Sokan követik a mezőgazdasági munkák haladását, s számukra meg mindannyiunk számára jó hír, hogy október 23-án néhol már vetettek a gépek, majd a következő napokban egyre több helyen folytatódott az őszi munka. Sokat segített ebben az időjárás alakulása.
Emlékezetes, hogy október közepén (13-14-én) minimum 2 napig szakadt az eső, majd az azt követő időszakban több-kevesebb mennyiség szinte mindennap esett. Sáros talaj, összefolyt felszíni víz, s az őszi munkák megállása lett a következmény. Akkor eléggé elkeserítő volt a pillanatnyi helyzet, s a jövő sem ígért sokkal jobbat. Aztán mégis fordult az időjárásunk alakulása, kicsit melegedő, kicsit naposabb, kicsit szeles napok jöttek, s a talaj felszíne lassan szikkadni kezdett. Szerencsére maradt ez a szárító hatású időjárás, így 23-án, homokos, lazább szerkezetű talajon újra elindulhattak a vetőgépek.Güzüegérvár egy ültetvényben – fotó: Agroinform.hu
Az időjárás-előrejelzés szerint szombatra vártunk kevés esőt, de az csak vasárnapra érkezett meg, így szombaton még lehetett dolgozni. Vasárnap aztán esett, az a 2-10 mm, ami akkor érkezett, újra sárossá tette a talajfelszínt, de ez a nedvesség leszivárgott, másrészt elpárolgott. Hétfőn a Dunántúlon már láttam talajmunkát végző gépsort, s jó minőségű magágy készült. A kedd is napsütést hozott, kellemes őszies hőmérsékletet, ami tovább javította a helyzetet, támogatta a munkákat. Sajnos a hét második felében többször érkezhet kevés csapadék, s vele együtt a hőmérséklet is lassan csökken. Fagyok még mindig nem várhatóak. Helyette jön az ilyenkor szokásos ködös reggel, bőséges harmat, magas relatív páratartalom.
Elmaradásban van a kukorica betakarítása
Eddig csak az őszi búza vetéséről esett szó, de van még betakarításra váró termény is. A kukorica betakarítása – főleg a kényszerű leállás miatt – időarányosan elmaradásban van, kimondottan sok a lábon álló tábla a Dunántúlon. Az esős napok miatt újra megnőtt a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) fertőzésének a veszélye. A mostani szemlén valóban lehetett találni olyan csöveket, ahol a korábbi fertőzés erősödött, friss fertőzésre utaló tünetet lehetett látni. A nagyvadak kártétele fokozódik, más károsítás nem fenyegeti a termést.
Lassan növekszik a csőfuzáriummal fertőzött terület – fotó: Agroinform.hu
Újra dolgoznak a gépek, halad a vetés
Az őszi árpát általában időben elvetették, így az esők segítették a kelését, majd a fejlődését. Mostanra már 3-(5) leveles állapotot is elért a korábban vetett állomány. Néhány levélen valamely levélfoltosság elmosódott, kezdeti tünete látható, de ez ebben az állapotban még csak észlelés. A következő időszak időjárása befolyásolja a fertőzés tüneteinek kiteljesedését, bár mások már jobban meghatározható látképben a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) tüneteit figyelték meg a kis növényeken.
Az esők előtt az őszi búza tervezett vetésterületének 20-25%-a került elvetésre. E táblákon a növények már kikeltek, sőt egyes táblákon már 1-3 levelesek a kis növények. Reméljük, az időjárás lehetővé teszi, hogy október végén, november első napjaiban be lehessen fejezni a vetését. Egyelőre fagyot nem jelez a meteorológiai előrejelzés, reméljük, ez marad november végéig (tavaly legalábbis így történt), s akkor a késői vetések is kikelnek és megerősödnek.
