A Bizottság döntése alapján 2025 januárjában elindult a Közös Európai Mezőgazdasági Adattér létrehozása. Az adattér célja, hogy biztosítsa a biztonságos és megbízható adatmegosztás kereteit, a közigazgatási szolgáltatásokat is az agrifood ágazat számára.
Adatstratégia, adatterek, adatkormányzás
Négy évvel ezelőtt került elfogadásra az európai adatstratégia. Célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban, az egységes adatpiac létrehozásával. Az európai adatstratégia összetett szabályozási keret, amely magában foglalja az adatkezelési törvényt, az adattörvényt, a nyílt adatokról szóló irányelvet és az ágazati adattereket.
Az európai adattér képessé teheti az európai vállalkozásokat, hogy éljenek az egységes piac mérete adta lehetőségekkel.
Az adattereknek biztosítaniuk kell, hogy:
- az adatok az EU-n belül és ágazatok között is áramolhassanak, elősegítve az innovációt és a hatékonyabb együttműködést;
- az európai szabályok és értékek maradéktalanul érvényesüljenek, különös tekintettel a személyes adatok védelmére, a fogyasztói jogokra és a tisztességes piaci verseny fenntartására;
- az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó szabályok kiegyensúlyozottak, gyakorlatiasak és egyértelműek legyenek, továbbá;
- működjenek világos és megbízható adatkormányzási mechanizmusok; a nemzetközi adatáramlások tekintetében pedig érvényesüljön egy nyitott, ugyanakkor határozott, európai értékeken alapuló megközelítés;
- a gazdasági versenyképesség erősödjön, és az adatalapú üzleti modellek fejlődjenek, különös tekintettel a KKV-k esélyegyenlőségére;
- az adatok megosztása biztonságos és tisztességes legyen, lehetővé téve, hogy az adatgazdák (pl. vállalkozások, gazdálkodók, kutatóintézetek) ellenőrzést gyakorolhassanak saját adataik felett, miközben méltányos hozzáférést kapnak más releváns adatokhoz.
Az európai adatstratégia keretében eredetileg 8, mára 14 ágazati adattér létrehozása van folyamatban, amelyek célja, hogy a személyes és nem személyes adatok összegyűjtésével és megosztásával elősegítsék az innovációt, a gazdasági növekedést, valamint a fenntarthatósági célok elérését. Az adatterek nyitottak a világ minden tájáról származó adatok előtt, és biztosítják, hogy akár az érzékeny üzleti adatok is biztonságosan kezelhetők és hozzáférhetők legyenek.
.jpg)
A tervezett CEADS a tervek szerint a helyi adattér megoldások interoperábilis hálózta, decentralizált rendszerként jön létre – fotó: pixabay.com
Az adatterek kulcsszerepet játszanak az adminisztratív terhek csökkentésében és a döntéshozatal támogatásában az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az egészségügy, a mobilitás, az energia, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Azáltal, hogy a vállalkozások számára könnyű hozzáférést biztosítanak a hatalmas mennyiségű, jó minőségű köz- és üzleti adathoz.
Az adattér infrastruktúrák elősegítik az adatvezérelt innovációt, serkentik a gazdasági növekedést és értéket teremtenek. Mindemellett az adatok hatékonyabb felhasználása hozzájárul az emberi tevékenység szén- és környezeti lábnyomának minimalizálásához, támogatva az EU fenntarthatósági törekvéseit.
A közös agráradat-térhez való hozzáférés biztosítja, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint a nagy élelmiszergazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételek mellett férjenek hozzá a releváns információkhoz. Az EU célja, hogy a adatokhoz, így a mezőgazdasági adatokhoz való hozzáférés szabályozott, biztonságos módon történjen, figyelembe véve az adatgazdák jogait és érdekeit.
Az EU sikeres lehet az adatagilis gazdaságban, rendelkezik a technológiával, a know-how-val és magasan képzett munkaerővel. Az olyan versenytársak azonban, mint Kína és az Egyesült Államok, már most gyors innovációt folytatnak, és az adathozzáféréssel és adatfelhasználással kapcsolatos elképzeléseiket az egész világra kivetítik. Az Egyesült Államok az adatterek megszervezését a magánszektorra bízta, és jelentős koncentrációs hatás érvényesül. Kínában a kormányzati felügyelet mellett technológiai nagyvállalatok gyakorolnak erős ellenőrzést óriási mennyiségű adat felett, anélkül, hogy az egyének számára megfelelő biztosítékokat nyújtanának.
