Növényvédelmi előrejelzés: Hihetetlen tömegben kelnek a gyomok!

Bizony esett október utolsó napjaiban, esett november első napjaiban is. Az utolsó 7 napban összességében újra kaptunk 10-15 mm esőt. Ez nem igazán sok, de az előzményeket és az időjárás egyéb jellemzőit figyelembe véve mégis gondot okoz.

A korábbi esők feltöltötték a talaj felső 50 cm-es rétegét, gyakorlatilag mindenhol sáros lett a talaj, sok helyen megállt a víz a felszínen. A lassú szikkadást megállította az új eső (október 29-30-án). Egyre gyakoribbak a felhős, ködös napok, így sem a napsütés, sem a hőmérséklet nem szárítja a talajt. A hőmérséklet általában a sokéves átlag körül vagy fölötte mozgott, szerencsére fagy még nem nehezíti helyzetünket.

Nemcsak az erdő, a gyümölcsfák is őszi színekbe öltöztek – fotó: Agroinform.hu

Mindez azt eredményezte, hogy a múlt heti összefoglalóban megfogalmazott remény nem teljesült óhaj lett, csak rövid ideig javult a talajállapot, csak pár napig lehetett vetni. Sajnos október végétől ismét megállt a munka, s egyelőre nem látni a közeli folytatás lehetőségét.

Az időjárás-előrejelzés ismét esős napokat ígér – éppen ennek az anyagnak a megjelenése tájékán. Aztán pár napig kicsit szárazabb időszak jön, majd a jövő héten ismét a köd, ködszitálás veszi át az uralmat, és eső is jöhet. Nagy az előrejelzés bizonytalansága, de aligha alakul ki szárító hatású környezet tartósan.

A bevezetőből az is kiderül, hogy nagy dolgok nem történtek – nem történhettek – a növénytermesztésben. A gépek újra megálltak, nem haladt a betakarítás és a vetés sem.

Bajban van a kukorica

Sajnos a kukorica még mindig hatalmas területen kinn van. Egyrészt újra nedvesedik a leszáradt levélzet, s a szemek is inkább nedvesednek, nem száradnak. Tagadhatatlan, hogy a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) tovább terjed, de a terjedés lassú annak ellenére, hogy a körülmények kedvezőek a kórokozó támadásához.

Egyre inkább fogy a nagyvadak tápláléka a határban, s azok megkeresik a kinn levő terményt, így a kukoricát is. A károsítás mértékét és a betakarított termény minőségét már csak a betakarítás időpontja határozza meg. Az Alföldön általánosságban 60-80%-ban betakarították már a növény termését, míg a Dunántúlon a termés 30-50%-a még kinn van.

Az időjárás kedvez a kórokozóknak az őszi árpában

Sokat fejlődött az őszi árpa, már 3-5 leveles. Korábban a levéltetvek (Aphididae) telepedtek meg a táblákon, most az esős időjárás lesöpörte őket, felszámolta a kezdődő kolóniákat. Az őszies időjárás és a gyakori esők kedveznek a gombabetegségek fertőzésének is. Megjelent a táblákon az árpa hálózatos levélfoltossága (Pyrenophora teres), de egyelőre csak kezdeti, gyenge fertőzöttséget lehet látni. A további időjárás erős hatást gyakorol a betegség terjedésére, egyelőre a kórokozónak kedvező körülményeket látunk. Védekezés még nem indokolt, de a táblák szemlézése mindenképpen ajánlott.

Őszi búza: lesz alkalmas időszak a vetésre?

Az őszi búza korán elvetett táblái szépen kisoroltak, a növények e táblákon már 1-3 leveles fejlettségűek. Betegségek még nem jelentek meg a kis növényeken. A levéltetvek (Aphididae) ezt a kultúrát is felfedezték, de itt is érvényes a csapadékos időszak kártevőtömeget csökkentő hatása.

A levéltetvek még nem adták fel – fotó: Agroinform.hu

Több helyen megfigyelték a csócsárló (Zabrus tenebrioides) jellegzetes kárképét, de ennek mértéke az észlelés és a gyenge fertőzöttség között mozog.

A gond igazából a zsákban levő vetőmaggal van, nagy kérdés, hogy lesz-e alkalmas időszak a vetésre. Mikor, milyen minőségben lehet még vetni, s mi lesz annak az eredménye? Mind a kikelt táblákon, mind az elvetett táblákon erőteljes a gyomosodás. A T1-T2 csoportba tartozó gyomok hihetetlen tömegben kelnek.

Ha lesz arra alkalmas időszak, akkor érdemes megfontolni az őszi gyomirtás lehetőségét.

