Tudom, már megkezdődött a repcével, tudom, mára már a repce is fontos növényünk lett, mégis sokan úgy gondoljuk, hogy az igazi indulást az őszi búza vetése jelzi. Október van, s megkezdődött ez a hatalmas munka, hiszen 1 millió hektárnál is nagyobb területen kell elvetni a jövő évi kenyérnekvalót.
Most biztatóak a jelek, kedvezőek vagy afelé hajlanak a körülmények. Szeptemberben bő háromhetes meleg, száraz időszak nehezítette a talajmunkákat, de a hónap végére megjött az első eső, s ezzel egy csapadékosabb időszak érkezésének is örülhetünk. Jött eső szeptember végén is, a mögöttünk lévő hétvégén is, s a talajok lassú feltöltődése megkezdődött. Már sok helyen észlelhető a változás, van nedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében is, de találhatunk még száraz, rögös talajú táblákat is.
Itt már védekeztek az egyszikűek ellen – fotó: Agroinform.hu
Időjárásunk eléggé változékony, az őszies jellegét igazából az éjszakai lehűlések mutatják és az abból fakadó bőséges reggeli harmat. Ugyanakkor a nappali hőmérsékleti csúcsok új rekordot hoztak sokéves átlagban is. Így van ez a cikk írásakor is, délelőtt esik, de a következő napok ismét szárazabb, melegebb időszakot ígérnek. Aztán a hét legvégén vagy a jövő hét elején újabb csapadékos időszak érkezik.
Táplálkozik – és talál táplálékot a katicabogár – fotó: Agroinform.hu
Vetik az őszi búzát, betakarították a napraforgót
Napjaink legfontosabb feladata az őszi búza vetése, illetve az ehhez szükséges, jó minőségű magágy készítése. Ahogy fejtegettem korábban, az időjárás és a kedvező talajállapot segítségünkre lesz ebben. A folyamat viszont korábban kezdődik, a nyári betakarítású növények tarlójának elmunkálása, az árvakelések bedolgozása. Még mindig lehet találni árvakelést a táblákon, s azokon kórokozók és kártevők – főleg levéltetvek (Aphididae) – szaporodnak. Félő, hogy ezek lesznek majd az új fertőzések kiindulópontjai, ezek adják majd a fertőzési forrást.
Jól haladt a napraforgó betakarítása, a termés legnagyobb része már magtárakban van, a gépekre váró táblákon a madarak és nagyvadak gyorsan pusztítják a termést. Ez is indokolja a gyors munkát.
A betakarítást általában követte a szárzúzás, majd a tárcsás talajmunka. Van esély a jó minőségű magágy készítésére napraforgó után, s mehet az őszi búza.
A kukorica betakarítása is halad, de a későbbi kezdés és nagyobb termőterület miatt még nagy terület várja a kombájnokat. Kártevők már nincsenek a növényeken, a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) okozhat még kellemetlenséget a fertőzés erősödésével. Egyelőre kedvező a helyzet, a csapadékos napok után a csövek gyorsan felszáradtak, s a csőpenész nem terjedt tovább. A lábon álló terület fogyásával a nagyvadak egyre nagyobb tömegben telepednek be a táblákba, s egyre nagyobb intenzitással táplálkoznak ott. A megoldást a veszélyeztetett táblák gyors betakarítása adja.
Beszáradt és nem terjed a fuzáriumos csőpenész – fotó: Agroinform.hu
Kukorica után kisebb területen vetnek őszi búzát, de a korai fajták esetében ez megoldható. Több helyen látni a betakarítógépek után gyorsan megjelenő szárzúzókat, majd a tárcsás elmunkálást, valószínűleg erre készülnek.
A repcében már most érdemes védekezni a levéltetvek ellen
Sajnos a repce állapota a kezdeti – vetés előtti és vetés időszakában tapasztalható – biztató kép után romlott. A szeptemberben kiszáradó talajban lassú, egyenetlen keléssel jelent meg a csíranövény. Erre vártak a bolhák, s tömegesen lepték el a kis növényeket. Kártételük és a száraz körülmények hatása összegződött, a repce megrekedt fejlődésében. A közelmúltban kapott csapadék sokat segített a növényeken, gyorsan megugrottak fejlődésükben.