2023 decemberében jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában az Adatkormányzási Rendelet, melynek legtöbb rendelkezése 2025. szeptember 12-től alkalmazandó. Az Adatkormányzási Rendelet az európai adatstratégia egyik kulcspillére, amely támogatja a stratégiai területeken közös európai adatterek létrehozását és fejlesztését, bevonva mind a magán-, mind a közszereplőket olyan ágazatokba, mint az egészségügy, a környezetvédelem, az energiaügy, a mezőgazdaság, a mobilitás, a pénzügyek, a közigazgatás.
A Kormány kijelölte a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (NAVÜ) az uniós Adatkormányzási Rendeletben meghatározott illetékes szervnek, ezzel felhatalmazta az egyablakos információs pont részére meghatározott feladatok ellátására.
Egységes európai agrifood adattér
Az EU adatstratégia rendelkezik a közös európai mezőgazdasági, mára agrifood adattér létrehozásáról, amelynek célja a mezőgazdasági ágazat fenntarthatósági teljesítményének és versenyképességének javítása a termelési és egyéb adatok feldolgozása és elemzése révén, lehetővé téve a termelési megközelítések pontos és testre szabott alkalmazását a gazdaságok szintjén.
Az adatok kulcsfontosságúak a mezőgazdasági ágazat fenntarthatósági teljesítményének és versenyképességének javításához. A termelési adatok kezelése és elemzése – különösen az ellátási láncra vonatkozó egyéb adatokkal és más típusú adatokkal, például a földmegfigyeléssel vagy a meteorológiai adatokkal együtt – lehetővé teszi a termelési megközelítések pontos és testre szabott alkalmazását a gazdaságok szintjén. 2018-ban az uniós érdekelt felek – többek között a mezőgazdasági és a gépipari ágazat képviselőinek részvételével – kidolgozták a mezőgazdasági adatok szerződéses megállapodás útján történő megosztására vonatkozó magatartási kódexet, a EU Code of conduct on agricultural data sharing by contractual agreementet.
Létrejön a mezőgazdasági adatok közös adattere, azáltal egy olyan semleges platform alakul ki, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági adatok – így a magán- és közadatok – megosztását és összevonását.
Ez támogatja a tisztességes szerződéses kapcsolatokon alapuló, adatvezérelt ökoszisztéma kialakulását, valamint megerősíti a közös politikák nyomonkövetésére és végrehajtására, valamint a kormányzatra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kapacitásokat.
2019-ben a tagállamok összefogtak és együttműködési nyilatkozatot írtak alá az európai mezőgazdaság és vidéki területek intelligens és fenntartható digitális jövőjéről, amely elismeri, hogy a digitális technológiák lehetőségeket kínálnak a mezőgazdasági ágazat és a vidéki területek számára, és támogatja az adatterek létrehozását.
A mezőgazdasági, jelenleg már agrifood adattér létrehozásának előkészítésére kétéves projektet indított a Bizottság. Az AgriDataSpace project 2024. őszére állította össze a szakpolitikai dokumentumot, amit a Bizottság elfogadott.
A Bizottság döntése alapján 2025 januárjában elindult a Közös Európai Mezőgazdasági Adattér (Common European Agricultural Data Space - CEADS) létrehozása. A CEADS célja, hogy biztosítsa a biztonságos és megbízható adatmegosztás kereteit, a közigazgatási szolgáltatásokat is az agrifood ágazat számára.
Az európai adatstratégia összetett szabályozási keret, amely magában foglalja az adatkezelési törvényt, az adattörvényt, a nyílt adatokról szóló irányelvet és az ágazati adattereket – fotó: pixabay.com
Az adattér az agrár-élelmiszeripari ágazat teljes vertikumát lefedi, vagyis az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi műveletére és szereplőjére kiterjed. Ide tartoznak a gazdálkodók, az inputanyag-beszállítók (vetőmag-, műtrágya-, növényvédőszer- és takarmánygyártók), a mezőgazdasági szolgáltatók, az élelmiszeripar, az feldolgozóipar, az élelmiszer-nagy és -kiskereskedelem, az élelmezési szolgáltatók (pl. vendéglátás, közétkeztetés), valamint ezek beszállítói és egyéb kapcsolódó szolgáltatók, például logisztikai, csomagolási és pénzügyi szereplők.
Az EU Bizottság több előkészítő projektet indított a CEADS lehatárolása, érintettek, adatkörök és a lehetséges működés meghatározására. A projektek közül 2024 őszén véget ért AgriDataSpace projekt azonosította a CEADS építőelemeit, működési modelljét, meghatározta a létrehozás ütemtervét és forgatókönyvét. A projekt eredményét tartalmazó szakpolitikai dokumentum 2024 szeptemberében jelent meg.
A tervezett CEADS a tervek szerint a helyi adattér megoldások interoperábilis hálózta, decentralizált rendszerként jön létre. A kialakításánál figyelembe veszik a helyi, regionális szinten, üzleti szereplőknél már működő agrár adattér elemeket.