A repce a csapadékos ősz nyertese

Az őszi káposztarepce egyik nyertese ennek a csapadékos ősznek. Emlékezetes, hogy gyengén, egyenlőtlenül kelt a növény valamikor szeptemberben. Az esők és a körülmények kedvező hatást gyakoroltak a növények fejlődésére, így mostanra általában fejlett, 4-6-8 leveles növényeket látunk a táblákon, ebből is a 6-8 leveles állományok adják a többséget. (Ennek ellenére pl. Békésben is találtam 4 leveles fejlettségű táblát.) A növények erősek, várhatóan a teleléssel nem lesz gond.

Ez bizony csak 4 valódi leveles – fotó: Agroinform.hu

Az ősz korai szakaszában megjelent a repceperonoszpóra (Peronospora parasitica). A betegség csak kismértékben, lassan terjedt, s a csapadékos időszak sem hozta meg a betegség „robbanását”. Nagyobb veszélyt jelent a fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans). A betegség jellegzetes tünetei már megjelentek, bár még csak az észlelési szint-gyenge fertőzöttség tapasztalható. Viszont az időjárás és a termesztési körülmények a kórokozónak kedveznek, így a betegség terjedése várható.

Megoldást nyújt a repce őszi regulátoros kezelése. Az alkalmazott termék a növekedés visszafogásán és a gyökér, gyökérnyak megerősítésén túl gombaölő hatását is kifejti.

Szinte állandósult a levélfelület vízborítottsága, ez pedig a gombabetegségeknek kedvez – fotó: Agroinform.hu

A fómás betegség az alkalmazott készítmények hatásspektrumába beleesik, így a kezelés védelmet biztosít. Bajban van viszont az, akinél a regulátoros kezelés bármi okból elmaradt. A repce oldaláról még pótolható a kezelés, de a talajállapot és az időjárás alakulása egyre nehezebbé teszi a feladat elvégzését.

A szokásos őszi kártevők lassan elmaradnak a növényekről, bár a levéltetvek (Myzus persicae, Brevicoryne brassicae) még okozhatnak meglepetést. Itt is érvényesült a csapadékos időszak kolóniarontó, károsítótömeget csökkentő hatása. Kicsit enyhébb, szárazabb időszakban még visszatelepülhetnek, de az időjárás-előrejelzés nem ilyen időszakot ígér. A levéltetvek vírusterjesztő (tarlórépasárgaság-vírus) tulajdonságuk miatt külön jelentőséget kapnak, érdemes az állományokat szemlézni.

Az állományokban növekszik a lilás levélzetű növények száma, amely több okból is megjelenhet, de jellemzően a kis káposztalégy (Delia radicum) kártétele is ilyen tünetet (is) okoz. Az imágó már befejezte rajzását, de a nyüvek a gyökéren rágnak, károsítanak.

Lila elszíneződés – fotó: Agroinform.hu

A gyomosodás a repcében is erős. A T4 csoportba tartozó gyomfajok a gyomirtó kezelések hatására már elpusztultak, de az esők után T1-T2 fajok tömeges kelése figyelhető meg.

A gyümölcsösökben már betakarították a termést. A gazdák készülnek az őszi lemosó kezelésekre, az időjárás tud ehhez megfelelő időszakot és körülményeket biztosítani.

A szőlő szedése is befejeződött. A szürkepenészes rothadás (Botrytis vcinerea) terjedése és fokozódó károsítása miatt a kései szüretelésű, különleges alapanyagot nem lehetett megvárni (és megvédeni). Ugyanez gyorsította a Tokaj-hegyaljai ültetvények szedését is.

Gyorsan terjed a szürkepenészes rothadás az érett fürtökön – fotó: Agroinform.hu

Tömeges a mezei pocok betelepülése

A mezei pocok (Microtus arvalis) polifág kártevő, így nem említettem egy-egy kultúrához kapcsoltan, de lehetett volna. Korábban említettem, hogy az árokparton, magasabb fekvésű részen képes túlélni a csapadékos időszakot. Az országot járva nagyon szemléletes példát láttam erre több helyen.

Mezei pocok az árokszélen – fotó: Agroinform.hu

Azt kell megállapítani, hogy a kártevő továbbra is tömegesen jelen van, különösen a keleti országrészen, a Dunántúlon kicsit kisebb a fertőzöttség. Ilyenkor jellemző az áttelepedésük az őszi vetésekbe. A repcénél ezt már korábban megfigyeltük, most már az őszi búza kelő tábláinak szélén is ott van, s jól láthatóan fogyasztja a kelő kis növényeket. Éppen ezért a táblák és táblaszélek ellenőrzése fontos és szükséges, mint ahogy az állókultúrák ellenőrzése sem nélkülözhető. A megfigyelések alapján a „T” fák kihelyezésével vagy kémiai kezeléssel védekezzünk ellene.

Ha valakinek kétségei lennének, itt van a pocok, és táplálkozik – fotó: Agroinform.hu

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.