A FAO becslése szerint, a növények kártevői és kórokozói évente a világ növényi termésének 20-40 százalékát pusztítják el, és mintegy 220 milliárd dollár veszteséget okoznak. A klímaváltozás pedig kedvez a kórozóknak, ezért azok ellen minden eszközzel védekezni kell.
A védelemre szolgáló vakcinákat – a növényvédő szerekhez hasonlóan – a növényekre ki lehet permetezni.Fotó-Pixabay
2019 augusztusában a Sven-Erik Behrens által vezetett kutatócsoport sikeres előrehaladásról számolt be a kórokozók elleni vakcinák kifejlesztésében. Korábban a vakcinákat csaknem kizárólag emberek és állatok gyógykezelésére használták, ma pedig már – Behrens szerint – a növények esetében is akár 90 százalékos védettséget lehet azokkal elérni.
Az RNS-interferencia alapján kifejlesztett, védelemre szolgáló vakcinákat – a növényvédő szerekhez hasonlóan – a növényekre ki lehet permetezni, illetve oltóanyagként azok szárába vagy áztatással a gyökerükbe juttatni.
Korábban a növények vakcinás kezelését csak a génsebészethez kapcsolva lehetett alkalmazni, ez azonban több ország törvényei szerint tilos, az új módszer viszont nem ütközik ilyen tilalomba. Ezen túlmenően a vakcinák permetezéssel történő alkalmazása egyszerű, és viszonylag olcsó, legnagyobb előnye pedig az, hogy gyakorlatilag nem szennyezi az élő környezetet.