Az egy gazdasági éven belüli időjárási szélsőségek aránya folyamatosan növekszik. Ezek a szélsőségek már most is – és a jövőben – még inkább nehéz feladatok elé állítják a gazdákat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalta, hogy emiatt milyen szempontokat kell szem előtt tartani a talajművelésben.
A talaj állapotának felmérése
A talajműveléssel kapcsolatban a jó döntések meghozatalához szükséges, hogy a gazdák a területeiken rendszeresen végezzenek állapotfelméréseket, melyek közül az egyik legfontosabb a gyökérzóna-vizsgálat.
Így tudja befogadni a talaj a nedvességet
Az eketalp, tárcsatalp rétegek fellazításával sokat lehet javítani a talajok nedvességbefogadó képességén. Víztárolás szempontjából az aktív gyökérzónamélység – legalább 40 cm – megtartása és kialakítása (lazítóval, kultivátorral) lehet a megoldás, amely esélyt ad a tavaszi, nyári szárazság minél kisebb termésveszteséggel való átvészelésére.
A talaj alapművelésekor a legfőbb feladat az, hogy olyan talajállapotot alakítsunk ki, amely kevésbé vízvesztő, ezen felül segítsük elő a téli csapadék talajba jutását és tározását.
Az őszi, téli időszakban máshogyan mozog a víz a talajban
A téli vízbefogadás, lefelé irányuló vízmozgás okán kellett a Nitrát direktívában is a trágyázási tilalmi időszakot országonként meghatározni, amely a hazai gyakorlatban idén már a november 30. és a február 15. közötti időszakra esik a nitrátérzékeny területeken. (Az őszi kalászosok természetesen február 1-től majd fejtrágyázhatók.)
A késő őszi, téli időszakban az alacsony hőmérséklet és a növényi gyökerek szívóhatásának hiányában a talajra jutó vizek mozgása dominánsan lefelé irányul, tehát ekkor van lehetőség arra, hogy a talaj vízzel töltődjön fel a tavaszi, intenzívebb növényi vízigény kielégítéséhez.
A lefelé irányuló vízmozgás vinné a talajvizek felé is a kijuttatott trágya hatóanyag-tartalmát, mely természetesen a gazdálkodónak sem jó, hiszen anyagi veszteséget okoz, de a felszín alatti vizet is szennyezi.
A talaj alapművelésekor a legfőbb feladat az, hogy olyan talajállapotot alakítsunk ki, amely kevésbé vízvesztő – Fotó: pixabay
Emiatt határozták meg azt is, hogy tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után abban az esetben, ha ősszel már nem kerül sor újabb kultúra vetésére. (A betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb 100 kg szármaradványhoz 0,8 kg N mennyiségben.)
Nitrátérzékeny területen könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya betakarítás után abban az esetben juttatható ki, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg.
A középmély lazítást tehát ne vessük el, hiszen a víztározásra a talaj élővilágára gyakorolt pozitív hatása mindenképpen kedvezőbb a gazdálkodásra, esetileg a tavaszi aszály enyhítésére.
Amennyiben a támogatási feltételek teljesítése érdekében is végezzük, úgy azt a cselekményt követő 15 napon belül jelentsük be elektronikus úton!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
