Növényvédelmi előrejelzés: Érdemes már most védekezni a levéltetvek ellen!

Tudom, már megkezdődött a repcével, tudom, mára már a repce is fontos növényünk lett, mégis sokan úgy gondoljuk, hogy az igazi indulást az őszi búza vetése jelzi. Október van, s megkezdődött ez a hatalmas munka, hiszen 1 millió hektárnál is nagyobb területen kell elvetni a jövő évi kenyérnekvalót.

Itt már védekeztek az egyszikűek ellen – fotó: Agroinform.hu

Időjárásunk eléggé változékony, az őszies jellegét igazából az éjszakai lehűlések mutatják és az abból fakadó bőséges reggeli harmat. Ugyanakkor a nappali hőmérsékleti csúcsok új rekordot hoztak sokéves átlagban is. Így van ez a cikk írásakor is, délelőtt esik, de a következő napok ismét szárazabb, melegebb időszakot ígérnek. Aztán a hét legvégén vagy a jövő hét elején újabb csapadékos időszak érkezik.

Táplálkozik – és talál táplálékot a katicabogár – fotó: Agroinform.hu

Vetik az őszi búzát, betakarították a napraforgót

Napjaink legfontosabb feladata az őszi búza vetése, illetve az ehhez szükséges, jó minőségű magágy készítése. Ahogy fejtegettem korábban, az időjárás és a kedvező talajállapot segítségünkre lesz ebben. A folyamat viszont korábban kezdődik, a nyári betakarítású növények tarlójának elmunkálása, az árvakelések bedolgozása. Még mindig lehet találni árvakelést a táblákon, s azokon kórokozók és kártevők – főleg levéltetvek (Aphididae) – szaporodnak. Félő, hogy ezek lesznek majd az új fertőzések kiindulópontjai, ezek adják majd a fertőzési forrást.

Jól haladt a napraforgó betakarítása, a termés legnagyobb része már magtárakban van, a gépekre váró táblákon a madarak és nagyvadak gyorsan pusztítják a termést. Ez is indokolja a gyors munkát.

A betakarítást általában követte a szárzúzás, majd a tárcsás talajmunka. Van esély a jó minőségű magágy készítésére napraforgó után, s mehet az őszi búza.

A kukorica betakarítása is halad, de a későbbi kezdés és nagyobb termőterület miatt még nagy terület várja a kombájnokat. Kártevők már nincsenek a növényeken, a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) okozhat még kellemetlenséget a fertőzés erősödésével. Egyelőre kedvező a helyzet, a csapadékos napok után a csövek gyorsan felszáradtak, s a csőpenész nem terjedt tovább. A lábon álló terület fogyásával a nagyvadak egyre nagyobb tömegben telepednek be a táblákba, s egyre nagyobb intenzitással táplálkoznak ott. A megoldást a veszélyeztetett táblák gyors betakarítása adja.

Beszáradt és nem terjed a fuzáriumos csőpenész – fotó: Agroinform.hu

Kukorica után kisebb területen vetnek őszi búzát, de a korai fajták esetében ez megoldható. Több helyen látni a betakarítógépek után gyorsan megjelenő szárzúzókat, majd a tárcsás elmunkálást, valószínűleg erre készülnek.

A repcében már most érdemes védekezni a levéltetvek ellen

Sajnos a repce állapota a kezdeti – vetés előtti és vetés időszakában tapasztalható – biztató kép után romlott. A szeptemberben kiszáradó talajban lassú, egyenetlen keléssel jelent meg a csíranövény. Erre vártak a bolhák, s tömegesen lepték el a kis növényeket. Kártételük és a száraz körülmények hatása összegződött, a repce megrekedt fejlődésében. A közelmúltban kapott csapadék sokat segített a növényeken, gyorsan megugrottak fejlődésükben.

