A Japánban és Oroszország távol-keleti területein őshonos japán cserebogár (Popillia japonica) nem okoz jelentős kárt a hazájában, mert a természetes ellenségei a populációt alacsony szinten tartják. Emellett más cserebogár fajokkal is versenyeznie kell, melyek jelentősebb károsítók. Viszont az őshazáján kívül jelentős károkat okoz. Ebben az is szerepet játszik, hogy széles gazdanövénykörrel rendelkezik. Több mint 400 különböző gazdanövénye ismert, többek között a kukorica, a szója, a szőlő, a csonthéjasok, a rózsa, a haszon- és díszgyep – hívja fel a figyelmet a nak.hu.

japán cserebogár

Japán cserebogár (Popillia japonica) – fotó: pixabay.com

Mint írják először 1916-ban egy Riverton környéki (USA, New Jersey) faiskolában okozott kárt. Azóta széles körében elterjedt a tagállamokban, és jelentős kártevővé vált. A feltételezések szerint Japánból a kontinensre lárvaként érkezett valamilyen szaporítóanyaggal.

Európában először 2014-ben Olaszországban jelent meg, majd három évvel később Svájcban észlelték a károsítót, aztán Portugáliában, Németországban és Szlovéniában is igazolták a jelenlétét. Megjelenésében, betelepedésében jelentős szerepe van az emberi tevékenységnek, főként a személy- és áruszállításnak. Hazánkban még nincs jelen a károsító, de potenciális veszélyt jelent.


Évente egy nemzedéke fejlődik ki, lárva alakban a talajban telel át. A kifejlett egyedek rajzása május közepe és augusztus közepe között jellemző. Mind a lárva mind az imágó jelentős kárt okoz. A lárva elsősorban a hajszálgyökerekkel táplálkozik, aminek a következtében a növény víz- és tápanyagellátása felborul.

Az imágó jelentős károkat okoz a levelek, a virágok és a gyümölcsök megrágásával. A lombon okozott kártételt könnyen felismerhetjük, mivel a bogarak csak a levél erek közötti szöveteit fogyasztják el. Nagy egyedsűrűség esetében akár tarrágást is okozhatnak. Kedvelt táplálékai közé tartoznak az érett gyümölcsök, a szilva, a málna, az alma, valamit a rózsa virága is.

A japán cserebogár zárlati kártevő az Európai Unióban. Amennyiben japán cserebogárral vagy más nem-honos károsítóval és az általuk okozott károkkal találkozik valaki, akkor azt sürgősen jelentse a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (vagy az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának.

Fontos tudni, hogy a zárlati kártevő a hazánkban előforduló cserebogár fajokkal könnyen összetéveszthető. A lárva csak mikroszkópos vizsgálat alapján különíthető el más fajoktól. Az imágó feje és tora fémes zöld színű, míg szárnyfedője rézbarna.

A potroh mindkét oldalán jellegzetes fehér szőrcsomókból álló mintázat húzódik, melyek alapján könnyen megkülönböztethető a kifejlett japán cserebogár más cserebogaraktól – írja a nak.hu.