A nyár egyik legcsodásabb gyümölcse a kajszibarack. A legtöbben minden formájában szeretjük. Akár nyers gyümölcsként, akár süteményben, barackos gombócban, vagy lekvár formájában. A baracklekvár befőzés a legtöbb családban fontos hagyomány, és a recept öröklődik generációról generációra. De vajon melyik a jobb megoldás, ha rajta hagyjuk a barackon a héját, vagy ha leszedjük?
Így készítsd a kajszibarack lekvárt
Ha van saját kajszibarackfád, vagy olcsón tudsz hozzájutni a kajszibarackhoz, akkor semmi esetre se hagyd ki a lekvár főzést. Persze tudjuk, hogy meleg van, és nem a legkellemesebb a forró edény mellett állva kevergetni a csodásan aranyló finomságot, de nagyon hálás leszel magadnak érte, amikor majd később előkerül az üveg, és vele együtt a nyár is visszajön egy időre, emlék és finom íz formájában.
Sokan úgy vélik, azért nem érdemes rajta hagyni a kajszibarackon a héját befőzéskor, mert attól egy kissé kesernyés ízűvé válhat a lekvár. Azonban a kajszibarack héjának eltávolítása nem kis feladat, így nagyon sok időt és energiát igényel. A mi családunkban mindig leszedjük a héját. Erre a legegyszerűbb módszer, ha a barackokat forrásban lévő vízbe helyezzük három percre, majd ugyanennyi időre hideg vízbe, és utána egy húzással eltávolítható a héj. Míg az is egy érv a héj nélküli eltevés mellett, hogy állítólag a kajszibarack lekvár kevésbé barnul meg, ha lehúztuk a barackról a héját.
Ellenben jóval sűrűbb lesz a lekvár, ha nem távolítjuk el főzés előtt a kajszibarack héját. A héjban ráadásul rengeteg a pektin, ez pedig gyorsabban besűrűsíti a lekvárt, így hamarabb készen van, mint a hámozott társaiból készült. Aki a darabosabb lekvárt szereti, az főzze héjával együtt, majd pürésítse botmixerrel, így egységes, kevésbé folyós lekvárt fog kapni.
A kajszibaracklekvár színe, illata és íze visszaidézi számunkra a nyarat. Fotó: Shutterstock
Nagyon fontos, hogy a lekvár készítése előtt mossuk meg és válogassuk át a gyümölcsöt és ellenőrizzük, hogy csakis hibátlan és egészséges barack kerüljön a lekvárba.
Legyen saját kajszibarackfád
A kajszibarack, és a belőle készült lekvár színe olyan, mint a legszebb nyári napsugáré. Az íze és az illata pedig olyan édes, hogy legszívesebben egész nap falatoznánk belőle. Habár a világ számos táján megterem, nekünk mégis a hazai a legfinomabb. Nem véletlen, hogy a legelterjedtebb kajszibarack fajta neve a "Magyar legjobb".
Az pedig szintén vitán felül áll, hogy a világ legfinomabb baracklekvárját a nagymamánk készítette. Mégis, olyan keveset tudunk erről a csodás gyümölcsről, és sajnos a kertekben is csökken a száma. Pedig egy kajszibarackfa nem csak gyümölcsöt ad, de árnyékot biztosít, friss levegőről gondoskodik, és a látványa is igazán szívet gyönyörködtető.
A kajszibarack, vagy ahogyan gyakran nevezzük, a sárgabarack őshazája a távol-kelet, mégis igazi hazai gyümölcsként tekintünk rá, olyan nagy hagyománya van hazánkban a termesztésének. Ehhez tökéletes a klímánk is. A hagyományos magyar fajtákat az egész világon elismerik. Ilyen a Ceglédi arany, a Gönczi magyar, vagy a Pannónia.
A kajszibarackfa metszés nélkül akár 7 méter magasra is képes megnőni. Egy fa akár 90 évig is elél, és évente átlagosan 100-120 kilónyi gyümölcsöt terem. A kajszibarackfa tehát arra is jó, hogy még az unokáink is be tudjanak főzni a terméséből lekvárnak. Kora tavasszal borul virágba, azonban nem minden évben terem egyenletesen. A különböző fajták június végétől augusztus elejéig teremnek, és viszonylag hamar leérnek.