Közben betelepedett a repcedarázs (Athalia rose), tojást rakott, s mostanra a kis lárvák már károsítják a fejlődő leveleket. Így aztán a táblák nagy részén a heterogén állomány már nem egyenlítődik ki, vagy csak részben. Egy táblán belül találhatunk 4 leveles és csíranövényt is. Az előbbi kártevők a Dunántúlon kisebb veszélyt jelentenek, míg a keleti országrészben már eddig is komoly kárt okoztak. Nincs különbség a levéltetvek (Myzus persicae, Brevicoryne brassicae) betelepedésében. Igaz, a népesség gyarapodása, a kolóniák kialakulása csak lassú, mégis érdemes már most védekezni ellenük, hisz önmagukban is és a vírusterjesztés útján is kárt okoznak.
Az Alföld északi peremvidékén észlelték a káposztamoly (Plutella xylostella) betelepedését a repcetáblákra. A hernyó a fonák felől rágja a leveleket, s a nagy hernyók már „ablakosítanak”, vagyis teljesen átrágják a levéllemezt. Így kárképük könnyen összetéveszthető a repcedarázs kárképével, de a hernyó-álhernyó egyértelmű választ ad a kártevő kilétére. Hosszú, fagymentes ősz során tetemes kárt tud okozni, különösen, ha a repcedarázs is betársul a károsításba.
A káposztamoly hernyója és kárképe repcén – fotó: Agroinform.hu
Dunántúlon figyelték meg a repceperonoszpóra (Peronospora parasitica) fertőzését, s a betegség terjedése várható a kissé hűvös, csapadékos időszakban. Nehéz a védekezési döntés, hisz az egyenetlen, heterogén táblaképet mutató állományok sorsa is bizonytalan.
Bizony ez eléggé heterogén állomány – fotó: Agroinform.hu
Szintén nehéz kérdés az őszi regulátoros kezelés. A 4-(6) leveles növényeknél már itt a kezelés ideje, de mellettük ott van a csíranövény is. A gyomosodás általános, a korai posztemergens kezeléseket ajánlott elvégezni.
A gyümölcsösökben már nem veszélyeztetnek kártevők
Szedik a gyümölcsöt az almáskertekben és a körtésekben. Lassan a késői érésű fajták is sorra kerülnek. Kártevők, kórokozók már nem veszélyeztetnek, a termés minőségét a szüret időzítése és a gyümölcs kezelése biztosítja.
A poloskák már mindenen megjelennek – fotó: Agroinform.hu
A csonthéjasok már letermettek, az őszi lombfertőtlenítés van soron. Megkezdődött a lombhullás, amit cseresznyén, meggyen a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii) erősít, őszin, kajszin a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) indított el, s a dión a baktériumos (Xanthomonas arboricola pv. juglandis) és a gnomoniás foltosság (Gnomonia leptostyla) elősegített.
Szedik a diót is. A dióburoklégy (Rhagoletis completa) rajzása már általában leállt. A nyüvei azonban még ott vannak a termés burkában, illetve most húzódnak a talajba telelésre.
Szőlőben ajánlott a lombfertőtlenítés
Halad a szőlő szedése is. A vékonyhéjú fajták szedése a végéhez közelít, ami csökkenti a szürkepenész (Botrytis cinerea) fertőzésére való fogékonyságot. A kékszőlők általában egészségesek, s hamarosan azok is sorra kerülnek. Ha lehet még, akkor a lisztharmat (Uncinula necator) fertőzöttség erősödött a lombozaton, érzékeny fajták zöld részein mindenhol megtalálható. Ennek hatása az idei termésre már csekély, jelentőségét a kazmotéciumok mennyisége és érése adja.
Egy lombfertőtlenítés szüret után sokat segít a jövő évi indulásban.
A muslicák száma kissé ingadozó, de alapvetően emelkedő. Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) és a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) egyaránt megtalálható az érett szőlőkben. Ebben a szakaszban már a szüret lesz a megoldás.
Egészséges fürt, reméljük, szüretig így marad – fotó: Agroinform.hu
Idén kevésbé volt látványos a fitoplazmás (pl. Flavescence doree) tünetek megjelenése, de még most is felismerhetőek a beteg tőkék. A megjelölés és a kivágás, eltávolítás fontos feladat.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints az Agroinform Növényvédelem rovatára!
_fill_540x300_0.jpg)
