Tavasszal a vegetáció megindulásakor a legfontosabb feladat az őszi búza és a repce nitrogén fejtrágyázásának megtervezése. Ilyenkor gyakran találkozhatunk nitrogénhiányos állománnyal, különösen, ha már ősszel sem kapott elegendő nitrogént a növény. A folyamatot a gyors felmelegedés, kitavaszodás felgyorsítja, a hiányt fokozza.
A nitrogénéhes időszakban kritikus kérdés a nitrogén megfelelő mennyiségben és időben való pótlása. Ha ez elmarad, a hozam minden bizonnyal csökken. A nitrogén hiányát jól jelzi az idősebb növényi részek sárgulása. Ezt mindenképpen meg kell előzni! A 8 t/ha-os termésátlaggal a búza 220 kg/ha nitrogént von ki a talajból, melyet nagyrészt műtrágyával kell pótolni.
Kritikus kérdés a nitrogén megfelelő mennyiségben és időben való pótlása – fotó: Nitrogénművek Zrt.
A legintenzívebb nitrogén-felvételi időszak a bokrosodás-szárbaindulás időszaka (1. táblázat). Az intenzív időszakon akár 3-5 kg nitrogén-hatóanyagot is felvehet a talajból. Ezt ilyen mértékben csak műtrágyával lehet pótolni.
1. táblázat: A búza nitrogén-felvétele (8 t/ha hozamhoz) és felvételi dinamikája
|
|||||||||||||||||||||||
Az intenzív, nitrogénéhes időszakban nem korlátozhatjuk a búza nitrogén-ellátottságát, mert az terméscsökkenéshez vezet.
A nitrogén mellett természetesen gondoskodni kell más makroelemek tavaszi pótlásáról is. Ilyen a kalcium és a magnézium, melyből a repce szintén jelentős mennyiséget vesz fel (2. táblázat), ugyanabban a kritikus időszakban.
2. táblázat: A búza kalcium és magnézium felvétele (8 t/ha hozamhoz)
|
||||||||||||||||||
A repce levelének lilás-vöröses elszíneződése a nitrogén hiányát jelző tünet – fotó: Nitrogénművek Zrt.
Kora tavasszal a repceállományok nitrogén hiányát jól jelzi a kezdetben sárguló, majd lilás-vöröses elszíneződésű levélzet. A hektáronkénti 4,5-5,0 t repce hozam eléréséhez 220-250 kg/ha nitrogént vesz fel a növény a talajból, amit jórészt műtrágyával kell pótolnunk.
A legintenzívebb nitrogén-felvételi időszak a tőlevélrózsás állapottól a fővirágzásig tart (3. táblázat). Az intenzív időszakon belül a szárbaindulás kezdetétől fővirágzásig a legnagyobb ütemű a repce nitrogénfelvétele, melyet mértékben csak műtrágyával lehet kielégíteni.
3. táblázat: A repce nitrogén-felvétele (4,5-5,0 t/ha hozamhoz) és felvételi dinamikája
|
||||||||||||||||||
A szárbaindulástól a fővirágzásig terjedő intenzív, nitrogénéhes időszakban nem korlátozhatjuk a repce nitrogén-ellátottságát, mert az terméscsökkenéshez vezet.
A nitrogén mellett természetesen gondoskodni kell más makroelemek tavaszi pótlásáról is. Ilyen a kalcium és a magnézium, melyből a repce szintén jelentős mennyiséget vesz fel (4. táblázat), ugyanabban a kritikus időszakban.
4. táblázat: A repce kalcium és magnézium felvétele (4-4,5 t/ha hozamhoz)
|
||||||||||||||||||
A nitrogén, kalcium és a magnézium egyidejű pótlására a 39% összes hatóanyag-tartalmú Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) a tökéletes megoldás. 500-600 kg/ha Pétisó dózissal biztosítható a búza és a repce tavaszi-nyári nitrogénigénye, ráadásul ezzel a 35-42 kg/ha kalcium (CaO) és 25-30 kg/ha magnézium (MgO) hatóanyag kijuttatását is jelenti, éppen az optimális időszakban. Juttasson ki egyszerre három makroelemet!
Az aszályossá váló európai klímán a Genezis Pétisó alkalmazása jelenti a leghatékonyabb és egyben a legkörnyezetkímélőbb megoldást, szemben a rosszul hasznosuló karbamid nitrogénnel, mely szárazságban elpárolog, nem hasznosul, elmegy a széllel, így nem más, mint ablakon kidobott pénz!
Termékeinkért keresse a Genezis Partnerhálózat Üzletkötőit és látogasson el weboldalunkra.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
