Szemétszedésem végtelen története – és a lehetséges megoldás

Aztán lefagyott a mosoly az arcomról, amikor a hozzászólások között az illegális hulladékkihelyezés védelmében felszólaló – valamint a szemetelés lehetséges okait magyarázó, azt ideologizáló kommentelőket találtam. Tovább görgetve a hozzászólásokat, láttam az elkeseredett gazdák fotóit is, akiket egy-egy terepszemle alkalmával újabb- és újabb illegális szemétlerakat fogadott a bekötőutakon és az árkokban, sőt, a szántóföldön is!

Nem szeretnék nagy szavakkal dobálózni, nem fogom minősíteni a szemetelőket – és azokat sem, akik őket valamilyen okból megvédik. Egészen egyszerűen elegem lett – és elhatároztam, hogy példamutatással és egy egyszerű módszerrel szépen lassan felszámolom a környezetemben az illegális hulladékkihelyezést.

Hogyan jutottam el idáig?

A szemetelés fogalmával akkor kerültem közeli és meghatározó viszonyba, amikor vidékre költöztem – idestova 12 éve. Egy Somogy megyei községet választottam otthonomnak, és természetjáró létemre hamarosan egyre messzebb merészkedtem a kis falutól. A környező erdőket, mezőket járva mind gyakrabban találkoztam illegális szemétlerakatokkal.

Szedem, csak szedem... – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

Világos volt a helyzet: a területek tulajdonosai, amikor észlelik a hulladékokat, akkor azt elszállíttatják onnan, majd rövid időn belül új adag kerül ugyanoda, vagy egy kicsit odébb, egy olyan helyre, ahová korábban még nem helyeztek szemetet. Az ilyen illegális lerakat megakadályozása szinte lehetetlen, az elszállítása pedig költséges szélmalomharc.

Amikor magam is gazdálkodni kezdtem, akkor találkoztam a legmeglepőbb jelenséggel, mégpedig a mezőgazdasági termelésből visszamaradt kötöző- és csomagolóanyagok gondatlan kezelésével, valamint ezeknek az eldobálásával.

A termőföldbe beforgatott szemét gyakran 20-30 éves le nem bomló csomagolóanyagokat is tartalmaz – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

A kaszálókon a bálamadzagokat és a bálaháló-maradványokat gyűjtöttem napestig. A szántóföldön a fólia-darabokat és a traktorosok reggeli maradékát szedtem. Mire egy táblát megtisztítottam, elérkezett a következő munkaművelet, amiért bérmunkát kellett igénybe venni – és a nap végén megint szedegethettem az üdítős flakonokat, az uzsonnás zacskókat és társaikat.

Nagyon meglepett és elszomorított, hogy olyan emberek, akik a természettel összhangban élnek és a természetből kell, hogy megéljenek – tehát maguk a gazdák és a traktorosok – ilyesmit művelnek rendszeresen.

Bosszantó és felettébb megalázó meló szemetet szedni bárki után, de nem bírtam nézni a lemenő nap fényében csillogó nejlondarabokat a termőföldön. Azon a talajon, ami ugyebár az ember által elfogyasztott élelmiszerek bölcsője...

Sajnos erre a szántóterületre is igaz a mondás, miszerint nem minden arany, ami fénylik... – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

Szemétszedő "pályafutásom" csúcsára értem, amikor az alföldi tanyavilágot megismertem. Itt ugyanis egyesek valóságos sportot űznek a tanyákra és a szántóföldekhez vezető bekötőutak mentén való illegális hulladéklerakásból.

Nem tudom, hogyan és mikor teszik ki a szemetet, mert a legváltozatosabb időszakokban szoktunk "razziát" tartani a kritikus útszakaszokon – mindenesetre ezidáig nem tudtuk lefülelni a tetteseket, akik kivétel nélkül fényes nappal rakták ki a hatalmas zsákokat kommunális hulladékkal megtömve.

Én pedig mit teszek, ha meglátom az újabb csomagot? Persze, hogy összeszedem és több héten át adagolom a saját kukánkba, mire végre elfogy. És hamarosan érkezik az utánpótlás...

Soha véget nem érő harc – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

Nagy problémát jelent a mások után összeszedett szemét kezelése

Sokan azért sem kezdenek bele, mert ha összeszedik a hulladékot nagy csomagokba, utána felmerül a nagy kérdés: mivel és hová tudják elszállítani?

Nagy segítséget jelent a TeSzedd! önkéntes szemétszedési akció – igaz, hogy egész éven át szükség lenne olyan szeméttelepekre, ahol a hulladékot ingyen, vagy legalábbis jelképes összegért le lehetne adni.

Erről a valós problémáról és az idei TeSzedd! tapasztalatokról beszélgettem Kása Róberttel, a Sömöreg Vadásztársaság vadászmesterével. A Sömöreg Vadásztársaság a Vas megyei Kenyeri térségében szervezett szemétszedési akciót.

"A helyi vadásztársaság, a település polgárai és az iskolás gyerekek példás összefogással gyűjtötték a szemetet március 23-án Kenyeri határában. A TeSzedd! akcióba való regisztrálást követően megkaptuk ingyenesen a zsákokat és az elszállításról is a kezdeményezés szervezői gondoskodtak. A szemetet a fő-és bekötőutak mellől is összegyűjtöttük, de sorra kerültek a környező erdősávok és a mezőgazdasági határterületek is.