Közben betelepedett a repcedarázs (Athalia rose), tojást rakott, s mostanra a kis lárvák már károsítják a fejlődő leveleket. Így aztán a táblák nagy részén a heterogén állomány már nem egyenlítődik ki, vagy csak részben. Egy táblán belül találhatunk 4 leveles és csíranövényt is. Az előbbi kártevők a Dunántúlon kisebb veszélyt jelentenek, míg a keleti országrészben már eddig is komoly kárt okoztak. Nincs különbség a levéltetvek (Myzus persicae, Brevicoryne brassicae) betelepedésében. Igaz, a népesség gyarapodása, a kolóniák kialakulása csak lassú, mégis érdemes már most védekezni ellenük, hisz önmagukban is és a vírusterjesztés útján is kárt okoznak.

Az Alföld északi peremvidékén észlelték a káposztamoly (Plutella xylostella) betelepedését a repcetáblákra. A hernyó a fonák felől rágja a leveleket, s a nagy hernyók már „ablakosítanak”, vagyis teljesen átrágják a levéllemezt. Így kárképük könnyen összetéveszthető a repcedarázs kárképével, de a hernyó-álhernyó egyértelmű választ ad a kártevő kilétére. Hosszú, fagymentes ősz során tetemes kárt tud okozni, különösen, ha a repcedarázs is betársul a károsításba.

A káposztamoly hernyója és kárképe repcén – fotó: Agroinform.hu

Dunántúlon figyelték meg a repceperonoszpóra (Peronospora parasitica) fertőzését, s a betegség terjedése várható a kissé hűvös, csapadékos időszakban. Nehéz a védekezési döntés, hisz az egyenetlen, heterogén táblaképet mutató állományok sorsa is bizonytalan.

Bizony ez eléggé heterogén állomány – fotó: Agroinform.hu

Szintén nehéz kérdés az őszi regulátoros kezelés. A 4-(6) leveles növényeknél már itt a kezelés ideje, de mellettük ott van a csíranövény is. A gyomosodás általános, a korai posztemergens kezeléseket ajánlott elvégezni.

A gyümölcsösökben már nem veszélyeztetnek kártevők

Szedik a gyümölcsöt az almáskertekben és a körtésekben. Lassan a késői érésű fajták is sorra kerülnek. Kártevők, kórokozók már nem veszélyeztetnek, a termés minőségét a szüret időzítése és a gyümölcs kezelése biztosítja.

A poloskák már mindenen megjelennek – fotó: Agroinform.hu

A csonthéjasok már letermettek, az őszi lombfertőtlenítés van soron. Megkezdődött a lombhullás, amit cseresznyén, meggyen a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii) erősít, őszin, kajszin a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) indított el, s a dión a baktériumos (Xanthomonas arboricola pv. juglandis) és a gnomoniás foltosság (Gnomonia leptostyla) elősegített.

Szedik a diót is. A dióburoklégy (Rhagoletis completa) rajzása már általában leállt. A nyüvei azonban még ott vannak a termés burkában, illetve most húzódnak a talajba telelésre.

Szőlőben ajánlott a lombfertőtlenítés

Halad a szőlő szedése is. A vékonyhéjú fajták szedése a végéhez közelít, ami csökkenti a szürkepenész (Botrytis cinerea) fertőzésére való fogékonyságot. A kékszőlők általában egészségesek, s hamarosan azok is sorra kerülnek. Ha lehet még, akkor a lisztharmat (Uncinula necator) fertőzöttség erősödött a lombozaton, érzékeny fajták zöld részein mindenhol megtalálható. Ennek hatása az idei termésre már csekély, jelentőségét a kazmotéciumok mennyisége és érése adja.

Egy lombfertőtlenítés szüret után sokat segít a jövő évi indulásban.

A muslicák száma kissé ingadozó, de alapvetően emelkedő. Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) és a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) egyaránt megtalálható az érett szőlőkben. Ebben a szakaszban már a szüret lesz a megoldás.

Egészséges fürt, reméljük, szüretig így marad – fotó: Agroinform.hu

Idén kevésbé volt látványos a fitoplazmás (pl. Flavescence doree) tünetek megjelenése, de még most is felismerhetőek a beteg tőkék. A megjelölés és a kivágás, eltávolítás fontos feladat.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints az Agroinform Növényvédelem rovatára!