A kajszibarackfa kedveli a világos, napos helyeket, és a tápanyagban gazdag talajt, így ez alapján válasszuk ki az ideális területet számára a kertünkben. Mielőtt elültetjük a kajszibarackfát, vágjunk le 2 cm-t a gyökerek végéből metszőollóval, így serkentve növekedésre a gyökérzetet. Akkora ültető gödröt ássunk számára, amelyben kényelmesen elfér a fa gyökere, és ültetés előtt tegyünk bele szerves trágyát. Erre azonban mindenképp tegyünk földet, hogy a fa gyökere közvetlenül ne érintkezzen a trágyával.
Nagyon fontos, hogy a csemete egyenesen, függőlegesen álljon a gödörben, és hogy az ültetési magasság meghatározó pontja a szemzési, oltási hely legyen, amelynek minden esetben a földfelszín felett kell elhelyezkednie. Az ültetés után semmi esetre se maradjon el a beiszapoló öntözés.
Nem csak a metszés, de a tavaszi lemosó permetezés is nagyon fontos a kajszibarackfa esetében. Ennek célja a kora tavasszal a fák felületén még nem károsító kártevők és kórokozók elpusztítása. Érdemes ekkor réz és kén hatóanyagú gomba és baktériumölőket, valamint rovarölőket használni. A sárgabarackfa igényli a rendszeres öntözést, és a tápanyag utánpótlást is, mely 2 -3 évenként történjen, szerves trágya hozzáadásával.
A kajszibarackfa metszése
Fontos a gyümölcsfák esetében, hogy nem szabad gondozás nélkül magukra hagyni őket, hiszen akkor jóval kevesebb, és rosszabb minőségű lesz a termés. Ha lesz egyáltalán. Így hát érdemes megtudni, mire van szüksége a kajszibarackfának, és meg is kell adni neki azt.
A kajszibarackfát a tél végén vagy kora tavasszal kell megmetszeni, amikor az ágakon kipattanni készülnek a rügyek. Ekkor kezdődik meg a fa vegetációs időszaka, amikor a hosszú tél után újra életre kel, és elkezd növekedni, virágot hozni és lombot fejleszteni.
A kajszibarackfát már az elültetése után érdemes megmetszeni, hiszen ezzel tudjuk segíteni a fát abban, hogy erős ágszerkezetet tudjon kialakítani. Ekkor azokat az ágakat kell megtartani, amelyek nem függőlegesen, felfelé nőnek, mivel ezek adják majd a fa koronájának vázát.
Távolítsuk el a sérült, beteg ágakat, és azokat is, amelyek túlságosan kis szöget zárnak be. Az alsó ágakat is távolítsuk el, amennyiben azok kevesebb, mint 50 cm-re vannak a talajtól. A fát nem érdemes 1 méternél magasabbra hagyni, hiszen így jóval egyszerűbb gondozni, és szüretelni is. Rövidítsük meg az oldalsó ágakat is, de mindegyik ágon maradjon legalább egy rügy.
Később, amikor a fa már idősebb, szintén szükség van a metszésére. Ekkor is távolítsuk el a rossz szögben, függőlegesen felfelé és lefelé nőtt ágakat, a beteg, sérült ágakat, és metsszük vissza az előző év vezérágait 75 cm-re. A koronát mindig ritkítsuk meg, hogy kellően szellős legyen, így a levegő és a napfény is be tud jutni.
A kajszibarackfát nyáron is érdemes megmetszeni. Nyáron nem szabad olyan nagy mértékű metszést végezni a gyümölcsfákon, mint tavasszal, vagy ősszel, azonban ha a friss hajtásokat megritkítjuk, akkor sokkal jobb terméshozamot érhetünk el. Ezen kívül a korona méretét is befolyásolni tudjuk, ha folyamatosan karban van tartva.
