Nem támasztják alá tudományos vizsgálatok a „szuperélelmiszernek" kikiáltott alapanyagok egészségügyi előnyeit. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – figyelmeztet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, akinek szakmai álláspontja az, hogy az egészséges étkezés kulcsa a változatos, színes étrendben rejlik – írja a semmelweis.hu.
Mit nevezünk szuperélelmiszernek?
Azokat az alapanyagokat nevezzük szuperélelmiszernek, amelyek tápanyag-összetételük révén több egészségügyi előnyt nyújtanak más termékekhez képest. Valójában azonban ezeket az előnyöket tudományos vizsgálatok nem támasztják alá, és semmilyen hiányt nem szenved a szervezete annak, aki soha nem él ezekkel – emeli ki Szabó Adrienn.
Aki ennek ellenére ragaszkodik a „szuperélelmiszerekhez", az válasszon olyat, ami hazánkban is megterem, és nem kell messziről szállítani – tanácsolja a dietetikus. Ugyanis a szezonon kívül és messziről érkező zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány az utóérlelésre vagy a kártevők elleni védekezésre használt kemikáliákból, amit mérések igazolnak.
Az tévhit, hogy a szállítás miatt szignifikánsan csökken a gyümölcsök, zöldségek vitamin- vagy ásványianyag-tartalma. Az antioxidáns-tartalomból azonban veszíthet a zöldség, gyümölcs, miközben az őt érő negatív hatásokkal szemben próbál védekezni – teszi hozzá a szakember, és felhívja a figyelmet arra, hogy rengeteg zöldség, gyümölcs, gabona és olajos mag is megterem hazánkban, amely szintén viselhetné a superfood elnevezést.
_fill_540x300_0.jpg)
Hazai "szuperélelmiszerek"
A fokhagyma, a cékla vagy az áfonya rendkívül előnyös tulajdonságait sokan ismerik, azt azonban kevesebben tudják, hogy a lenmag összetétele alapján abszolút versenyképes a chia maggal, olyan magas a rost- és az ómega-3 zsírsav-tartalma – mutat rá a dietetikus.
Az aszalványoknak is kiemelkedő az antioxidáns-, rost- és vitamintartalma, amelyek közül például a som, a csipkebogyó vagy a meggy remekül helyettesíti a goji bogyót. Az aszalt szilva antioxidáns-tartalma kiemelkedően magas.
Az avokádó kiválóan helyettesíthető kevés ideig főzött, majd turmixolt zöldborsóval, brokkolival, amihez egy kis lenmag-, tökmag- vagy dióolajat adva az avokádókrémhez hasonló, tápanyag-összetételben pedig még annál is jobb zöldkrémet lehet készíteni.
Lazac helyett pedig fogyaszthatunk őshonos pisztrángot – javasolja a szakember –, mely szintén bővelkedik a szív-érrendszer működésére jótékonyan ható ómega-3-zsírsavban.
Az egészséges étkezés kulcsa a változatos és színes étrendben rejlik – fotó: Shutterstock
A színes ételek "szuperereje"
Szabó Adrienn hangsúlyozza, hogy az egészséges étkezés kulcsa nem a szuperélelmiszereknek kikiáltott alapanyagokban, hanem a változatos és színes étrendben rejlik. Ugyanis a színes élelmiszerek tartalmazzák a szervezet számára jótékony hatású vegyületeket (antioxidánsokat, polifenolokat, fitonutrienseket), emellett a színanyagoknak szabadgyökkötő és ezáltal gyulladáscsökkentő kapacitásuk is van. Ráadásul a mikrobiom, vagyis a tápcsatornában élő baktériumok, vírusok és gombák számára is energiaforrást szolgáltatnak.
A „színes" vegyületek nemcsak a zöldségekben és a gyümölcsökben, hanem az olajos magvakban vagy a gabonaszemben, különösen a belső, csíra részében is megtalálhatók. Tehát akár a teljes kiőrlésű kenyér is lehet „superfood" .
A téli időszakban érdemes sok lilahagymát, lila káposztát, fekete retket, sütőtököt, kelkáposztát, gombát, sárgarépát enni, de a vöröshagyma vagy a pirospaprika is nagyszerű az ételek elkészítéséhez.
Indexkép: Shutterstock
