Növényvédelmi előrejelzés: Vannak még halaszthatatlan teendők

Ebben az időszakban, amikor a betakarítások a végéhez közelednek, az új termesztési ciklus meg még csak a vetés időszakában jár, természetes módon egy kis nyugalom köszönt be. Ez nem magától jön, sokat kellett dolgozni érte, és most is dolgozni kell.

Az adott időszak növényvédelmi helyzetének megítélésénél figyelembe kell venni a kultúrák állapotát, a károsítók jelenlétét és az időjárás alakulását.

Az elmúlt időszakban az időjárás mutatta a legnagyobb változékonyságot. Az elmúlt hét napban – az akkori előrejelzéseknek megfelelően – csapadékos időszak köszöntött be. Esett szerdán, majd csütörtökön talán még több. Aztán kevesebb esővel ugyan, de a csapadékos jelleg megmaradt még a hétvégén is. Nagyon az utolsó pillanatban jött, de nagyon sokat segített.

A talaj felső 0-20 cm-es rétegében a hasznos vízkapacitás 85-100%-ig telített lett.  Ennél mélyebben, 0-50 cm-es mélységben ez az érték 40-90% között mozog. Bár az előbbi értékek az ország nagy részére érvényesek, mégis van olyan térség – ez az Alföld északkeleti része –, amely keveset kapott ebből a csapadékból, így ott a felső rétegben s alatta is a vízhiány a jellemző.

A talajmunkákhoz és a vetésekhez nagyon kellett ez az eső. Felgyorsultak a munkák, halad a vetés. Általában jó minőségű magágyat lehetett készíteni, s az elvetett mag optimális körülmények közé kerül.

A következő időszak időjárása továbbra is változékonyságot hoz, kisebb esők eleinte még várhatók, majd egyre kisebb eséllyel. A lehűlés viszont már szerdán beköszönt, s tartósan fázni fogunk.

Kukoricában a kár csökkenését a gyors betakarítással érhetjük el

Kicsit félő volt, hogy a betakarításra váró kukoricán a visszanedvesedés hatására a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) újra fertőzi a csöveket és tovább terjed. A tegnapi szemlézésen viszont nem találtam erre utaló jelet. A korábbi fertőzés során kialakult penészgyep beszáradt, s láthatóan nem aktív.

A fuzáriumos csőpenész ott van a csöveken, de az esők ellenére szerencsére nem terjed – fotó: Tóth Miklós

Aktívak még mindig a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) egyedei, vegyes fejlettségű népessége. A csöveken és a leveleken több egyed is kereste a táplálékot, de ebben az állapotban a szemek már nem igazán felelnek meg nekik. Igazából a kinn levő kukoricatermést már csak a nagyvadak dézsmálják, a kár csökkentését a gyors betakarítással tudjuk elérni.

Mondanánk, hogy a kukoricán már nincs kártevő, de még van - a zöld vándorpoloska nagy számban van még rajta – fotó: Tóth Miklós

A repcében bőven van még tennivaló

Az őszi káposztarepce még mindig ad feladatot. Az állományok kezdenek kiegyenlített képet mutatni, bár még mindig találunk 2-6 leveles növényeket egy táblán belül. A mostani esők nyomán az elfekvő magvak most keltek ki, így a 4-6 leveles állományokban megjelentek a szikleveles növénykék is.

Szépen beállt, jól fejlett állomány (4-6 leveles) – fotó: Tóth Miklós

Nagyon valószínű, hogy ezek már nem tudnak áttelelni, de a repce képes a rendelkezésre álló nagyobb teret kitölteni.

A hiányos kelés következménye - az esők után most kel a maradék – fotó: Tóth Miklós

Az időben vetett, jó magágyba került magvakból kikelt állományok már elérték a 4-6 leveles állapotot. Még mindig károsítják ezeket is a repcedarázs (Athalia rose) álhernyói és egyéb bagolylepkefajok lárvái, de a fejlett és erős növények már kevésbé érzékenyek erre. A repcedarázs imágóinak rajzása határozottan visszaesett, s lassan a lárvája is telelőre vonul.