Mivel csökken a levelek mennyisége, a korona jobban átlátható lesz, könnyebben járja át a levegő és a napfény, így rengeteg betegséget és fertőzést tudunk megelőzni, és a termés is gyorsabban és egyszerre fog beérni, hiszen egyformán éri majd a napfény. Mivel csökken a lombozat, így a fa víz igénye is kevesebb lesz, a kajszibarackfa pedig több vizet tud biztosítani a termés növelésére, hiszen nem nyelik azt el a levelek.
A kajszibaracklekvár kiváló palacsintába, süteményekbe, de még vajas kenyéren is. Különösen, ha házi készítésű. Fotó: Shutterstock
A metszés során ügyeljünk rá, hogy mindig fertőtlenített metszőollót használjunk, és mielőtt egy újabb fát kezdünk el metszeni, mindig fertőtlenítsük le újra, nehogy valamilyen fertőzést vigyünk át egyik fáról a másikra. A sebeket is kezeljük le, de a nyári metszés azért is praktikus, mert ilyenkor a gyümölcsfán ejtett metszési sebek sokkal gyorsabban gyógyulnak, így jóval kevesebb lesz az esély a betegségek megjelenésére.
Ami viszont nehézséget jelenthet a tavaszi és a őszi metszéssel szemben, hogy a nagy lombozat miatt ilyenkor jóval nehezebb átlátni a koronát. Érdemes ezért először pár lépés távolságból tüzetesen megnézni a fát, és elképzelni, milyennek szeretnénk látni. Pár ág lemetszése után álljunk meg, és ismét nézzük meg, hogy mutat távolról, hiszen visszaragasztani már nem fogjuk tudni, amit feleslegesen lemetszettünk.
Mivel az oldalhajtásokon nőnek majd a következő évben a gyümölcsök, fontos a ritkításuk, hiszen ha rövidek és erősek, az garantálja a jó termést jövőre. A friss hajtásokat a tövük utáni harmadik levél után közvetlenül vágjuk le. Nyáron a kajszibarackfa mellett az alma-, a birs-, a cseresznye-, az eper-, az őszibarack-, a nektarin-, a körte- és a szilvafát metszhetjük
Tudd meg a kajszibarack titkait
A kajszibarack, vagy más néven sárgabarack, Kínából származik. Közeli rokona a szilvának, és távoli rokona az őszibaracknak és a mandulának. Az egykori Selyemúton keresztül jutott el Örményországba, ahonnan azután elterjedt az európai kontinensen. Hazánkban először a XVI. században jegyezték fel a nevét, a Besztercei szószedetben.
Korábban kétszintes kultúrában termesztették, vagyis a szőlők közé ültették a kajszibarackfákat. Ennek az volt az oka, hogy ha a szőlő elfagyna, a gazdák úgy érezték, a kajszibarack még mindig ki tudja húzni őket a bajból.
Hazánkban Kecskemét a kajsziparadicsom. Magyarországon a török hódoltság idején kezdték el termeszteni a kajszibarackot. Mivel a kajszibarack igen romlékony, a nagyüzemi felhasználás során nem várják meg a teljes érettségi szakaszt, hanem félérettként szedik le, de így zamatanyagai még nem tudnak teljesen kialakulni. Ezért is érdemes a kertünkben legalább egy kajszibarackfát tartani, hiszen akkor megízlelhetjük, és üvegbe is zárhatjuk a tökéletesen érett gyümölcs csodálatos ízét.
Egészséges és finom is a kajszibarack
A kajszibarack igazi vitaminbomba. Gazdag kalciumban és káliumban, emiatt vízhajtó hatása van. Sok benne a foszfor és a nátrium, de ként is tartalmaz. Nem véletlen, hogy előszeretettel alkalmazzák a kozmetikában is, bőrszépítő és hajszépítő hatása miatt. Ezen kívül rengeteg benne a C- és az A-vitamin, mely késlelteti az időskori látásromlást., de emellett gazdag niacin és folsav forrás.
Kajszibarackban és baracklekvárban gazdag nyarat kívánunk!
