszen minden oda nem illő salakanyagot kitakarítanak a bélrendszerből, emellett pedig megkötik a vizet. Éppen ezért nem célszerű kiönteni a savanyú káposzta levét, hanem inkább igyunk meg belőle naponta 1 deciliterrel. Főzve sem csökken a savanyú káposzta hatása
Szerencsére azonban nem csak nyersen ilyen hasznos a savanyú káposzta. Habár a főzés során veszít a C-vitamin-tartalmából, így is nagyon sok marad benne. Mindenesetre arra ügyeljünk, hogy ne főzzük túlságosan hosszú ideig, hiszen annál kevesebb marad benne a vitaminokból.
Azonban azok, akiknek problémája van az emésztőrendszerével, az epéjükkel, és gyakran puffandnak, nem ajánlott a savanyú káposzta fogyasztása.
Készíts saját káposztából savanyút
Mivel a fejes káposzta nagyon kedveli a fényt, így a kert legvilágosabb helyét válasszuk ki számára. Ezen kívül a talajra is igényes, így tápanyagban, humuszban gazdag, jó vízellátású, porhanyós felső talajrétegű talajra lesz szükség ahhoz, hogy jó fej legyen a káposzta és szépen teremjen.
A tápanyagok közül leginkább nitrogénre lesz szüksége a fejes káposztának. Habár magas a nitrogén szükséglete, nagyon óvatosan kell adagolni, mert ha túlságosan sokat kap belőle, nem lesz olyan magas a tápanyag tartalma, és hamarabb meg is fog romlani.
Az alaptrágyázás során szerves trágyát, foszfor tartalmú műtrágyát és a kálium 70%-át kell a talajba juttatni. Az ültetés előtt kerüljön sor az indítótrágyázásra, amikor a kálium többi részét és a nitrogén 30%-át juttatjuk a talajba. Korai termesztés esetén egynél többször ne fejtrágyázzunk.
A savanyú káposzta önmagában, és ételek hozzávalójaként is nagyon finom és egészséges. Fotó: Shutterstock
Mivel a káposzta nagyon vízigényes, csak akkor lesznek kellően nagyok a fejek, ha megfelelő mennyiségű vizet kapnak. Ezen kívül rendszeresen kell gyomtalanítani is a káposztát, és a kártevői ellen is védekeznünk kell. A káposztát a tripszek és káposztalepke támadja meg leggyakrabban.
A fejes káposzta palántákhoz már februárban elvethetjük a magokat, azonban tartsuk őket a ház melegében, és csak április elején ültessük ki, a jól előkészített ágyásokba. A palántákat ültessük 50 x 50 cm-es tőtávolságra, hogy elég helye legyen a fejeknek.
Amikor pedig a fejek elérik a megfelelő méretet, itt az ideje a betakarításnak. A káposztafejet éles késsel vágjuk le a tövénél, távolítsuk el róla a sárga, hibás leveleket, majd tegyük száraz, hűvös helyre. A káposzta legfeljebb két hétig tárolható a hűtőszekrényben, de a pincében akár 3 hónapig is el fog állni.
Így marad ropogós a savanyú káposzta
A savanyú káposzta igazi szuperétel, hiszen rengeteg C- és B12-vitamin van benne, de sok ballasztanyagot is tartalmaz, és probiotikus hatásának köszönhetően kiválóan segíti az emésztést. Ehetjük magában, de készíthetünk belőle hagymás, borsos, olajos salátát, székelykáposztát, vagy akár töltött káposztát is. A legjobb pedig a házi készítésű savanyú káposzta. El lehet készíteni hordóban is, de mi most egy ennél jóval egyszerűbb, otthoni elkészítési módot javaslunk.
Először is, tisztítsuk meg a káposztát és vegyük le a külső leveleit. A szebbeket tegyük félre, mert ezek majd jók lesznek a töltött káposztához. Vágjuk negyedekre a káposztafejeket, vegyük ki a torzsát, majd a káposztát gyaluljuk vékony csíkokra.
Adjunk hozzá kilogrammonként 1,5 dkg sót, és alaposan gyúrjuk össze, hogy a káposzta levet eresszen. Mossunk el és főzzünk ki egy nagy üveget. Tegyük bele a káposztát és nyomkodjuk le úgy, hogy a lé ellepje, de felette maradjon egy kis hely. Tegyünk a tetejére kilogrammonként 1 teáskanál köménymagot, 1 db babérlevelet és ne feledkezzünk meg a félretett levelekről sem, azokat is tegyük bele. Majd zárjuk le légmentesen az üveget, és vigyük sötét, hűvös helyre. 2 hét múlva már meg is kóstolhatjuk a ropogós, házi savanyú káposztát.
Mindenkinek jó egészséget, és savanyú káposztában gazdag étkezéseket kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
