A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések augusztusban arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll.

Az MME közleménye szerint az elmúlt hónapokban hozzá lehetett szokni ahhoz, hogy a közterületek zengtek a madarak énekétől, és az itatókon is nagy volt a forgalom. Ennek oka, hogy a települési fajok többsége két fészekaljat is nevel egy szezonban, és ha jól érzik magukat valahol, nagy valószínűséggel a második költésre is az első közelében kerül sor.  Ezt a nagy madárnyüzsgést illetően augusztus elején jelentős változás történik.

A hiányérzetet tovább növeli a legismertebb és legkedveltebb fecskék és fehér gólyák fészkeinek kiürülése, majd a levegőben vadászó, a szántókon, árokpartokon szedegető madarak hirtelen eltűnése.


De az MME megnyugtat mindenkit, hogy ezt a látszólagos madárhiányt nem tömeges pusztulásuk, hanem viselkedésük természetes változása okozza: a tojások kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése helyhez köti a madarakat, és a fiatalok fészekelhagyása után ez a kényszerű területhűség csökken, a második költés végén pedig megszűnik.

Ilyenkor a még néhány napig, egy-két hétig együtt maradó családok egyre jobban eltávolodnak a fészektől, ahova egyre ritkábban, majd egyáltalán nem térnek vissza. A fiókák teljes önállósodása és szétszéledése után a párkapcsolat is megszűnik vagy lazul, így látványos mértékben csökken a madarak eddig tapasztalt koncentrációja.

Az őszi vonulással aztán valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy két hónapon belül, az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező átvonulókkal és a nálunk telelőkkel ismét növekedjen a faj- és egyedszám.

Forrás: magyarallatvedelem.hu

Indexkép: Pixabay