Ha van kertünk, akkor ott teljesen egyértelmű, hogy van talaj is. Magától értetődően van jelen. Járunk rajta, veteményest alakítunk ki benne, füvet vetünk bele. Azonban ahhoz, hogy a kertünk valóban szép és élettel teli legyen, nem csak elfogadni kell a talajt, hanem tenni is kell érte.
A talajnak vissza kell kapnia azt, amit kiveszünk belőle, vagyis a tápanyagokat. Erre pedig az ősz a legalkalmasabb időszak. De ha ilyenkor megadjuk neki, amire szüksége van, bőséges termés és gyönyörű kert vár ránk jövő tavasszal. Azonban nem minden növény számára jó az őszi tápanyagpótlás. Nem árt tudni, melyik növény esetében nem szerencsés az őszi trágyázás.
Nem minden növény számára hasznos az őszi trágyázás
A talaj egy nagyon bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer, és mivel a növényeink legnagyobb része onnan veszi fel a tápanyagokat, amelyek a növekedéséhez szükségesek, fontos, hogy gondoskodjunk róla. Jó jel, ha sok a talajban a földgiliszta, hiszen akkor a talaj igazán termékeny. A földigiliszták nagyon hasznosak, hiszen kialakítják a bio-pórusokat, amelyek elengedhetetlenek a gázcseréhez, lebontják a szerves anyagokat és karbantartják a termőföldet. De nem bízhatunk mindent rájuk, nekünk is segíteni kell a talajt, hogy azután bőséges legyen a termésünk.
Ősszel a növények többsége nyugalomba vonul. Vannak olyan növények, amelyek számára nem ajánlatos, ha ilyenkor trágyázzuk, mert az növekedésre fogja ösztönözni azokat, ahelyett, hogy a pihenőidőszakukat élhetnék.
Az őszi talajelőkészítés nagyon fontos ahhoz, hogy jövőre bőséges legyen a termésünk. Fotó: Shutterstock
Ahogy közeledik a hideg, úgy lassul le a növények anyagcseréje, és ilyenkor jóval kevesebb tápanyagot vesznek fel. A csapadék a mélyebb rétegekbe mossa a nitrogént, ami akár a talajvízbe is eljuthat. A leandernél és más örökzöldeknél a kései nitrogéntrágyázás a télállóságot is növelheti, de alapvetően igaz, hogy érdemes utánanézni, melyik növény számára ideális az őszi trágyázás. Alapvetően egy őszi nitrogéntrágya hasznos lehet a kései termények számára is, mint amilyen a fodroskel, a kelbimbó vagy a madársaláta, hiszen ezek télen is növekednek.
Így végezd az őszi trágyázást
1. Ősszel nagyon fontos, hogy tegyük rendbe a kertet. Gondoskodjunk a gyomtalanításról, és alaposan ássuk fel az ágyásokat.
2. A trágyázásról sem szabad megfeledkezni, hiszen ha nem pótoljuk a talaj elveszett tápanyagait, nem lesz bőséges termésünk jövőre. A trágyázás során használhatunk szerves trágyát vagy műtrágyát.
3. A legjobb szerves trágya a jól kezelt, érett istállótrágya, azonban, mivel ez állati eredetű, nagyon fontos, az állat fajtája, a takarmány és az alomanyag minősége is. A friss istállótrágya a legtöbb esetben azonban nem megfelelő a növények számára, hiszen abban a tápanyagok még nem hozzáférhetők.
Ezért fontos, hogy komposztáljunk, hiszen a komposzt kiváló trágya a talaj számára. A szerves trágya a talaj termőképességének fenntartásához szükséges szerves anyagot, humuszt és a három legfontosabb tápanyagot, nitrogént, káliumot és foszfort tartalmaz. Emellett mikroelemek is vannak benne, mint amilyen a magnézium, a vas, a kén, a réz, a szilícium, a kalcium vagy a bór. A növényi test legtömegesebb elemét a szént a zöld növények a levegőből veszik fel, széndioxid alakjában.
A szerves trágya segítségével javul a talaj minősége és nő a talaj szerves anyag tartalma. Emellett segítenek a talaj fizikai adottságainak, vagyis a nedvességnek, a szellőzésnek és a vízelvezetésnek a javításában. A zöldtrágya úgy kerül a földbe, hogy az erre a célra termesztett növényeket zöld állapotukban beszántják a megművelni kívánt területen.
4. A műtrágyák közül a kálium és a foszfor tartalmú műtrágyák lassan oldódnak, ezért is nagyon fontos, hogy már ősszel kikerüljenek a talajba. Így van idejük a tél folyamán feloldódni, és tavasszal el tudnak jutni a talajnak a gyökérzettel átszőtt rétegébe.
Ezzel szemben a nitrogén tartalmú műtrágyák többsége gyorsan és könnyen oldódik, ezért ezeket tavasszal juttatjuk ki a talajra, ősszel csak kevés kell belőlük, amennyi a talajba került szerves hulladékok elbomlásához szükséges. Habár az, hogy bőséges legyen a termés és jó legyen a minősége, nagyban függ a nitrogéntől, az őszi kijuttatás azért kockázatos, mert az könnyen kimosódhat az ősz csapadéknak köszönhetően.
A másik veszély, az elpárolgás, vagyis a denitrifikáció, a talaj hasznosuló nitrogénvegyületeinek redukciója. Ez akkor következhet be, amikor nagy mennyiségű nitrát található a talajban, és a talaj vízzel telített. Ez egyébként természetes, a nitrogén természetben való körforgásának része, de nem akkor ha a nitrogén műtrágya formájában kerül bele. Mivel a növényeknek különösen a hajtásnövekedés időszakában van szüksége nitrogénre, fontos, hogy azt tavasszal adagoljuk számukra. Így megnöveljük a hajtástömeget, és a termés mennyiségét is.
5. A kalcium, vagyis köznapi nevén a mész, szabályozza a talaj pH viszonyait, kémhatását. A sok kalciumot tartalmazó talajok általában lúgosak, pH-értékük 7,5 vagy ennél több. Ezzel szemben a kevés meszet tartalmazó talajok savanyúak, pH-értékük 6,5-4,0 között van. Ezért a kalcium jelenléte és mennyisége határozza meg, hogy milyen növényeket ültethetünk a kertünkbe, és melyek azok, amelyekről inkább mondjunk le.
Ha most előkészítjük az ágyásokat, tavasszal sokkal könnyebb dolgunk lesz a veteményessel. Fotó: Shutterstock
Mészkedvelő a rózsa, a levendula, a bab, a mandula, a füge, a cukkini, a lucerna és cukorrépa, mészkerülő növények a magnólia, az erika-félék, az azálea, a rododendron, a rozs, a zab és a burgonya.
Ha pedig nem tudjuk, milyen kémhatású a talaj, kérhetünk laboratóriumi segítséget, de egy egyszerű módszerrel mi magunk is meg tudjuk állapítani. Vegyünk ki egy kevés földet és ecetet csepegtessünk rá. Ha pezsegni kezd, akkor a talajunk meszes. A pezsgés mértékéből következtethetünk a talajban levő mész mennyiségére.
Jó munkát és jövőre bőséges termést kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
