Kora tavaszi kártevők
Elsőként a repceszárormányossal (Ceutorhynchus quadridens) és a nagy repceormányossal (Ceutorhynchus napi) találkozhatunk a repcében. Az ormányos bogarak már kora tavasszal, 6-8 Celsius-fokos hőmérséklet esetén megkezdik betelepedésüket a repcetáblákba a füves, bokros erdő- és táblaszélekről, ahol teleltek. Betelepedésük 15 Celsius-fok körüli hőmérsékleten válik folyamatossá, ekkor megkezdik az érési táplálkozásukat is, majd ezután párosodnak és petét raknak.
Az igazi károsítást a lárvák okozzák a növényben. Eleinte a levélnyelekben kezdik meg táplálkozásukat, majd eljutnak a repce szárába is. A károsításuk következtében a repce fejlődése visszamarad, a növény torzul. Sok esetben a kártétel felismerhető a repce szárának felrepedéséről. Ez a repedés pedig utat nyithat olyan kórokozóknak, mint a fóma (Phoma lignam).
Sárga lap a repcetáblában – segítségével nyomon követhetjük az ormányos bogarak betelepedését a repcetáblába – A szerző felvétele
Az ormányos bogarak betelepedését nyomon követhetjük sárga tálakkal vagy sárga ragacsos lapokkal. Azaz ezeket az eszközöket használhatjuk a kártevők előrejelzésére. Ez a módszer akkor lesz igazán informatív, ha 2-3 naponta ellenőrizzük a csapdákat és vezetjük a csapda fogásait egy táblázatban. A csapdafogások eredményeinek a küszöbértéke 15 db repceszárormányos/sárga tál/3 nap, illetve 10 db nagy repceormányos/sárga tál/3 nap. Ha az ormányosok száma eléri ezt az értéket, szükségessé válik ellenük a védekezés.
A növényvédőszer-kivonások miatt a klórpirifosz hatóanyagú rovarölőszereket már nem használhatjuk ellenük. Így maradtak a már jól ismert piretroid hatóanyagú készítmények, azaz a deltametrint, cipermetrint, lamda-cihalotrint, gamma-cihalotrint tartalmazó rovarölőszerek.
A kezelések tervezésekor mindenképp vegyük figyelembe a rá következő időszak időjárását is. Előfordulhat, hogy a rajzás megindulását félbeszakítja egy hirtelen bekövetkező erőteljes lehűlés, amikor a betelepült bogarak a repce tövénél hibernálódnak, nem mozognak, ezért nem találkoznak a kipermezetezett inszekticiddel, így a kezelés nem lesz hatásos ellenük.
Szárormányos a repce tövénél megbújva – A szerző felvétele
Virágzáskori kártevők
A repcefénybogár (Meligethes aeneus) már a repce zöldbimbós fenológiai állapotában megkezdi károsítását és betelepülését a repcetáblákba. Ha ekkor egy hűvösebb időjárás lassítja a növények fejlődését, és a bimbós állapot hosszan eltart, a fénybogár rendkívül nagy gazdasági kárt tud okozni.
A repcefénybogár pollenfogyasztó, ami arra készteti, hogy kirágja a virágbimbókat. A bimbók a rágás következtében elszáradnak, majd lehullanak, és nem marad más, mint a felkopaszodott virágtengely, tehát a becőképződés elmarad. Ezáltal jelentős terméscsökkenést okozhatnak. Így fontos az ellenük való védekezés megfelelő időzítése. A kezelés akkor válik szükségessé, ha növényenként 3 egyedet találunk.
Zöld bimbós állapotig ellenük is használhatunk piretrodokat, habár egyre több esetben tapasztalták a piretroidokra rezisztens egyedek megjelenését. A piretriodrezisztens fénybogár-populációk ellen kiváló hatékonyságú az indoxakarb hatóanyag, mely fontos része lehet a repcerovarölő szerek rotációjának. Virágzás kezdetétől már óvatosabban kell választanunk hatóanyagot. Ekkor az acetamiprid hatóanyagú inszekticidek jöhetnek szóba, melyek a méhekre nem jelöléskötelesek, vagy a méhekre mérsékelten kockázatos piretroidtartalmú szerek (pl. lambda-cihalotrin, tau-fluvalinát), melyek méhkímélő technológia alkalmazása mellett kijuttathatóak.
Ormányos bogarak és repcefénybogár a repce nyíló virágán – A szerző felvétele
A repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis) sárgabimbós állapotban kezdi meg tömeges betelepedését a repcetáblákba, majd megkezdi érési táplálkozását, hogy felkészüljön a peterakás időszakára. Petéit a becőkbe helyezi, ahol a lárvák a kelést követően a magokat fogyasztják. Így a fő károsítást a repcebecő-ormányos esetében is a lárva végzi. A védekezést ellenük szintén megfigyelésre alapozva végezzük el, melyet elvégezhetünk hálózással vagy sárga tálakkal.
A védekezést tehát az imágók ellen hajtjuk végre, ami gyakran a virágzás idejére esik. Így ez esetben is az első és legfontosabb a méhek védelme!
Ormányos bogarak és egy bundásbogár a virágzó repcén – A szerző felvétele
A repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae) számára a repcebecő-ormányos becőkárosítása ad igazán jó lehetőséget arra, hogy petét rakjon. A más kártevők által keletkezett becősérülésekre rakja tojásait, így a becők belsejében kelő lárvák szintén a magokat veszélyeztetik. A gubacsszúnyog rajzása is a virágzás idején zajlik, külön védekezést azonban nem igényel.
A bundásbogár is kedveli a repce virágát – A szerző felvétele
A virágzás során a fentebb említett rovarok mellett a bundásbogár (Epicometis hirta) is megjelenik és károsítja a virágrészeket, ami miatt elmaradhat a termékenyülés. Ellene nincs engedélyezett növényvédő szer, de a repcefénybogár és a repcebecő-ormányos elleni kezelések a repcén lévő bundásbogarak ellen is hatnak.
Permetezés virágzásban – A szerző felvétele
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy bizonyos szerkombinációk (tebukonazol+acetamiprid) is okozhatnak méhpusztulást. Ezért a növényvédelmi kezelések előtt mindenképp konzultáljunk egy növényvédelmi szakemberrel, hogy a használni kívánt szerek kombinálhatóak-e negatív következmények nélkül!