Kelésben az őszi búza, s a gyomok lépést tartanak vele – fotó: Agroinform.hu
Gombabetegségek még nem észlelhetők a kikelt növényeken. A levéltetvek (Aphididae) korán megjelentek mind az őszi árpa, mind az őszi búza kikelt kis növényein, de a tartós esők megtépázták az alakuló kolóniákat, most csökkenő fertőzés látható. Egy másik jelenség, a parazitáltság is csökkenti az aktív kártevőnépességet.
Sorol az őszi búza – fotó: Agroinform.hu
Az esők nemcsak a kultúrnövény kelését segítették, hanem a gyomosodást is kiváltották. A táblák többségén óriási tömegben kelnek a T1 és T2 életformához tartozó gyomfajok (veronikafélék, tyúkhúr, pipacs, kamillafélék, galaj, nagy széltippan stb.). Hosszú ősz esetén a szükség és a lehetőség találkozhatnak, vagyis őszi gyomirtásra is sor kerülhet.
Ezt a táblát 26-án készítették, jó minőségben – fotó: Agroinform.hu
Van még teendő a repcetáblákban
Növényvédelmileg talán a repcével kellett a legtöbbet foglalkozni. Kezdetben a heterogén táblakép okozott fejfájást, de a csapadék hatására kiegyenlítődött, megerősödött az állomány. E kultúrában is fellépett a korai gyomosodás – itt még a T4 csoportba tartozó gyomfajok is nagy számban keltek, de mostanra nagyjából elvégezték a gyomirtásokat.
Itt már gyomirtottak, elsősorban a T4-es gyomokon látszik a hatás – fotó: Agroinform.hu
A repceperonoszpóra (Peronospora parasitica) főképpen a Dunántúlon fertőzte a növényeket, de a kezdeti gyenge fertőzés után a betegség dinamikus terjedése elmaradt, bár a kórokozó számára kedvező körülmények alakultak ki.
A csapadékos napok – pontosabban az esőt követő napok – viszont meghozták a fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) első tüneteit, de ez csak kevés, észlelési szintű tünet. Gyors beavatkozás nem szükséges, mert az üzemek többsége már elvégezte az őszi regulátoros kezelést.
Már megjelent a fómás levélfoltosság tünete – fotó: Agroinform.hu
Az elsődleges cél az erős gyökérzettel (de nem túl fejlett lombozattal) rendelkező növényállomány elérése, de ne felejtsük el, hogy az alkalmazott szerek hatásspektruma a fómás levélfoltosságot is magába foglalja. A növények továbbra is a 4-6-8 leveles állapotot érték el, a Dunántúlon a kevésbé fejlett, míg a keleti országrészen a jellemzők. Természetesen a „többségében” határozót ide kell tenni, mert táblánként eltérő képet láthatunk.
A kezdeti időszakban a bolhák (pl. repcebolha – Psylliodes chrysocephala), a repcedarázs (Athalia rose) és más kártevők fogyasztották a kis növényeket. A bolhák a növények növekedésével veszítettek veszélyességükből, de még mindig megtalálhatók a növényeken, bár számuk a tömegesből az 1-2 kártevő/tő számra csökkent.
A repcedarázs (Athalia rose) rajzása véget ért, a károsító álhernyókat az eső lemosta, így kártételük visszaesett. Más kártevők, tipikusan a bagolylepkék (pl. gamma bagolylepke (Autographa gamma), gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) is táplálkoznak a leveleken.
A levéltetvek (Myzus persicae, Brevicoryne brassicae) először a repcét fedezték fel, s kezdtek szaporodni a növényeken. Számuk – a kalászosoknál említett módon – mostanra visszaesett. Ennek ellenére a táblák szemlézése továbbra is fontos, mind a szívó, mind a rágókártevők ellen időben kell kezelni, ne gyengítsék a telelésre készülő növényeket. Aki a regulátoros kezeléssel megcsúszott, vagyis még nem végezte el, annak remélhetőleg lesz még 1-2 napja a mulasztás pótlására.
Nem kétséges a levéllyukasztó betegség jelensége, s a hullás ott kezdődik – fotó: Agroinform.hu
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.