A hétvégén tömeges fecskepusztulás kezdődött hazánkban, ugyanis a madarak éheznek a hirtelen jött hideg, esős időjárás miatt. A madármentő állomásokat valósággal ellepték a haldokló madarak, a szakértők azonban nem sokat tehetnek a megmentésükért. Sajnos a fecskéknek egyre gyakrabban kell szembenézniük a pusztító hatásokkal. Mi idézte elő a helyzetet, és mekkora lehet az elhullás mértéke? Erről kérdezte Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjét a 24.hu.
A szakember leszögezte: az ilyen események a fecskék életének szerves részét képezik. Mivel rendkívül jól repülő madarak, melyeknek éppen ezért nincs állományszintű ragadozójuk, esetükben a legfontosabb szabályozó ökológiai tényezők egyike az időjárási szélsőség. A fecskék táplálékspecialisták, csak repülő rovarra vadásznak, ezért nagyon érzékenyek a hirtelen betörő hűvös, csapadékos időre, hiszen ilyenkor a repülő zsákmányok elülnek.
Rossz az időzítés
A mostani helyzet nagyon rosszkor érte a madarakat. A hazai állomány többsége legkésőbb augusztus közepére befejezi a költést, a fiókák ekkorra önállóvá válnak, és kb. egy-másfél hónapjuk van, hogy elinduljanak vonulásukra. Ez a nagyjából szeptember 20-ig tartó periódus a hiperevés ideje, ebben az állapotban a fecskék a napi táplálékszükségletük többszörösét fogyasztják el, hogy zsírt halmozzanak fel és extrém méretűvé növeljék mellizmaikat.
„A zsírtartalék képezi az elsődleges üzemanyagot a vonuláshoz, de ha nagyon megszorulnak, akkor a hatalmas mellizmokból is képesek néhány tíz százalékot elégetni" – magyarázta Orbán Zoltán.
_fill_540x300_0.jpg)
A fecskék képesek megállás nélkül 24 órán keresztül repülni, így napi 1000–1200 kilométert megtéve négy-öt nap alatt érnek el a közép- és dél-afrikai területekre. Csakhogy
a szélsőséges időjárás most pont a vonulási felkészülés közepére érkezett meg.
Ráadásul a Balaton térségében elképesztő árvaszúnyog-invázió alakult ki, ami rengeteg dunántúli hiperevő fecskét, valamint sok vonuló példányt is a környékre vonzott, ami után viszont megérkezett a rossz idő.
A madarak két-három nap távlatából, akár az ezer kilométerről érkező markáns időjárási frontok közeledtét is képesek észlelni! Mostanra tehát a kifejlett, tapasztaltabb, jobb kondíciójú egyedek többsége valószínűleg már elindult, azonban elsősorban a fiatalokat meglepetésként érhette a helyzet.
Elfogytak a tartalékaik
A péntek reggel betörő hideg és csapadék miatt szombatig a fecskék tömegesen összebújtak, melengették egymást, igyekeztek védett helyet keresni a lakott területeken, hogy megóvják energiatartalékaikat. Ezt követően, amikor egy kicsit elállt az eső és a szél, megpróbálkozhattak a vadászással, ekkor az utakon is megjelentek, hogy megpróbálják összeszedegetni az elütött rovarokat. Majd a második nap délutánján és a harmadik nap délelőttjén már akármilyen rossz is volt az idő, kénytelenek voltak ismét repülni.
Ekkorra viszont már annyira felélték a tartalékaikat, elégették a mellizmaikat is, hogy ahol voltak, leereszkedtek vagy lepottyantak. Ilyenkor már nemhogy energiájuk, hanem repülőizmuk sincs. Ha a folyamat egyszer elkezdődik, a madaraknak percei, órái lehetnek hátra – magyarázta Orbán Zoltán.
A madarak két-három nap távlatából, akár az ezer kilométerről érkező markáns időjárási frontok közeledtét is képesek észlelni – fotó: Shutterstock
Lehet a fecskéken segíteni ilyen helyzetben?
A bajba jutott fecskéket látva sokan elkezdték begyűjteni, bedobozolni az éhező egyedeket, hogy madármentő állomásra vagy állatkertbe szállítsák őket. Így egy-egy állomáson pillanatok alatt több száz fecske jelenhet meg, a szakértők viszont nem sokat tehetnek.
A fecskék repülő rovarokra vadásznak, ezért nem tudnak azonnal tálkából enni, arra csak két-három napig tartó kézből etetés után lehetnek esetleg képesek. „Egyesével kell kézbe venni az éhhalál szélén lévő állatot, naponta legalább három, de inkább öt-hat alkalommal. Ha nem érti, hogy mit akar az ember, erővel, a csőrei óvatos szétfeszítésével kell a torkába ledugni a táplálékot" – mondja a szakember. Egy-egy ilyen művelet három-öt percet vehet igénybe, több száz vagy ezer példány esetén tehát lehetetlen feladatról van szó. De a madarak tárolása is problémát jelent.
Csak a Balaton és Tokaj térségében összesen 2,5–3 millió példány van, melyek mindegyikének megmentése lehetetlen küldetés.
Természetes állományszabályzó jelenségről van szó
A jelenlegi helyzet nem szokatlan, a probléma az, hogy míg az ilyen tömeges pusztulások a 20. század közepéig százévente kb. háromszor fordultak elő, évtizedeket hagyva a populáció regenerálódásának, addig ma már a klímaváltozás és az egyéb civilizációs ártalmak miatt évtizedenként több ekkora esemény lép fel.
A hazai költőmadarak közül csupán a specialista, repülő rovarvadász fecskéket érintik ennyire látványosan a mostanihoz hasonló időjárási szélsőségek. Ráadásul a klímaváltozás egyik negatív hatása, hogy kitolódik a nyár, és sok fecske megpróbálkozik a második költés pótköltésével, esetleg harmadik költéssel, ami akár szeptember végéig, október elejéig is elhúzhatja a költést – ez is hatalmas kockázatot hordoz magában.