A legtöbb szemét az erdőből került ki – a hulladék típusát illetőleg pedig a legnagyobb mennyiségben háztartási hulladékot találtunk – amely illegális kihelyezésére én úgy gondolom, hogy nincsen mentség. Volt azonban használt gumiabroncsokból és lomtalanításból visszamaradt szemét is – ezeket egy pótkocsira gyűjtöttük.

A kapuvári önkéntes szemétszedési akció teljes termése 200 zsák és egy pótkocsi lett – fotó: Kása Róbert

Korábbi tapasztalatokból tudjuk, hogy az illegálisan kihelyezett hulladékoknak több típusa van, amelyek az ország különböző régióiban eltérő mennyiségben jelennek meg. Nálunk jellemző volt – most már kisebb mennyiségben van jelen – a "lomisok" hulladékkihelyezése is, amely abból adódott, hogy sokan Ausztriába járnak a lomtalanítás idején és hazahozzák a még használható, vagy eladható szemetet. A régi háztartási gépeket kibelezve és az értékes fémektől megfosztva halmozzák fel az erdőkben.

Én is úgy látom, hogy erre csak a szemléletváltás nyújthat megoldást, amely lassan fog végbemenni, de addig ilyen és ehhez hasonló önkéntes akciókkal tudunk formálni a fiatalok gondolkodásmódján.

Nagy segítség lenne továbbá, ha ingyenesen lehetne az ország több pontján leadni a szemetet bármikor, bármilyen mennyiségben – nem csak egyszer egy évben – tudom, hogy ez futurisztikus vízió egyelőre.

Ha valóban bűncselekménynek számít majd az illegális hulladékkihelyezés és számottevő büntetés jár majd érte, akkor ez eredményhez vezethet – támogatom ezt a kezdeményezést." – osztotta meg gondolatait Kása Róbert.

A TeSzedd! önkéntes szemétszedő mozgalom kapuvári "termésének" egy része – fotók: Kása Róbert

Az elhagyatott tanyák, telephelyek is szennyezhetik a környezetüket

Felvetett egy kérdést bennem az éveken át gazdátlanul hagyott fóliasátrak és bálatakaró fóliák kérdése is... Amikor magánterületen eszi az UV-sugárzás és szétcibálja a szél a műanyag takarófóliákat, és a környéken már minden tele van az innen származó szemétdarabokkal, akkor ki a felelős ezért a környezetszennyezésért?

Azt hiszem, ez egy költői kérdés marad még egy darabig...

Váratlan fordulat – lehet, hogy van a megoldás az illegális hulladékkihelyezés ellen?

Tegnap megcsörrent a telefonom és egy vadgazda ismerősöm hívott fel.

"Képzeld el, mi történt!" – kezdte izgatottan. "Vettem egy fotócsapdát – tudod, olyan vadkamerát, amellyel éjjel is tudom figyelni a vadállatokat az erdőben. És a beépített mozgásérzékelőnek köszönhetően SMS-ben küldi a fotókat nekem az állatokról, amikor mozgást érzékel. Nézegettem a felvételeket és képzeld csak, a fényképek rögzítettek egy autót, ami megállt a kamerámmal szemben és ketten pakolták ki belőle a szemetet az erdőben a tisztásra. A rendszámot is le tudtam olvasni, ismerjük is a környékben élő embert – elég nagy botrány lett belőle."

Ez az, megvan a megoldás! – kiáltottam fel. A vadkamerák nagyon kicsik, beleolvadnak a környezetbe és az ellopásuktól sem kell tartani – hiszen, ha valaki megközelíti az eszközt, automatikusan fotót, vagy videót készít az illetőről. Ha nem leplezem le vele az illegális hulladékkihelyezőt, akkor is hasznos, hiszen a tanya vagyonvédelmét is szolgálja. Minden esetben csak nyerhetek a beszerzésével.

Arra kell ügyelni a vadkamera kihelyezésénél, hogy egy figyelmeztető táblát helyezzünk el mellé az alábbi felirattal: "Kamerával őrzött terület". Valamint, mindenképpen csak a saját tulajdonú területünkre-, vagy a terület tulajdonosának írásos beleegyezésének birtokában szereljük fel a vadkamerákat.

Ezeknek az eszközöknek az ára 25.000 forinttól 65.000 forintig terjed attól függően, hogy csak rögzítésre képesek, vagy azonnal küldik is a tulajdonosnak e-mailben, vagy SMS-ben a felvételeket. A legtöbb ilyen eszköz éjjel is jó minőségű képet készít.

A vadkamerák nagy hatótávolságúak, szántóföld mellé is kitelepíthetők – akár egy bokorra is – csak arra ügyeljünk, hogy ne felejtsük el, hogy pontosan hová helyeztük ki a kamerát, ugyanis még a gazdája számára is nehezen észrevehető. A kamera akár több hónapig, vagy egy évig is üzemelhet egyhuzamban gondozásmentesen, hiszen az elemek, vagy akkumulátor mellett napelem is segíti az energiaellátást.

Blogbejegyzésemmel és az illegális hulladékkihelyezés témakörével kapcsolatban várom olvasóink véleményét az igric.dominika@agroinform.hu e-mail címre vagy a cikk alatt kommentben.