A Klímapolitikai Intézet legújabb elemzése szerint a Föld klímájában olyan öngerjesztő folyamatok indultak el, amelyek önmaguktól már nem mérséklődnek. Az idei év lehet a tizenharmadik egymást követő év, amikor a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1,0 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. A modellek előrejelzései alapján 2025-ben a globális átlaghőmérséklet 1,29 és 1,59 fokkal lehet magasabb az iparosodás előtti korszakhoz viszonyítva, ami komoly aggodalomra ad okot.

Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek – például hőhullámok, szárazságok és intenzív esőzések – a klímaváltozás egyre súlyosbodó következményei. Tavaly az El Niño jelenség dominálta a globális klímát, idén azonban az év első felében egy rövid életű La Niña fázis lesz a meghatározó a Csendes-óceánon. Bár a jelenlegi szimulációk valamelyest visszafogottabb melegedést jósolnak, 2025 így is az elmúlt 120 év öt legmelegebb éve között szerepelhet.

A Klímapolitikai Intézet elemzése szerint az éghajlati rendszer már mintegy egy évtizede elérte a kritikus átbillenési pontját, amely öngerjesztő visszacsatolási folyamatokat indított el. Ezek a folyamatok, mint például a sarkvidéki jégolvadás, a permafroszt olvadása és az erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid, tovább erősítik a felmelegedést. Az emberi tevékenység hatására a légkörben rekordmértékű üvegházhatású gáz halmozódott fel, ami tovább gyorsítja ezeket a visszacsatolásokat.



Az elemzés kiemeli, hogy 81 modellszimuláció alapján 45-48% az esélye annak, hogy 2025-ben a globális átlaghőmérséklet-emelkedés átlépi a párizsi klímaegyezményben meghatározott másfél fokos küszöböt. Ez a határérték a klímaváltozás legrosszabb forgatókönyveinek elkerüléséhez kulcsfontosságú. Azonban az eddigi tendenciák azt mutatják, hogy egyre nehezebb lesz tartani ezt a célt.

A jelenlegi előrejelzések szerint 2025 nemcsak globálisan, hanem Európában és Magyarországon is az átlagnál melegebb év lesz. Az intenzív hőhullámok, a csapadékhiány és a szélsőséges időjárási jelenségek tovább növelhetik a gazdasági és társadalmi károkat. Az extrém időjárás hatása nemcsak a mezőgazdaságot és az energiagazdálkodást érinti, hanem közvetlenül hat az emberi egészségre is.

Forrás: Magyar Nemzet

Indexkép: Pixabay