A repcedarázs még aktív, de ekkora repcét már nem tud megállítani – fotó: Tóth Miklós

Bagolylepkék is táplálkoznak a repcén – fotó: Lepres Luca

A levéltetvek (Aphididae) betelepedése megkezdődött az elmúlt hetekben. Egyre több kezdeti kolónia jelent meg a leveleken, de azok mostanság nem gyarapodnak, így maradt a gyenge fertőzöttség. Figyelembe véve a további lehűlést, kezelés már nem szükséges.

A repceperonoszpóra (Peronospora brassicae) elsősorban a Dunántúli állományokban jelent meg. Az esős időjárásban a tartós nedvesség hatására lassan terjed.

A fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) elszórtan jelent meg észlelési szinten. A csapadékos időjárás ellenére nem terjed az állományokban. Ennek ellenére az állományok figyelése fontos.

Lassan itt az ideje a repce őszi regulátoros kezelésének. A kezelés sikere több tényezőtől függ.

Ezek között fontos a növény fajtája (hibrid), a vigor, a fejlettség, a készítmény és az időzítés. Általános érvényűként javasolható a 6-8 leveles fejlettség a kezeléshez, bár van, aki már 4-6 leveles fejlettségnél javasolja a kezelés elvégzését. A kezelés alapvetően a téli mostoha körülmények átvészelésében segít, vagyis szignifikánsan kisebb lesz a téli kifagyás.

Tavasszal jobb lesz az állomány indulása, több levél biztosítja az asszimilációt, s több oldalhajtás biztosítja a nagyobb számú becőt.

Ne felejtsük azt sem, hogy a készítmény – alapvetően egy triazol típusú vagy azt tartalmazó – védelmet biztosít néhány gombabetegség ellen is, így tipikusan csökkenti a fómás levélfoltosság fertőzését.

A gyomirtás alapvetően sikerült, de a Cirsium erős ellenfél, ezzel még foglalkozni kell – fotó: Tóth Miklós

Vetik az őszi búzát, árpában a táblák ellenőrzése szükséges

Vetik az őszi búzát. Ehhez jó a talajállapot, van nedvesség a csírázáshoz. Kelést még kevésbé lehet látni, de csírázást már igen. Kb. 1 hete vetett területen már 1 cm-es csírákat találtam, melyek várhatóan 1-2 napon belül áttörik a talajfelszínt.

Elvetették az őszi búzát, de itt elég száraz volt még a talaj – fotó: Lepres Luca

Az őszi árpa már szépen kisorolt, általában már 1-3 leveles fejlettségű. Egyedüli aggasztó a levéltetvek (Aphididae) betelepedése, a kis kolóniák megjelenése. Remélhetőleg az újabb lehűlés ezeket is visszafogja. Ennek ellenére a táblák ellenőrzése szükséges, hogy a vírusos fertőzést csökkentsük, s a tavaszi sárgulást megelőzzük a vektor ellen időben végzett kezeléssel.

A gyümölcsösök, csonthéjasok és a szőlő helyzete

A gyümölcsösökben – alma, körte, birs, dió kivételével – befejezték a betakarítást. A kivételekhez tartozó kultúrákban is halad a munka, fokozatosan ott is leszedik a termést. Csonthéjasoknál a levelek már színesednek, s ebben szerepet játszik a természetes öregedés is, meg a betegségek okozta foltosságok is.

Cseresznyében és meggyben a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii), míg őszibarackon a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) váltott ki korai levélhullást. Készülni kell az őszi lemosó permetezésekre.

Szedik a szőlőt, bár már sok helyen befejezték a szüretet, vagy csak a kései fajták fürtjei vannak a tőkén. Eddig az időjárás és a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) nem adott okot az ijedelemre, így sokan a különleges minőséget megcélozva hagyják még a fürtöket a tőkéken. A fürtök rothadása nem erősödött, a korábbi fertőzések is beszáradtak (a gomba felélte a bogyók nedvességét).

A lisztharmat (Uncinula necator) még mindig terjedt a leveleken, de ami fontosabb, hogy a leveleken, vesszőkön kifejlődtek a kazmotéciumok, s beértek, már feketék. Van telelő képlet bőséggel.

Érett kazmotéciumok a szőlő levelén – fotó: Lepres Luca

A peronoszpóra (Plasmopara viticola) idén kisebb gondot okozott, de az ősz folyamán kicsit erősített fertőzésében, hajtáscsúcsokon jelent meg. A Dunántúlon erősebb a terjedése. A telelő képletek itt is megjelennek.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide!

Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!