A CEADS-hálózat kialakítása négy pillérre épül:
- Jogi és etikai keretrendszer
- Többszereplős irányítási modell
- Fenntartható üzleti modell, amely magában foglalja a Data Marketplace és az Open Data Policy üzleti modelljeit.
- Agnosztikus technológia alkalmazása – nyílt szabványokra és protokollokra épülő, harmadik féltől származó szoftverekkel és hardverekkel együttműködni képes architektúra
Technológiai alapok és szolgáltatások a CEADS keretében
A CEADS célja nemcsak az adatmegosztás szabályozott kereteinek kialakítása, hanem olyan szabványosított adatkezelési és -megosztási mechanizmusok biztosítása, amelyek lehetővé teszik az agrár és élelmiszeripari ellátási lánc adatok hatékony feldolgozását és alkalmazását, felhasználását a különböző szereplők számára.
A CEADS közvetlenül nem biztosít saját elemzési és adatpiaci szolgáltatásokat, hanem egy olyan interoperábilis adatmegosztási környezetet hoz létre, amely lehetővé teszi ezen rendszerek egységes működését. Ennek érdekében a CEADS ajánlásokat és szabványokat dolgoz ki az adatintegrációra, a hozzáférésre és az adatok felhasználására vonatkozóan. Ezek az ajánlások meghatározzák például az adatcsere-formátumokat, a jogosultságkezelési elveket, valamint az adatokhoz való hozzáférés feltételeit, ezzel támogatva a különböző szolgáltatók és platformok közötti együttműködést.
Digitális identitás és jogosultságkezelés
A CEADS egyik fontos eleme egy digitális farmidentitás keretrendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi az adatgazdák számára, hogy kontrollt gyakoroljanak az adataik felett, és szabályozzák az adatokhoz való hozzáférést. Ez biztosítja az átlátható adattranzakciókat és a jogi megfelelést.
Biztonságos adatmegosztás és kiberbiztonsági követelmények
A CEADS keretében biztosítani kell a mezőgazdasági adatok védelmét, különösen a kritikus infrastruktúrák (például az élelmiszer-ellátási lánc digitális rendszerei) esetében. A CEADS nem fejleszt saját kiberbiztonsági technológiát, de előírja és támogatja az EU adatvédelmi és kiberbiztonsági irányelveinek alkalmazását.
Interoperabilitás és egységes adatcsere-formátumok
A különböző mezőgazdasági platformok és rendszerek közötti zökkenőmentes adatáramlás érdekében a CEADS szabványosított adatkezelési mechanizmusokat és API irányelveket határoz meg. Ezek lehetővé teszik a gazdák és vállalkozások számára, hogy harmadik féltől származó digitális szolgáltatásokat használjanak az adataik hatékonyabb felhasználása érdekében.
A CEADS szereplői:
- mezőgazdasági termelők
- technológia szállítók és adatkezelők
- adatközvetítők és egyéb adatfeldolgozó szolgáltatók
- kormányzati és szabályozó szervezetek
- üzleti és ipari szereplők
- kutató és akadémiai intézmények
- pénzügyi és biztosítási szolgáltatók
- szakmai szervezetek és együttműködések (pl.: termelői szervezetek, élelmiszeripari szövetségek)
A CEADS létrehozásához megfogalmazott ajánlások:
- A tagállami adatkoordinátor kijelölése és szerepének meghatározása.
- A tagállami hozzájárulás és engedélyezési eljárás kidolgozása a mezőgazdasági adatok felhasználásához.
- Digitális farm identitás létrehozása, tagállami szinten, amely az adattranzakciókban való részvétel előfeltétele.
- Mezőgazdasági adatkészletek szabványosítása, beleértve a szénlábnyom-számításra vonatkozó módszertan egységesítését tagállami és európai szinten.
- Az érzékeny adatok azonosítása és kezelési szabályainak meghatározása a mezőgazdasági adatkészletekben (például üzleti titkok és személyes információk védelme).
- Az Európai Magatartási Kódex frissítése, hogy megkönnyítse az adattörvény alkalmazását a mezőgazdasági ágazatban.
A közeljövőben a CEADS alapján jelentős változások várhatók a hazai agrifood adattér működésében, az adatok megosztásában, kezelésében és az adatokhoz való hozzáférésben.
A X. PREGA Agrár adattér szekciójában további információkat tudhatunk meg az EU jogszabályok hazai alkalmazásáról.
|
Indexkép: pixabay.com
Szerzők:
Varga Péter Miklós, Cibus Hungaricus Alapítvány, főtitkár
Tarcsi Ádám, ELTE IK és ELTE-Soft Nonprofit Kft., Data-EDIH szakmai vezető
Dr. Milics Gábor, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanár, tanszékvezető
_fill_540x300_0.jpg)
