A gazdaságátadás folyamatát megkönnyítő új törvény mellett január elsejétől számos további módosítás is érinti a mezőgazdaság szereplőinek működését. Törvénymódosítás szab határt az osztatlan közös tulajdonban álló területek öröklés miatti további aprózódásának, és újabb változások akadályozzák a spekulatív célú ügyleteket a földszerzésben is. További újdonság, hogy az év első napjától életbe lép az elektronikus gazdálkodási napló vezetésére vonatkozó kötelezettség.
A hazai mezőgazdasági területek közel fele, 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonban van – fotó: pixabay.com
Gazdaságátadási törvény
A január 1-jén hatályba lépő gazdaságátadási törvény jelentősen előmozdíthatja a generációváltást. az érintett gazdálkodók ugyanis ezentúl egyetlen szerződésben, számos adminisztrációs és adózási könnyítéssel tudják a gazdaság átadását végrehajtani.
Az új törvény alapján megkötött szerződés alapvetően a föld és ingóságok átadását, a jogutódlás rendjét, az engedélyek, szerződések, támogatások átadását teszi lehetővé, emellett szabályozzák benne az együttműködés lehetőségét is, ami segíti az átadó és az átvevő közötti közös munkát is.
Osztatlan közös tulajdon megszüntetése
A hazai mezőgazdasági területek közel fele, 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonban van, és bár az osztatlan tulajdon megszüntetésének jogszabályi feltételei 2021 óta rendelkezésre állnak, az öröklés miatt tovább zajlik a birtokaprózódás, és újabb osztatlan közös tulajdonú területek jönnek létre.
A probléma kezelése érdekében január elsejétől törvénymódosítás lép életbe, ami a törvényes örökléssel érintett termőföld tulajdonjogának rendezésének lehetőségét öt évre korlátozza. A határidő túllépése esetén kényszerértékesítésre kerül sor.
Földszerzéssel kapcsolatos ügyletek
Számos változás lép életbe a földszerzéssel kapcsolatos ügyletek kapcsán is, melyek elsődleges célja a spekulatív célú adásvételek kiküszöbölése. Azt, hogy Magyarországon ki juthat földhöz, több más szempont mellett alapvetően két dolog határozza meg: egyrészt az, hogy a helyi földbizottság, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a földhivatal milyen szempontok alapján tud elutasítani vagy támogatni egy-egy földszerzést, másrészt az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend aktuális szabályai.
Az elővásárlás tekintetében többek között megváltozik a „helyben lakó” és a „helyben lakó szomszéd” fogalma – ez utóbbi a szomszédos parcella tekintetében csak egy év után kerülhet előnyösebb ranghelyre. Az elővásárlási sorrendben a helyben lakó szomszéd a jövőben a priorizált tevékenységekkel foglalkozó jelentkezők (helyben lakó állattartók, ökológiai gazdálkodók, vetőmagtermesztők, földrajzi árujelzős termékek előállítói) mögé kerül majd.
Május elsejétől aztán hatályba lép az a jogszabály is, amely alapján megkötött adásvételi szerződések esetén a vételár megállapításánál már a helyben kialakult átlagos vételárat kell majd figyelembe venni. Ettől maximum 10 százalékkal lehet majd eltérni, az ennél nagyobb eltérésekre csak a szerződésben külön felsorolt objektív szempontok alapján kerülhet sor.
Számos változás lép életbe a földszerzéssel kapcsolatos ügyletek kapcsán is, melyek elsődleges célja a spekulatív célú adásvételek kiküszöbölése – fotó: pixabay.com
Elektronikus gazdálkodási napló
Január elsejétől a növényvédő szeres kezelésekről minden termelőnek nyilvántartást (permetezési naplót) kell vezetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erre kijelölt elektronikus felületén. A 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodóknak a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseikről ezt a nyilvántartást naprakészen kell vezetniük. Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet: az előző évben elvégzett növényvédő szeres kezelések adatait január 31-ig kell felvezetni a Nébih e-GN rendszerébe.
A 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodóknak a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseikről ezt a nyilvántartást naprakészen kell vezetniük – fotó: pixabay.com
Indul a KAP Stratégiai Terv megvalósítása
„Bár a részletszabályok csak a következő hónapokban derülnek ki, a közös uniós agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének elfogadását követően bizonyossá vált, hogy a magyar gazdálkodók ebből a forrásból 2023 és 2027 között 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forintos) támogatási és pályázati összeghez juthatnak a következő években – emelte ki Bolyki Bence, az Agroinfom.hu ügyvezetője – 2023-tól kezdve a dokumentum szerint az eddigiekhez képest nagyobb hangsúlyt fog kapni többek között a generációváltás ösztönzése, a kis és közepes gazdaságok támogatása, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjából előnyösebb gazdálkodói gyakorlatok alkalmazásának elősegítése.”
