A nepszava.hu cikke szerint hamarosan lejár az EU-ban a rákkeltőnek és környezetkárosítónak gondolt glifozát gyomirtó szer ideiglenes használati engedélye. A megújítás esélye nem csak a glifozát egészségkárosító hatásával kapcsolatos, egyre szaporodó tudományos bizonyítékok miatt csökken, hanem azért is, mert az európai zöld megállapodás, illetve a Farm to Fork stratégia alapján 50 százalékkal kell csökkenteni a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek mennyiségét 2030-ig. Mivel a glifozát a legelterjedtebb gyomirtó, aligha maradhat ki a csökkentésből. Ezért is vált sürgetővé annak vizsgálata, hogy milyen mezőgazdasági technológiákkal lehet kiváltani ezt a hatóanyagot.

Az e témában készített tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a glifozát elhagyásának objektív, vagyis a terméshozamok drasztikus csökkenésével, a gazdák ellehetetlenülésével fenyegető kizáró oka nincs. Sőt, a tanulmány készítői elég érdekes megállapítást tesznek, miszerint a gyomirtás eleve értelmetlen dolog, mert a gyomok – állítják – többsége semmilyen hatással sincs a haszonnövényekre: nem károsítják a termést, sőt, a talaj árnyékolásával, a nedvesség megtartásával és a tápanyagok visszapótlásával még segítenek is.

Ezzel párhuzamosan a jelentésből – némi ellentmondásba keveredve – az is kiderül, hogy a glifozátot és a hasonló totális gyomirtókat a legnagyobb mennyiségben olyan gyomok ellen használják, amelyek versenyeznek a haszonnövényekkel a tápanyagokért, a vízért és a napfényért, lerontva a terméshozamot.

A második legelterjedtebb felhasználási területet a talajművelés nélküli és a csökkentett talajművelésű rendszerek, ahol a gyomirtó szereket a teljes növényzet elpusztítására használják, részben a betakarítás után, részben pedig a növénytermesztés megkezdése előtt. A harmadik helyen pedig a gabona- és vetőmagtermés betakarítás előtti érlelése és szárítása, azaz deszikkálása áll.

glifozát

Hamarosan lejár az EU-ban a rákkeltőnek és környezetkárosítónak gondolt glifozát gyomirtó szer ideiglenes használati engedélye – fotó: Pixabay

„Széles körben elterjedt az a nézet, hogy a gyomirtó szerek biztonságosak az emberi egészségre nézve, és minimális hatással vannak a környezetre. Erre a hiedelemre alapozva a hagyományos mezőgazdasági rendszerek ma már szinte teljesen a növényvédő szerek, különösen a gyomirtók használatától függenek, sok gazdálkodó teljesen le is mondott a hasonlóan hatékony, nem kémiai gyomirtási módszerről" – áll a jelentésben.

A tanulmány azt is megállapítja: a gyomirtók egyre gyakrabban már nem is hatásosak a gyomnövényekben kialakult rezisztencia miatt. 2022 decemberében 267 fajban írták le ezt az ellenállóképességet, ami nagymértékű növekedés az 1970-es kevesebb, mint tíz esethez képest. Több mint 100 faj két, több, mint 50 faj pedig 3  gyomirtószer hatásával szemben rezisztens, ami azt jelenti, hogy vegyszerek segítségével ma már gyakorlatilag kiirthatatlan.

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. keddi sajtóközleménye szerint egy GMWatch nevű szervezet nemrégiben tette közzé a neves Cold Spring Harbor Laboratory kutatóinak munkáját, akik lényegében bebizonyították, hogy a világ talán legismertebb, legtöbbet kutatott és vitatott növényvédő szeréből, a gifozátból és származékaiból nincs veszélytelen dózis. Egy másik tanulmány pedig többek között azt állapította meg, hogy a várandós anyák szervezetében az utóbbi években a gyomirtószer-maradványok előfordulása és mennyisége is jelentősen növekedett.


A Biokontroll közleményében dr. Roszík Péter, a szakmai szervezet vezetője, címzetes egyetemi docens rámutat: ma már senki nem vonhatja ki magát teljesen a növénytermesztésben használt vegyszerek hatása alól. Ugyanakkor nagyon sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb ilyen szermaradvány jusson a szervezetünkbe.

"Tény, hogy a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodás minden szereplőtől fokozott energiát, erőfeszítést kíván; a termelőtől több, részben másmilyen szakértelmet, a fogyasztóktól magasabb tudatosságot és nem egyszer anyagi áldozatot is, ami többek lehetőségeit meghaladhatja. Ami mindebben biztos, hogy ezeket az ártalmakat érdemes csökkenteni, és a megoldást nem új, korábban ismeretlen vegyszerek használata jelenti. Ha minden érintett ‒ élükön a fogyasztóval ‒ megtenne minden tőle telhetőt ennek érdekében, a föld és benne ez az ország nagyon hamar sokkal jobb hellyé is változhatna." – fogalmazott dr. Roszík Péter.